Az Óbudai szigetre tervezett árvízvédelmi mű nem szolgálja a köz érdekét, a környezetvédelmi engedélykérelemhez készített hatástanulmány erősen alulbecsüli az okozott természeti károkat és hatásokat, miközben erősen túlértékeli a várható gazdasági előnyöket – jelentette ki az Óbudai Kulturális Központban tartott mai közmeghallgatáson Karácsony Gergely főpolgármester, aki az érintett Óbuda és Újpest polgármesterével együtt arra kérte a Pest Megyei Kormányhivatal részeként működő környezetvédelmi hatóságot, hogy utasítsa el a szigetre tervezett gát környezetvédelmi engedélykérelmét. Tegyék ezt már csak azért is, mert a hatástanulmány súlyosan hiányos, csak a közvetett hatásokat vizsgálja, így például hiányzik belőle az a számítás, miszerint a kivágott 1000 fa 42 tonna széndioxidot köthetne meg, de a a védett források védelmére sem tér ki.
A közmeghallgatás kötelező kelléke a védmű engedélyezési eljárásának, ami azután sem állt le, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban bejelentette, hogy a kormány úgy döntött: semmilyen beruházást nem támogat a Hajógyári-szigeten, a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiának új helyszínt keresnek. Csakhogy a három éve hozott kormányhatározatot – amelyben a sportközpont mellett a sziget árvízvédelmi rendszerének kiépítéséről is rendelkeznek – mind a mai napig nem vonták vissza.
Nem vonta vissza a védmű környezetvédelmi engedélykérelmét a projektgazda Országos Vízügyi Főigazgatóság által megbízott Viziterv Environ Kft. sem. Az eljárás részeként megrendezett közmeghallgatás elég szürreálisra sikerült. Kiss László (DK) óbudai polgármester szerint kissé meghökkentő, hogy egy ligeterdő egy részének kivágásával készülnek megóvni szigeten lévő fákat, ráadásul ezt a terület nagyobb részét birtokló fővárosi és III. kerületi önkormányzat nemhogy nem kéri, de egyenesen tiltakozik ellene.
Szürreális volt a közmeghallgatás azért is, mert a környezetvédelmi hatástanulmány ismertetése több mint másfél órán keresztül tartott és közben egyszer, mintegy mellékesen hangzott el, hogy védmű létesítéséhez 1000 fát készülnek kivágni, 10-12 méteres résfalakat állítanak, amelyet helyenként megszaggatnak, hogy alatta azért áramolhasson a víz, mert enélkül teljesen kiszáradna a sziget, cserébe viszont árvíz idején nem felülről, hanem alulról folyik be a víz. A szigeten található ligeterdő mintegy ötöde „letermelődik”, de ez csak kis mértékben fogja zavarni a növényeket, a madarakat, bogarakat, denevéreket és hódokat. A denevéreket a hatásvizsgálatot ismertető szakértő szerint úgy védik meg, hogy a fákat szeletelő eljárással vágják ki, hogy az odú ne sérüljön, amelyből az odarendelt szakember sérülésmentesen kiemeli az állatokat. A hallgatóságból többen erősen kételkedtek benne, hogy a szakértő látott már élőben ilyen volumenű beruházást.
A dokumentáció készítői arra is felhívták a figyelmet, hogy a sziget nem tartozik a Natura 2000 területei közé, csak elvétve akad értékes védendő növény, állat. A táj eredetiség szempontjából sem túl nagy szám, hiszen a déli részén ott az egykori hajógyár ipartelepe, az északin meg a hetvenes évekbeli parkosítással avatkoztak be.
Az Óbudai-sziget teljes megvédése a tanulmány szerint még 9 centiméteres vízszintemelkedést okozhat a Duna óbudai mellékágában, de az újabb számítások már csak 5 centiméterről szólnak.(Egy közbekiabáló szerint addig számolgatják, amíg el nem érik a nullát.) Déri Tibor (Momentum) újpesti polgármester pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a legutóbbi nagy árvíz idején alig 1-2 centiméteren múlott, hogy Megyert nem öntötte el a víz. Egyébként ő sem támogatja a gátépítést.
A megtérülési számításokat a rendelkezésre álló információk, a meglévő és a tervezett tárgyi értékek alapján végezték el, márpedig ebbe a sziget rekreációs hasznát nem számíthatták bele, mert a „séta értéke nem forintosítható”. Kiss László szerint enélkül is feltűnő értékaránytalanság mutatkozik az előzetes becslés szerint 12-17 milliárdos gátépítés és a megvédendő épületek, vagy akár a korábban idetervezett sportakadémia értéke között. A fákat ugyanis eddig is elöntötte a víz. Hivatalosan a sportakadémia miatt épült volna a gát, de azt már máshol építenék fel. De akkor mire kell a védmű? – tette fel a költői kérdést Óbuda polgármestere.
Jó okunk van feltételezni, hogy nem a meglévő értékeket, hanem az ide tervezett mintegy sok száz luxuslakást, jachtkikötőket, üzleteket és éttermeket védenék meg a gáttal – jelentette ki Szabó Tímea (Párbeszéd) a kerület országgyűlési képviselője, aki szerint különös véletlen, hogy Orbán veje, Tiborcz István éppen most kezd el érdeklődni a rozsdaövezetek hasznosítása után. Szabó nem tartaná meglepőnek, ha a Hajógyári sziget bekerülne a kormány által beharangozott kedvezményes lakásáfa körbe. A képviselő szerint a kormány nem állt el a terveitől, csak jegeli.
