Előfizetés

A séta értéke nem forintosítható – Nem állt le az Óbudai szigetre tervezett védmű engedélyezési eljárása

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.08.26. 14:47

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Karácsony Gergely arra kérte a környezetvédelmi hatóságot, hogy utasítsa el az engedélykérelmet.
Az Óbudai szigetre tervezett árvízvédelmi mű nem szolgálja a köz érdekét, a környezetvédelmi engedélykérelemhez készített hatástanulmány erősen alulbecsüli az okozott természeti károkat és hatásokat, miközben erősen túlértékeli a várható gazdasági előnyöket – jelentette ki az Óbudai Kulturális Központban tartott mai közmeghallgatáson Karácsony Gergely főpolgármester, aki az érintett Óbuda és Újpest polgármesterével együtt arra kérte a Pest Megyei Kormányhivatal részeként működő környezetvédelmi hatóságot, hogy utasítsa el a szigetre tervezett gát környezetvédelmi engedélykérelmét. Tegyék ezt már csak azért is, mert a hatástanulmány súlyosan hiányos, csak a közvetett hatásokat vizsgálja, így például hiányzik belőle az a számítás, miszerint a kivágott 1000 fa 42 tonna széndioxidot köthetne meg, de a a védett források védelmére sem tér ki. A közmeghallgatás kötelező kelléke a védmű engedélyezési eljárásának, ami azután sem állt le, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban bejelentette, hogy a kormány úgy döntött: semmilyen beruházást nem támogat a Hajógyári-szigeten, a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiának új helyszínt keresnek. Csakhogy a három éve hozott kormányhatározatot – amelyben a sportközpont mellett a sziget árvízvédelmi rendszerének kiépítéséről is rendelkeznek – mind a mai napig nem vonták vissza.  
Nem vonta vissza a védmű környezetvédelmi engedélykérelmét a projektgazda Országos Vízügyi Főigazgatóság által megbízott Viziterv Environ Kft. sem. Az eljárás részeként megrendezett közmeghallgatás elég szürreálisra sikerült. Kiss László (DK) óbudai polgármester szerint kissé meghökkentő, hogy egy ligeterdő egy részének kivágásával készülnek megóvni szigeten lévő fákat, ráadásul ezt a terület nagyobb részét birtokló fővárosi és III. kerületi önkormányzat nemhogy nem kéri, de egyenesen tiltakozik ellene. Szürreális volt a közmeghallgatás azért is, mert a környezetvédelmi hatástanulmány ismertetése több mint másfél órán keresztül tartott és közben egyszer, mintegy mellékesen hangzott el, hogy védmű létesítéséhez 1000 fát készülnek kivágni, 10-12 méteres résfalakat állítanak, amelyet helyenként megszaggatnak, hogy alatta azért áramolhasson a víz, mert enélkül teljesen kiszáradna a sziget, cserébe viszont árvíz idején nem felülről, hanem alulról folyik be a víz. A szigeten található ligeterdő mintegy ötöde „letermelődik”, de ez csak kis mértékben fogja zavarni a növényeket, a madarakat, bogarakat, denevéreket és hódokat. A denevéreket a hatásvizsgálatot ismertető szakértő szerint úgy védik meg, hogy a fákat szeletelő eljárással vágják ki, hogy az odú ne sérüljön, amelyből az odarendelt szakember sérülésmentesen kiemeli az állatokat. A hallgatóságból többen erősen kételkedtek benne, hogy a szakértő látott már élőben ilyen volumenű beruházást. A dokumentáció készítői arra is felhívták a figyelmet, hogy a sziget nem tartozik a Natura 2000 területei közé, csak elvétve akad értékes védendő növény, állat. A táj eredetiség szempontjából sem túl nagy szám, hiszen a déli részén ott az egykori hajógyár ipartelepe, az északin meg a hetvenes évekbeli parkosítással avatkoztak be.
Az Óbudai-sziget teljes megvédése a tanulmány szerint még 9 centiméteres vízszintemelkedést okozhat a Duna óbudai mellékágában, de az újabb számítások már csak 5 centiméterről szólnak.(Egy közbekiabáló szerint addig számolgatják, amíg el nem érik a nullát.) Déri Tibor (Momentum) újpesti polgármester pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a legutóbbi nagy árvíz idején alig 1-2 centiméteren múlott, hogy Megyert nem öntötte el a víz. Egyébként ő sem támogatja a gátépítést. A megtérülési számításokat a rendelkezésre álló információk, a meglévő és a tervezett tárgyi értékek alapján végezték el, márpedig ebbe a sziget rekreációs hasznát nem számíthatták bele, mert a „séta értéke nem forintosítható”. Kiss László szerint enélkül is feltűnő értékaránytalanság mutatkozik az előzetes becslés szerint 12-17 milliárdos gátépítés és a megvédendő épületek, vagy akár a korábban idetervezett sportakadémia értéke között. A fákat ugyanis eddig is elöntötte a víz. Hivatalosan a sportakadémia miatt épült volna a gát, de azt már máshol építenék fel. De akkor mire kell a védmű? – tette fel a költői kérdést Óbuda polgármestere. Jó okunk van feltételezni, hogy nem a meglévő értékeket, hanem az ide tervezett mintegy sok száz luxuslakást, jachtkikötőket, üzleteket és éttermeket védenék meg a gáttal – jelentette ki Szabó Tímea (Párbeszéd) a kerület országgyűlési képviselője, aki szerint különös véletlen, hogy Orbán veje, Tiborcz István éppen most kezd el érdeklődni a rozsdaövezetek hasznosítása után. Szabó nem tartaná meglepőnek, ha a Hajógyári sziget bekerülne a kormány által beharangozott kedvezményes lakásáfa körbe. A képviselő szerint a kormány nem állt el a terveitől, csak jegeli.

