Júniusban ismét a Momentum pártelnökének választották. Ez miniszterelnök-jelölti felhatalmazást is jelent 2022-re?
A pártszervezet fogja eldönteni várhatóan az idén, hogy ki az, aki mellett az aktivisták apait-anyait bele tudnak adni. Lehet ugyanis valaki népszerű ember, ünnepelt szónok, vagy kiváló debattőr, de ez semmit sem ér, ha nincsenek igazi támogatói, akik éjt nappallá téve dolgoznak mellette és szórólapoznak a piacon, kopogtatnak a panelházakban. A miniszterelnök-jelöltségről szóló döntés még nem esedékes, most még a balatonvédelmi kampány és a Fidesz "inzultációs" íveinek begyűjtése és hasznosítása zajlik.
Az ellenzék egyelőre megosztott abban a kérdésben, hogy egy vagy több listát kell-e indítani a Fidesz-KDNP-vel szemben. A Momentum szerint melyik megoldás hozna több szavazatot?
A közös lista valóban egyszerűbb helyzetet teremthet a választópolgárok számára. Ugyanakkor jelenleg minden negyedik momentumos szavazó úgy gondolja, hogy a múltnak és a jövőnek külön listán kell indulnia.
Az egyéni jelöltekről a legtöbb helyen előválasztással döntenének?
Mi momentumosok minél több előválasztást szeretnénk, de ésszel! Vannak olyan választókerületek, ahol száz-százhúsz település alkotja a kerületet. Ezeken a helyeken roppant nehéz megszervezni az előválasztást, bár nem zárjuk ki ezt a lehetőséget sem.
Számol azzal az ellenzék, hogy a Fidesz meghekkeli az előválasztást? Elvégre bárki regisztrálhatja magát szavazónak.
Olyan előválasztási rendszert fogunk kialakítani, hogy ez ne érje meg a Fidesznek. Tavaly két előválasztáson sem tapasztaltunk hekkszerű aktivitást. Készülünk rá, de nem félünk attól, hogy ez bekövetkezik.
Hány egyéni választókerületben lesz momentumos jelölt?
A választási győzelemhez az ellenzéknek legalább 54 kerületet meg kell nyernie, erre teljesen reális esélyünk van. Ehhez viszont piszok sokat kell dolgozni, márpedig mi ezt a munkát el fogjuk végezni. A Momentum az ellenzék egyik legerősebb pártjaként annyi választókerületben szeretne jelöltet állítani, amekkora a társadalmi súlya Magyarországon. Az ellenzék által megszerzett egyéni kerületek többségében szeretnénk képviselni a választókat. Persze az előválasztásokon minden megtörténhet: alakulhat kedvezőbben és kedvezőtlenebbül is a momentumos politikai képviselet.
Ez 27-28 momentumos jelöltet, illetve akár ennyi képviselőt jelentene.
Ki fog derülni, mennyi lesz az annyi. Minél nagyobb képviselethez jut az új politikai generáció, annál nagyobb lesz a változás Magyarországon.
A siker egyik feltétele a zökkenőmentes ellenzéki együttműködés. Ez azonban sokszor ma is hiányzik. Gödön például a Demokratikus Koalíció (DK) felfüggesztett párttagságú képviselői szembementek azzal a megállapodással, amelyet ön és Gyurcsány Ferenc kötött.
Nekem úgy tűnt, hogy a DK elnöke elveszítette a kontrollt saját pártja felett, ami már a manipulált hangfelvételnél elkezdődött, és a gödi DK-sok nemet mondásával folytatódott.
Mennyit ér az országos megállapodás, ha a helyi politikusokkal nem lehet elfogadtatni? Hogyan tudják elérni az előválasztás eredményének elfogadását?
Hangsúlyoznám, hogy Göd nem országos jelenség, hanem egy csúnya kivétel. Ha voltak is konfliktusok máshol, azokat vagy helyi szinten, vagy a pártok közbenjárásával mindig sikerült kezelni. Nem látok szoros összefüggést a gödi helyzet és az ellenzéki együttműködés jövője között.
Ön is hangsúlyozta, hogy a közös fellépéshez közös programra kell. Hogyan lehet egyszerre jobb- és baloldali, valamint liberális programot alkotni?
