Bonta Miklós;
államadósság;
2020-08-22 08:05:00
Amikor a NER 2012-ben az azóta agyonmódosított "gránitszilárdságú" alaptörvényt megalkotta, Orbán Viktor kormányfőt és körét az a jogfilozófiai alapelv (is) mozgatta, hogy - a modern alkotmányoktól idegen módon - az éppen aktuális politikai céljait is belezsúfolja a paragrafusokba. A miniszterelnök melldöngetve jelentette ki: "Büszke vagyok erre a modern alaptörvényre, mert Európában az elsők között rögzítette az államadósság megfékezésének és az ország költségvetési egyensúlyának felelősségét."
El kell ismerni, hogy a költségvetés egyensúlyára való törekvés már az első Orbán-kormány fiskális politikájának is sajátja volt, és ezt a vonalat vitték az elmúlt évtizedben is. Az más kérdés, hogy megszokottá vált: az esztendők végének közeledtén minden évben az egyes költségvetési soroknál vagy a tartaléknál még megmaradt pénzeket, nem is jelképes karácsonyi ajándékként szétszórták, kedvük szerint - nem az állam feladatait szolgáló egyházi célokra, ismeretlen határon túli szerveztetek támogatására, és természetesen stadionépítésre. S mindezt olyan ügyes trükkökkel tették, hogy azért belül tudjunk maradni a GDP arányos költségvetési hiánynak a maastrichti követelmények által diktált korlátain.
A GDP arányos államadósság megfékezésének igénye viszont már korántsem ad okot büszkeségre. Az nyilvánvalóan senkinek sem okozott meglepetést, hogy 2020 első felében az adósság mértéke megugrott, GDP arányosan meghaladta a 70 százalékot. De ha az uniós statisztika követelményeinek megfelelően számolunk - ami egyébként kötelességünk is -, akkor a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Eximbank adósságát is figyelembe kell venni, és már közel járunk a 73 százalékhoz.
Tudvalévő, hogy a mindenkori államnak válságok idején helyt kell állnia a gazdaság részeinek vagy egészének működőképessége érdekében. Így tesznek a kormányok világszerte. Az adósság ugyanakkor azért is képvisel a korábbinál nagyobb részarányt, mert zsugorodó GDP mellett mérik. Az igazi gondot nem is ez jelenti, hanem sokkal inkább az, amit az egyik közismert gazdasági publicista úgy fogalmazott meg, hogy ami minálunk történik, az nem más, mint "kis lépés a válságkezelésben, nagy lépés az eladósodottságban". S ha egy (rossz) üzlet beindul, akkor már nehezen áll meg.
Az Orbán-kormány, élén a kormányfővel, a maga önös érdekétől vezéreltetve jó érzékkel konstatálta, hogy a járvány hatásainak mérséklésére, a gazdaság talpra állására hivatkozva még az eddiginél is nagyobb mértékben lehet a központi költségvetést fejőstehénnek tekinteni. Dagadhat a honfiúi kebel, hiszen a még nem is olyan rég Mészáros Lőrinchez köthető 4iG Nyrt., az Antenna Hungáriával karöltve kereskedelmi, kormányzati és tudományos kutatási feladatokra is alkalmas műholdat bocsátana geostacionárius pályára 2024-ben. Az idő sürget, a tervek szerint 2024-2025-ben ismét magyar űrhajós keringhet a Föld körül, aki letekintve hazánkra elgondolkodhat azon, hogy ha az államadósság mértékét nem sikerült is legyőzni, a gravitációt legalább igen.