Előfizetés

A Kreml szerint nincs ok bűnügyi nyomozás indítására Navalnij ügyében

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.25. 14:51
Rendőrök a németországi kórháznál
Fotó: ABDULHAMID HOSBAS / AFP/Anadolu Agency
Dmitrij Peszkov közölte: erre akkor lesz indok, ha beazonosítják a politikus szervezetébe került anyagot, és ha megerősítést nyer, hogy Navalnijt megmérgezték.
Peszkov szerint nyomozásra akkor lesz indok, ha beazonosítják a Navalnij szervezetébe került anyagot, és ha megerősítést nyer, hogy a politikust megmérgezték. Úgy vélekedett, hogy mindaddig elhamarkodott dolog mérgezésről beszélni.
„Először meg kell találni az anyagot, meg kell állapítani, hogy mi okozta az állapotát. Vagyis indok kell a nyomozáshoz. Egyelőre annyit állapíthatunk meg, hogy a páciens kómában van”

– mondta.

A szóvivő közölte, hogy a berlini Charité klinika diagnózisa nem veszi biztosra Navalnij megmérgezését. Ez szerinte csak az egyike az lehetséges orvosi verzióknak. Peszkov megfogalmazása szerint az orosz és a német szakérők „orvosi elemzése abszolút egybeesik”, de „a következtetések különbözőek”. Mint mondta, az omszki orvosok már az első órákban megállapították a kolinészteráz-aktivitás csökkenését, és az ottani intenzív osztályon azonnal atropint adtak be neki, amint a német orvosok is, akik részéről „semmi új” sem hangzott el. A kolinészteráz-szint csökkenésének okát egyelőre egyik országban sem sikerült megállapítani, a vizsgálatok nem mutattak ki konkrét anyagot.
„Lehet, hogy a németek meglátják majd (a keresett anyagot)”

– mondta a szóvivő.

Azt mondta, hogy a kolinészteráz-szint csökkenését gyógyszer is okozhatta. Emlékeztetett rá, hogy az orosz orvosok készek arra, hogy az először vett mintákat német kollégáik rendelkezésére bocsássák, valamint a biológai anyagok cseréjére. Peszkov kifogásolta, hogy Nyugaton a mérgezést tartják a történtek egyetlen lehetséges magyarázatának, és sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Steffen Seibert német kormányszóvivő rögtön azt mondta: valószínűleg mérgezés történt. Mint monda, a Kreml „üres zsivajnak” tekinti a vádakat, miszerint az orosz vezetésnek köze lehet Navalnij megmérgezésékhez, ezek „semmiképp sem lehetnek igazak”, ezért nem viszonyul hozzá komolysággal. Közölte: személy szerint nincs tudomása arról, hogy az orosz titkosszolgálatok megfigyelték volna Navalnijt szibériai útja során, ahogy azt a hétvégén a Moszkovszkij Komszomolec című bulvárlap írta. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Navalnij nem jelent veszélyt Oroszországra nézve. Beszámolója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a finn hivatali partnerével, Sauli Niinistövel folytatott telefonbeszélgetése során valóban szót ejtett Navalnij állapotáról, de nem adott ki utasítást az ellenzéki politikus külföldre szállításával kapcsolatban. Hozzátette, hogy ebben a kérdésben az orvosok kezében volt a döntés, az illetékes szervek pedig hatékonyan jártak el.
Alekszej Navalnij ellenzéki politikus
Fotó: MAXIM ZMEYEV / AFP
Kérdésekre válaszolva Peszkov nem látott tendenciát abban, hogy a rendszer bírálóit meggyilkolják vagy merényletet követnek el ellenük. A Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikus és a Pussy Riot-csoporthoz tartozó, a Mediazona hírportált alapító Pjotr Verzilov ellen állítólag megkísérelt mérgezésekkel kapcsolatban kijelentette:
„Először is, nem tudjuk, hogy mérgezésekről van-e szó.”

Hozzátette, hogy ezek az esetek külföldön történtek.
„A világ minden országában nagyon sok mérgezés történik. Minden konkrét esetben pontos információval kell operálni. Én nem rendelkezem ilyen adatokkal. Ha önök igen, osszák meg”

– mondta.