Az emberektől várja a kormány, hogy állampapír-vásárlással ellentartsanak a 4200 milliárdos hiánynak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.26. 14:18

Fotó: Népszava
Azaz lényegében a lakosságnak kellene finanszírozni a rezsimet.
Amikor a koronavírus-járvány berobbant Magyarországra, nagyon sokáig optimista várakozásokkal tekintett a makrogazdasági számokra Orbán Viktor és kormánya, emlékeztet az mfor.hu. A kabinet által beharangozott mentőcsomag mérete a kormányfő szerint a GDP 18-20 százalékát is elérheti, vagyis értékében a 9200 milliárd forintot. Ennek ellenére Orbán Viktor szigorúan ragaszkodott a maastrichti 3 százalékos hiányszám tartásához - noha Brüsszel idejében közölte: az idei évben gyakorlatilag elengedi ennek figyelését. Csakhogy Varga Mihály pénzügyminiszter a miniszterelnök nyilatkozatai után jelezte: nem szabad vaskalaposan ragaszkodni a 3 százalékos deficithez. És bizony a koronavírus-járvány azonban Orbán Viktor bizakodása ellenére is sokkal nagyobbat ütött a gazdaságon - és a költségvetésen is. A július végi államháztartási mérleg szerint a deficit már a 2100 milliárd forintot is meghaladhatja, és kormányzati nyilatkozatok alapján ősszel újabb gazdaságmentő intézkedések következhetnek. Ám a helyzet azóta csak romlott, hiszen a tárca minap kiadott közleménye szerint " Hogy nominálisan mekkora összeg fog hiányozni év végén a költségvetésben, nagyban függ attól, hogy végül milyen teljesítményt nyújt a magyar gazdaság is. Hivatalosan - a jövő évi büdzsében rögzített adat alapján - a magyar kormány álláspontja szerint 2020-ban 3 százalékos lehet a recesszió mértéke. Abban az esetben, ha bejön a kormány számítása és a tényleges adat ezzel egyező lesz, akkor az eredetileg tervezettnek majdnem hétszerese hiányozhat év végén a költségvetésből. A 487 milliárd forintos mínusz helyett 3294 milliárd forint lehet a deficit. És ez még a kedvezőbb forgatókönyvek egyike. Mivel a Pénzügyminisztérium közlésében szereplő felső hiányérték az mfor.hu számításai szerint egy újabb ezermilliárdos többletköltést jelent. Ha 3 százalékos gazdasági visszaesés mellett jön össze a 9 százalékos mínusz, az 4235 milliárd forintos deficitet jelentene. Hogy baj van, azt jelezi, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 1710 milliárd forinttal 1890 milliárd forintról 3600 milliárd forintra emelte az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányára vonatkozó előrejelzését. És persze ezzel együtt az ÁKK módosította idei finanszírozási tervét is. Ebben, egy májusi változathoz képest már nagyobb lakossági állampapír értékesítést prognosztizál, aminek eredményeképpen a lakossági kézben lévő lakossági állampapírok állománya 7766 milliárd forintról az év végére várhatóan 8547 milliárd forintra emelkedik. 