A közös munka most ott tart, hogy minden párt programjában megkeressük a közös pontokat, valamint az ellentéteket is. Ha ez megtörtént, könnyebb lesz válaszolni erre. Nemzeti minimumra már régóta vágyik a magyar társadalom, márpedig ezt az oktatásban, az egészségügyben és a szociálpolitikában szerintem meg fogjuk találni, és azután lesz mit a közös zászlóra hímezni. Mi például azért kezdtünk el politizálni, hogy az egészségügyet és az oktatást felvirágoztassuk Magyarországon. Ugyanakkor mi soha nem fogunk belemenni abba, hogy elvegyék a határon túl élő magyarság beleszólási jogát az anyaország jövőjébe. Nem engedhetjük meg azt sem, hogy Magyarország tovább bojkottálja az eurózónához való csatlakozást, mi inkább felgyorsítanánk azt.
A Fidesz gyakran tud kialakítani olyan álláspontot, amely a saját közegén túl is népszerű. Az ellenzéknek lesznek ilyen ügyei?
Mindenkinek fontos, hogy egy magyar is ugyanúgy tudjon számolni, írni, olvasni, idegen nyelven beszélni, mint egy osztrák vagy egy német. Az is fontos, hogy egy magyar ne éljen hét évvel kevesebbet, mint egy átlagos német állampolgár. Aligha lehet kétséges, hogy az Orbán-rendszer a tudás és egészség ellen van, a pénz és a hatalom pártján állva.
Magyarországon hagyománya van annak, hogy kormányváltás esetén megpróbálnak revansot venni az elődökön. Önök is erre készülnek?
Nem. Ugyanakkor Magyarország nem lehet a jövőben egy következmények nélküli ország, így aki elkövetett valamilyen politikai vagy egyéb bűncselekményt, arra számíthat, hogy felelősségre vonják. Ezt nem revansnak, hanem igazságtételnek hívom. Senki nem fog lámpavason lógni, de lesznek büntetőügyek, mert kell, hogy legyen következménye az elmúlt évtizedek bűneinek. Ez vonatkozik nem kormánypárti személyekre, politikusokra is.
Ahhoz viszont, hogy ez hiteles legyen, olyan ellenzéki szereplőket kell felvonultatni, akikkel kapcsolatban még a korrupció gyanúja sem merült fel. Ezt a feladatot meg tudja oldani az ellenzék?
Arra kértük a partnereinket, hogy az előválasztásokra is csak olyan személyeket jelöljenek, akiknek teljesen tiszta a múltja.
A Fidesz-kormány elmúlt évtizede alatt új milliárdosok nőttek ki a földből, akik közpénzekből gazdagodtak. Egy új kormánynak kell tennie - jogállami keretek között - valamit velük?
A magyar gazdaságot polip módjára hálózták be Tiborcz Istvánok, Mészáros Lőrincek, és mint láthattuk a Szijjártó Péter külügyminisztert luxusjachton megvendégelő Szíjj Lászlók. A járadékvadász, értéket nem teremtő oligarcháktól meg kell szabadítani a gazdaságot. Az innovatív és versenyképes tudással felvértezett cégeket viszont érdemes támogatni a közösből is. A közpénzszivattyúként meggazdagodó oligarchák vagyonával lesz dolgunk, de erről még nem beszélek.
Karácsony Gergely főpolgármester nemrég arra panaszkodott a Lánchíd felújítására kiírt tenderrel kapcsolatban, hogy jó eséllyel csak Mészáros Lőrinc érdekeltségei tudnak majd érdemi ajánlatot tenni. Ha versenyt akar az új kormány, akkor jó eséllyel ezek a vállalkozók is pályáznak majd.
Ha sikerrel járunk, akkor olyan magyar vállalkozások jönnek haza, illetve emelkednek fel itthon, amelyek képesek lesznek legyőzni ezeket a köröket akár piaci, akár közbeszerzési versenyben is. Már csak azért is, mert a Mészáros-birodalom összeomlik, miután az új magyar kormány elzárja a közpénzcsapokat, és az így felszabaduló forrásokat a magyar iskolák, kórházak, és munkahelyek felé irányítja át.
Hasonlóról beszélt egykor Orbán Viktor kormányfő is, amikor egy új magyar tőkés réteg felemelését sürgette. Ebből nőtt ki Simicska Lajos és Mészáros Lőrinc is.
A különbség az, hogy egy felelős és jövőben gondolkodó kormány nem úgy emel fel vállalkozásokat, rétegeket, hogy vazallusi alapon tömi tele a zsebüket közpénzzel, hanem érdemi gazdasági és társadalmi teljesítmény tükrében teszi ezt.