A szóvivő „szörnyű tragédiának” nevezte a Kreml közelében 2015-ben agyonlőtt Borisz Nyemcov ellenzéki politikus halálát. Hozzáfűzte, hogy a nyomozás eredménye közismert. Szergej Sigejev, a moszkvai Kriminalisztikai Szakértői Iroda vezetője a TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette, hogy a berlini kórháznak a jelek szerint a szervezetbe jutott konkrét anyag híján nincs elég bizonyítéka arra, hogy megállapítsa Navalnij megmérgezését. Sigejev rámutatott, hogy az emberek kolinészteráz-aktivitása jelentősen eltér, különösen krónikus betegségek esetén.

A vérplazma-kezelést továbbra is kísérleti terápiának tartja a WHO

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.25. 14:24

Fotó: RAUL ARBOLEDA / AFP
Az eddigi eredmények nem meggyőzőek, bizonyító erejük alacsony – mondta az Egészségügyi Világszervezet egyik szakértője.
A koronavírus-fertőzésen átesett betegek vérplazmájával zajló kezelések továbbra is kísérleti terápiának számítanak – figyelmeztetett kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) vasárnap rendkívüli felhatalmazást adott a koronavírusos betegek vérplazma-kezelésére. Ennek értelmében a felgyógyultak antitesteket tartalmazó vérplazmájával kezelhetik a kórházban ápolt betegeket. Egyes kísérletek szerint ezzel a módszerrel a lehető legrövidebb idő alatt kiirtható a fertőzött szervezetből a vírus, és a kezelés csökkenti a beteg egyes szervi károsodásainak mértékét is.
A felhatalmazás nem jelenti azt, hogy a plazmaterápia biztonságosnak és hatékonynak tekinthető. Ennek megállapítása érdekében számos, a szigorú tudományos kritériumoknak megfelelő tanulmány zajlik – húzták alá kutatók. Az eddigi eredmények nem meggyőzőek, bizonyító erejük alacsony – mondta el Soumya Swaminathan, a WHO szakértője egy sajtótájékoztatón. Hozzátette: az Egészségügyi Világszervezet kísérleti jellegűnek tartja a plazmaterápiát, és hatékonyságának további vizsgálata elengedhetetlen. A legnagyobb nehézségek a standardizálás körül merülnek fel: a plazmát különböző egyénektől szerzik be, akiknek szervezete eltérő mennyiségű antitestet termel a vírusra – hangsúlyozta.
A plazmaterápia körülbelül egy évszázadra visszatekintő gyógymód, amelyet az influenza és a kanyaró kezelésében is sikerrel alkalmaztak még jóval a védőoltások megjelenése előtt, és nemrég az ebolajárvány kezelésében is hatékonynak bizonyult. A szervezet – amikor egy új kórokozóval találkozik – antitesteknek nevezett fehérjéket állít elő a fertőzés leküzdésére. Ezek az antitestek a vérplazmában – a vér sárgás színű, folyadék-összetevőjében – találhatóak. Ezt gyűjtik be a Covid-19-en átesett betegektől, és adják kezelésként a fertőzéssel még küzdő pácienseknek.
Martin Landray, az Oxford Egyetem munkatársa szerint bár a terápiához nagy reményeket fűznek, nincs bizonyíték annak hatékonyságára. „Széles a szakadék az elmélet és a bizonyított hatékonyság között” – írta közleményében. Landray – aki egy brit plazmakutatás vezetője – arra buzdította a koronavírus-fertőzésen átesett embereket, hogy vegyenek részt tudományos vizsgálatokban, hogy mielőbb bizonyítani vagy cáfolni lehessen a kezelés hatékonyságát.
Stephen Griffin, a Leeds-i Egyetem professzora kiemelte: továbbra is nagy a bizonytalanság az immunrendszer koronavírusra adott válaszával kapcsolatban, ami kihívások elé állítja a plazmaterápiát.  „Úgy tűnik, hogy nem tanultunk a hidroxiklorokin-botrányból” – mondta Griffin. Donald Trump amerikai elnök és mások is sokáig azt hangoztatták, hogy a malária és egyes súlyos immunbetegségek – mint például a lupusz vagy a reumatoid artritisz – esetében sikerrel használt hidroxiklorokin hatékony lehet a koronavírus kezelésében. Az FDA a plazmaterápiához hasonlóan a hidroxiklorokin használatát is rendkívüli eljárás keretében engedélyezte. Hónapokkal később visszavonta döntését, miután kiderült, hogy a szer nem hatékony a fertőzés kezelésében, sőt növeli a szervi problémák kockázatát.

