Előfizetés

Gyógyszernek hiszi az étrend-kiegészítőket a fiatalok negyede

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.24. 17:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Fontos lenne pedig felismerni, mi micsoda, mert könnyű hamisítványba futni.
A fiatalok 72 százaléka tisztában van azzal, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, 23,6 százalékuk azonban - tévesen - a gyógyszerek csoportjába sorolja ezeket a termékeket, ráadásul nagy arányban próbálják ki ezeket a szereket – derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. idei közös kutatásából.
A 18-30 éves korosztályra vonatkozó kutatásban, amelybe 500 embert vontak be, megállapították, hogy a válaszadók 66,2 százaléka szedett már valamilyen étrend-kiegészítőt: a 18-22 éves korosztály 56,6 százaléka, a 23-26 év közöttiek 64,4 százaléka, míg a 27-30 éves korcsoport 74,4 százaléka szedett már ilyen készítményeket. A felmérés szerint a nők körében népszerűbbek az étrend-kiegészítők (73 százalék), mint a férfiaknál (58,2 százalék).
Közölték, a fiatalok leggyakrabban azért vásárolnak étrend-kiegészítőt, mert azok koncentrált formában tartalmazzák a hatóanyagokat, de az egészségük megőrzése is fontos motiváció számukra. Ugyanakkor megjegyezték, a válaszadók 46,8 százaléka szerint az is meghatározó szempont, hogy az étrend-kiegészítőket nem szükséges orvossal felíratni.
A közlemény idézte Hankó Zoltánt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnökét, aki aggasztónak nevezte, hogy a fiatalok egy része nem tesz különbséget az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között. Mivel az étrend-kiegészítők az uniós szabályozás következtében nem esnek át bevizsgáláson, így a fogyasztók nagyobb eséllyel találkozhatnak hamisított szerekkel, a rossz tapasztalatok pedig nemcsak a jogszerűen forgalmazott étrend-kiegészítőkbe, de a gyógyszerekbe vetett bizalmat is megingathatják.
Bérci István, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) elnöke szerint a felmérés rámutatott, hogy a magyar fiatalok továbbra sem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel az étrend-kiegészítőkről, ugyanis a válaszadók csupán 22,4 százaléka ismerte fel, hogy az étrend-kiegészítők nem csak természetes hatóanyagot tartalmaznak, 28,6 százalékuk pedig tévesen úgy gondolja, hogy ezek a készítmények betegséget megelőző vagy gyógyító hatással rendelkeznek.

Legalább 14 ezer éves kőtáblákat találtak Jersey szigetén

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.24. 13:19
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az emlékek azt igazolják, hogy a művészet fontos része volt a magdalénai emberek életének.
A brit szigetek legősibb, vésett vonalakkal díszített kőtábláinak töredékeit fedezte fel egy régészcsoport, amely Nagy-Britannia különböző kutatási intézményeiből verbuválódott. A felfedezésről beszámoló londoni Evening Standard szerint a tíz kőtöredéken fennmaradt ősi rajzok mintegy 14 ezer-23 ezer évesek lehetnek. A kőtáblákból származó töredékeket Jersey szigetén, Les Varines-ben találták 2014 és 2018 között. A tudósok a Plos One tudományos portálon publikálták eredményeiket.
A kőtöredékek rajzait a kutatók szerint a legutóbbi jégkorszakban élő magdalénai kultúra vadászó-gyűjtögető tagjai véshették. A magdalénai kultúra különböző tárgyi emlékeit Nyugat-Európa számos helyszínén, Franciaország, Spanyolország és Portugália területén is találtak. A leletek között vannak vésett rajzokkal díszített állati csontok vagy fogak, barlangrajzok, eszközök és díszített fegyverek is. Azt korábban is tudták a régészek, hogy magdalénai települések voltak Nagy-Britannia északnyugati részén, de most fordult elő először, hogy a korszak vésett mintájú kőtöredékeit fedezték fel a Brit-szigeteken.
Ed Blinkhorn, a Londoni Egyetem vezető archeológusa és a helyszínen végzett ásatások igazgatója elmondta, hogy nem volt könnyű felfedezni a vésett mintájú kőtáblatördékeket, mert teljesen beleolvadtak a helyszín geológiájába – minden követ meg kellett forgatni. A régészeti helyszínen talált emlékek azt igazolják, hogy a művészet fontos része volt a magdalénai emberek életének.

