A koronavírus-fertőzésen átesett betegek vérplazmájával zajló kezelések továbbra is kísérleti terápiának számítanak – figyelmeztetett kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) vasárnap rendkívüli felhatalmazást adott a koronavírusos betegek vérplazma-kezelésére. Ennek értelmében a felgyógyultak antitesteket tartalmazó vérplazmájával kezelhetik a kórházban ápolt betegeket. Egyes kísérletek szerint ezzel a módszerrel a lehető legrövidebb idő alatt kiirtható a fertőzött szervezetből a vírus, és a kezelés csökkenti a beteg egyes szervi károsodásainak mértékét is.
A felhatalmazás nem jelenti azt, hogy a plazmaterápia biztonságosnak és hatékonynak tekinthető. Ennek megállapítása érdekében számos, a szigorú tudományos kritériumoknak megfelelő tanulmány zajlik – húzták alá kutatók. Az eddigi eredmények nem meggyőzőek, bizonyító erejük alacsony – mondta el Soumya Swaminathan, a WHO szakértője egy sajtótájékoztatón. Hozzátette: az Egészségügyi Világszervezet kísérleti jellegűnek tartja a plazmaterápiát, és hatékonyságának további vizsgálata elengedhetetlen. A legnagyobb nehézségek a standardizálás körül merülnek fel: a plazmát különböző egyénektől szerzik be, akiknek szervezete eltérő mennyiségű antitestet termel a vírusra – hangsúlyozta.
A plazmaterápia körülbelül egy évszázadra visszatekintő gyógymód, amelyet az influenza és a kanyaró kezelésében is sikerrel alkalmaztak még jóval a védőoltások megjelenése előtt, és nemrég az ebolajárvány kezelésében is hatékonynak bizonyult. A szervezet – amikor egy új kórokozóval találkozik – antitesteknek nevezett fehérjéket állít elő a fertőzés leküzdésére. Ezek az antitestek a vérplazmában – a vér sárgás színű, folyadék-összetevőjében – találhatóak. Ezt gyűjtik be a Covid-19-en átesett betegektől, és adják kezelésként a fertőzéssel még küzdő pácienseknek.
Martin Landray, az Oxford Egyetem munkatársa szerint bár a terápiához nagy reményeket fűznek, nincs bizonyíték annak hatékonyságára. „Széles a szakadék az elmélet és a bizonyított hatékonyság között” – írta közleményében. Landray – aki egy brit plazmakutatás vezetője – arra buzdította a koronavírus-fertőzésen átesett embereket, hogy vegyenek részt tudományos vizsgálatokban, hogy mielőbb bizonyítani vagy cáfolni lehessen a kezelés hatékonyságát.
Stephen Griffin, a Leeds-i Egyetem professzora kiemelte: továbbra is nagy a bizonytalanság az immunrendszer koronavírusra adott válaszával kapcsolatban, ami kihívások elé állítja a plazmaterápiát. „Úgy tűnik, hogy nem tanultunk a hidroxiklorokin-botrányból” – mondta Griffin. Donald Trump amerikai elnök és mások is sokáig azt hangoztatták, hogy a malária és egyes súlyos immunbetegségek – mint például a lupusz vagy a reumatoid artritisz – esetében sikerrel használt hidroxiklorokin hatékony lehet a koronavírus kezelésében. Az FDA a plazmaterápiához hasonlóan a hidroxiklorokin használatát is rendkívüli eljárás keretében engedélyezte. Hónapokkal később visszavonta döntését, miután kiderült, hogy a szer nem hatékony a fertőzés kezelésében, sőt növeli a szervi problémák kockázatát.