Nem adjuk fel a békés forradalmat – üzent a fehérorosz ellenzéki vezető

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.25. 14:04

Fotó: Paulius Peleckis / AFP/Anadolu Agency
Demokratikus forradalomnak nevezte a belarusz eseményeket Szvjatlana Cihanouszkaja, és visszautasította, hogy külföldi érdekeket szolgálnának ki.
„Békés forradalom” zajlik Fehéroroszországban, az ellenzék kész tárgyalni, azonban a küzdelmet nem adja fel - hangsúlyozta Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának keddi rendkívüli ülésén – idézi nyilatkozatát az MTI. A Litvániában tartózkodó Cihanouszkaja videokapcsolaton keresztül elmondta, hogy országában demokratikus forradalom zajlik, amelynek célja, hogy tisztességes, szabad választásra kerüljön sor és a polgárok addig fognak tiltakozni, amíg ezt el nem érik. „A megmozdulás sem nem oroszellenes, sem nem oroszbarát. Az Európai Unióval kapcsolatban is semleges álláspontot képvisel és geopolitikai manőverről sincs szó. Egyszerűen csak szabadon szeretnénk dönteni az országunk jövőjéről” – szögezte le. Hozzátette, hogy a fehérorosz nemzet önrendelkezési jogot és méltóságot kíván magának.
Az elnökválasztás ellenzéki jelöltje hangsúlyozta, hogy nemzetközi szervezetek bevonásával hajlandók tárgyalni a fehérorosz hatóságokkal, és a politikai megfélemlítés hatására sem hátrálnak meg.

Szvjatlana Cihanouszkaja videokonferencián keresztül az Európa Parlament külügyi bizottságával azt is közölte: a fehérorosz ellenzék kész kijelölni azokat a képviselőit, akik tárgyalásokat folytatnának a hatóságokkal. A soron kívül összehívott ülésen beszélt a fehéroroszországi elnökválasztás eredményének meghamisításáról is. Azt is állította, hogy a választást követően kibontakozott tiltakozások során legalább hat ember veszítette életét.

Fehérorosz alkotmánybíróság: Társadalmi szervezetek nem vizsgálhatják felül az elnökválasztás eredményét

Ugyancsak kedden a fehérorosz alkotmánybíróság elnöke közölte: társadalmi szervezetek nem vizsgálhatják felül az elnökválasztás eredményét, az ezzel a céllal megalakult ellenzéki Koordinációs Tanács nem felel meg a köztársaság alapokmányának. Pjotr Miklasevics, akit a BelTa helyi hírügynökség idézett, hangoztatta, hogy az alkotmány nem rendelkezik az elnökválasztás eredményeinek felülvizsgálatára jogosult társadalmi szervezetekről. Éppen ezért a Koordinációs Tanács megalakítása, amely célul tűzte ki a fehéroroszországi elnökválasztás eredményeinek felülvizsgálatát, nincs összhangban az alkotmányban foglalt előírásokkal, a választójogi törvénnyel, így törvénytelen. Az alkotmánybíróság elnöke felhívta minden állampolgár és társadalmi szervezet figyelmét arra, hogy tartsák tiszteletben az alaptörvény előírásait – mondta Miklasevics.

Hamarosan befejezik a szankciók előkészítését

Helga Schmid, az unió külügyi szolgálatának főtitkára közölte, hogy az EU nemsokára befejezi a tüntetések elnyomásáért felelősök elleni szankciók előkészítését, amelyek a fehérorosz népre semmiképpen nem lesznek negatív hatással. Azt is elmondta, hogy pénteken az EU küldöttsége Bécsbe utazik, hogy tárgyaljon az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőivel arról, milyen szerepet játszhat nemzetközi szervezet, a fehérorosz felek közötti párbeszédben.
Vasárnap újra tízezrek tüntettek Minszkben, és becslések szerint több százezren Fehéroroszországban a véleményük szerint elcsalt választások megismétlését követelve, a Lukasenka-rezsim rendőrterrorja ellen tiltakozva. Miközben az utcákon békés, fehérbe és vörösbe öltözött tüntetők vonultak vagy épp táncoltak, Aljakszandr Lukasenka kezében gépkarabéllyal jelent meg a Függetlenségi Palotában, az épületet pedig tetőtől talpig felfegyverzett kommandósok, készenléti rendőrök vették körül – összecsapás azonban nem történt a kormányellenes demonstrálók és belügyi erők között. A helyzet így egyre inkább látszik  a rezsim és ellenzői közötti állóháborúnak, tekintve, hogy Lukasenka és a tüntetők sem lépnek fel egyelőre keményebben, és sem a NATO, sem Moszkva nem avatkozik be a fehérorosz válságba.