Már érdemes készülni az iskolás, mégis jó alvásra

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.24. 12:07

Fotó: Paul Bradbury/Caia image/SCIENCE / AFP
A tanév indulása előtt célszerű elkezdeni barátkozni a „rendes” napi rutin visszatérítésével, mert ez a teljesítményt is befolyásolja.
A koronavírus-járvány és a nyári életmód is jelentősen megváltoztatta a gyermekek alvási rutinját. A tanév indulása előtt időtartamában, ütemezésében és körülményeiben is fel kell készíteni őket a megfelelő alvásra, hogy képesek legyenek a mindennapi koncentrálásra, és a testi és lelki higiéniájuk összhangjának kialakításával megfeleljenek az új kihívásoknak – közölte a Magyar Alvás Szövetség.  
A megfelelő alvásidőtől megfosztott gyermekek hátrányba kerülnek az egészségesen alvó társaikkal szemben, a rossz alvás megváltoztatja a mindennapi életüket, teljesítményük csökken, érzelmileg labilisabbá válnak és fogékonyabbak a betegségekre is. A nem megfelelő alvás hangulati ingadozásokhoz, viselkedési problémákhoz vezethet, károsítja a gyermekek mentális egészségét és érzelmi stabilitását, amelyek jelentős hatással vannak a tanulási képességeikre. A Magyar Alvás Szövetség felhívta a figyelmet a gyermekek és fiatalok kora reggeli kényszer ébresztésének egészségügyi következményeinek mérséklésére is.
Mint megírtuk, a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás, illetve annak hiánya a szervezet egészére hat és a hangulatot is befolyásolja. A kevesebbet alvók körében gyakoribb a stressz és a depresszió iránti fogékonyság, és ezek is ördögi körként hatnak egymásra. 

Mennyi?

A gyereknek különböző életkorukban eltérő mennyiségű alvásra van szükségük: a három és öt év közöttiek 10-13 óra, a hat és tizenkét év közöttiek 9-12 óra, a tizenhárom és tizennyolc év közötti ifjak 8-10 óra alvást igényelnek. 
Viszont, nem árt tudni, ahogy nem mindenkinek egyformán működik a szervezete, mindenkinek más az igénye. Felnőttként is van, akinek 7-8 óra alvás is kevés, mások 6 óra után is fitten ébrednek. Azt, hogy kinek mennyi alvásra van szüksége, több tényező, például az életkor, a genetika, de az aktivitási szint is befolyásolja.

Gyerekeknek is lehetnek alvászavaraik

Az alváshiány egy fejlődésben lévő szervezetben még nagyobb károkat okozhat, mint egy felnőttében – írta a Sleepwell.hu. Bármikor, akár egész kicsi korban megjelenhetnek az alvászavarok. Minden fejlődési szakasz okozhat alvásproblémákat, amelyek az esetek többségében nem komolyabb kivizsgálást igénylő zavarok, legtöbbször néhány rossz szokás megváltoztatása is elég a kellemetlen tünetek enyhítéséhez. A biológiai óra például nem tud megfelelően működni, ha a családnak nincs igazi napirendje, de gondot okozhat az egészségtelen életmód – a nehéz vagy cukros ételek mértéktelen fogyasztása, a rendszeres mozgás hiánya – vagy a túlzásba vitt tévézés, számítógépezés is. A külső hatások, félelmek és problémák, ahogy a felnőtteket is, éjszaka is nyomaszthatják a gyerekeket, felszínessé tehetik az alvásukat és akár rémálmokat is okozhatnak. Ezen is sokat segíthet a rendszeres mesélés, beszélgetés.
Egy másik cikkünkben azt is megírtuk, a koronavírus idején általánossá vált az alvásidő megrövidülése. Az élet korábbi rendjének felborulása, az ismeretlentől való félelem, a bizonytalanság miatti szorongás, a bezártság, a mozgáshiány, a stressz is megzavarta az élet és az alvás úgynevezett cirkadián ritmusát. A home office-ozás, ami a járvány előtt akár sokaknak vonzónak is tűnhetett, a legtöbb embernél nemcsak kevesebb ingert, hanem sokkal több munkát, ezáltal kevesebb és akár rosszabb minőségű alvást is eredményez(ett).