Palkovics tárcája szerint bármit mond az államkincstár, biztosított a gödöllői gimnázium támogatása

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.08.26. 13:41

Fotó: Gogle Street View
Harminc millió forintról gondolnak mást az állami szereplők, ha ez kiesne a büdzséjéből, az iskola kénytelen lenne bezárni kapuit.
A gödöllői Angol-Magyar Érdekeltségű Gimnázium és Szakgimnázium szakképzési feladatainak állami támogatása az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) megkötött megállapodás alapján a korábbi évekhez hasonlóan a 2020/2021-es tanévre is teljes egészében biztosított – közölte megkeresésünkre az ITM, miután kedden lapunk is beszámolt arról, hogy az iskola főigazgatója bejelentette: az intézmény az állami támogatás csökkenése miatt megszűnik. Galgóczi Ferenc főigazgató tegnap úgy nyilatkozott a Népszavának: a Magyar Államkincstár nem fogadta el az ITM-el kötött szerződést, így mintegy 30 millió forinttal csökkent volna az intézmény állami támogatása. Bár a gimnázium magániskola, tandíj nincs, így nem tudták volna kigazdálkodni a hiányzó összeget, ezért döntött az intézmény megszüntetése mellett. Ugyanakkor a minisztérium szerint a támogatás mértéke idén az oktatók országos átlagban 30 százalékos béremelése miatt még emelkedett is. „Így a szakképzési feladatellátás el nem fogadásáról, annak finanszírozási hiányosságairól szóló igazgatói nyilatkozat a tárca szempontjából értelmezhetetlen” – írták. Az iskola Facebook-oldalán augusztus 9-én arról is olvasni lehetett, hogy hamarosan technikummá válnak. Az ITM ezzel kapcsolatban azt írta: az intézmény elsősorban gimnáziumi képzést végzett, csak kis létszámmal látott el szakképzési feladatot, így nem alakult, nem is alakulhatott volna át technikummá. Mindezzel kapcsolatban újból kerestük a főigazgatót, aki továbbra is azt állítja: az államkincstár döntése miatt nem kaphatnak támogatást. A technikummá alakulásról azt mondta, erről korábban kormányhivatali döntés született. Cikkünk megjelenését követően az ITM azonban ezt is cáfolta. „A jogszabály értelmében a fenntartó dönthetne a technikummá válásról, ilyen szándék esetén a Várda-Kids Nonprofit Kft.-nek a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnál kellett volna kezdeményeznie a nyilvántartásba vételt, de ez nem történt meg. Az átalakulás feltétele az, hogy a szakképzésben tanulók létszáma haladja meg a teljes tanulói létszám felét, a gödöllői intézmény esetében azonban ez nem teljesül. A kérdésben a fentieknek megfelelően kormányhivatali döntés sem született, nem is születhetett” – közölték. Kerestük a Magyar Államkincstárat is, ahonnan azt közölték: bár az iskola fenntartója rendelkezik hatályos szakképzési megállapodással, de az nem az intézményben eddig oktatott szakképzésre vonatkozott. A megállapodást ugyan módosították, de az államkincstár szerint a fenntartó ezidáig nem kezdeményezte az új szakképzési megállapodásban szereplő képzésre vonatkozó támogatás igénylését.