Előfizetés

Októbertől csökkennek a budapesti nagydiagnosztikai várólisták a daganatgyanús esetekben

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.08.27. 13:19

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésén egy idősügyi tanács létrehozásáról is döntöttek.
Kétmilliárd forintos központi költségvetési támogatás biztosításával a daganatgyanús megbetegedések esetében csökken a nagydiagnosztikai vizsgálatok elvégzéséhez szükséges várakozási idő októbertől Budapesten, így a diagnózis tíz napon belül elkészül majd – az erről szóló előterjesztést csütörtöki rendkívüli ülésén fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. A Havasi Gábor egészségügyi tanácsnok és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jegyezte javaslatot egyhangúlag támogatták a képviselők. A testület jóváhagyta a várólisták csökkentésére irányuló központi támogatás felosztását, és a program megvalósítása érdekében az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap, valamint a fővárosi önkormányzat közötti együttműködési megállapodást. A közgyűlés döntött emellett az idősek – nyugdíjasok és közvetlenül a nyugdíj előtt állók – életkorukból adódó problémáik kezelésére, életminőségük javítása érdekében Fővárosi Idősügyi Tanács (FIT) létrehozásáról döntött a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki rendkívüli ülésén. A Gy. Németh Erzsébet és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztést a képviselők egyhangúlag támogatták. 
Az október 1-jén hatályba lépő rendelet szerint a FIT „a fővárosi önkormányzat, az idősek önszerveződéseit képviselő szervezetek és az időseket érintő ügyekkel foglalkozó elismert szakértők közötti konzultációk és tárgyalások folyamatosan működő egyeztető fóruma”.

A testület feladata az idősek önszerveződéseit képviselő szervezetek és a fővárosi önkormányzat érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, intézkedések megvalósítása, az önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő ügyekben a kialakuló konfliktusok megelőzése, rendezése, valamint javaslatok és döntési alternatívák vizsgálata. A FIT véleményezi a munka világának időseket érintő szegmenseit, a nyugdíjpolitikát, a fővárosi közgyűlési és bizottsági, valamint főpolgármesteri döntések tervezetét, nyomon követi és elemzi Budapest idősügyi helyzetét, a fővárosi nyugdíjasok életkörülményeit, lehetőségeit, az idősotthonok helyzetét, viszonyait. A testület továbbá megvitatja a nyugdíjas- és idősügyi, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő fővárosi önkormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a társadalompolitikával, az idősek életminőségével összefüggő alapvető kérdéseket. A kétoldalú egyeztető fórum civil oldalának tagja lehet olyan szervezet, amely az idősek önszerveződéseit képviseli, legalább a kerületi önkormányzatok ötödében működik, igazolt tagsággal rendelkezik, és a tagsága legalább negyedévente találkozik a szervezet vezetőivel. A testület munkájában tanácskozási joggal részt vesznek a tárgyalásra kerülő napirendek elismert szakértői. A FIT ülését a főpolgármester vagy az általa megbízott főpolgármester-helyettes hívja össze és vezeti.

Az idősotthonokban 142 koronavírusos beteg halt meg

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.08.27. 13:13
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Minden negyedik halálos áldozat az intézmények lakója volt.
A magyarországi idősotthonokban a járvány kezdete óta 142 koronavírussal fertőzött gondozott hunyt el, így szinte minden negyedik elhunyt idősotthon lakója – közölte a koronavirus.gov.hu csütörtökön. Kiemelték: a legfertőzöttebb idősotthon – ahol a legtöbb elhunyt és fertőzött gondozott van – továbbra is a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott Pesti úti intézmény, ahol 55 idős ember halt meg, és összesen 313 lakónál és 26 dolgozónál igazolták a koronavírus-fertőzést. Az országban eddig 38 idősotthonban igazoltak koronavírus-fertőzést, 14 budapesti és 24 vidéki intézményben. Összesen 923 idősotthon-lakónál és 148 dolgozónál mutatták ki a koronavírust, 142 idős gondozott hunyt el és 875-en már meggyógyultak. A fővárosban 14 idősotthonban jelent meg a fertőzés, ebből 8 idősotthon a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működik, a többi civil vagy egyházi fenntartású. A 142 elhunytból 99 Budapesten található idősotthonban hunyt el, közülük 87 a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott idősotthonban, 43-an vidéki idősotthonokban. A fővárosi Vázsonyi Vilmos Idősek Otthonában 18-an hunytak el, 71 a fertőzött gondozottak és 13 a fertőzött dolgozók száma. A fővárosi fenntartású Kamarerdei úti otthonban 11-en hunytak el, 51 a fertőzött a gondozottak és 13 a fertőzött dolgozók száma. A vidéki intézmények közül a legtöbb elhunyt (8) a mezőszilasi idősotthonban volt, 7 a seregélyesi, 4 a borsodnádasdi intézményben. A kormányzati portálon azt írták: az operatív törzs és a járványügyi hatóság továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri az idősotthonok járványügyi helyzetét. – A fenntartók felelőssége továbbra is fokozott a védekezés megszervezésében és a járványügyi szabályok betartásában – jegyezték meg. Múlt héten a Főpolgármesteri Hivatal bejelentette, hogy intézményvezetői kezdeményezésre a Fővárosi Operatív Törzs augusztus 19-től látogatási és kijárási tilalmat rendelt el a Pesti Úti Idősek Otthonában. Akkor az intézményben nem volt aktív koronavírusos fertőzött, azonban az országszerte emelkedő esetszámok miatt az intézményvezető indokoltnak látta a nagy számú idős, veszélyeztetett lakók védelmének megerősítését. Az otthonban augusztus elején pedig Budapest Főváros Kormányhivatala munkaerőhiányra hivatkozva felvételi zárlatot rendelt el.  Karácsony Gergely főpolgármester korábban azt nyilatkozta, hogy a koronavírus robbanásszerű terjedésének okát a rossz kormányzati protokollban látja: abban, hogy a kórházakból tesztelés nélkül is visszaküldték a betegeket a szociális intézményekbe.

Deutsche Welle: az Orbán-kormány tagjai drága szívességeket kapnak oligarcháktól

Népszava-öszeállítás
Publikálás dátuma
2020.08.27. 12:19

Fotó: Borsos Mátyás / KKM
A kormányfő a német lap írása szerint feltétlen engedelmességet követel, a vagyon fölött ő és a „belső kör” rendelkezik
Magyarország uralkodó elitjének „megváltozott pénzfelhasználási szokásairól” készített összeállítást a Deutsche Welle. A lap szerint Orbán elmondta a magyaroknak, hogyan ildomos járvány idején nyaralni, ez azonban láthatóan nem vonatkozik a hatalom belső köreire. A júliusban meghirdetett „Több Balaton, kevesebb Adria!" irányvonal ellenére hamarosan képek jelentek meg a horvát sajtóban a magyar miniszterelnök állítólagos adriai nyaralásáról, Szijjártó Péter külügyminisztert pedig – szintén a horvát tengerpartnál – egy luxusjachton fotózták le (miközben Szijjártó irodai munkáról, Orbán pedig balatoni pihenésről posztolt). 
Több Balaton, kevesebb Brüsszel - mondta a miniszterelnök korábban
Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A kormányszóvivő szerint a miniszterelnök privát nyaralására vonatkozóan nem lehet információt szolgáltatni, Szijjártó külügyminiszter viszont végül megerősítette, hogy az Adriai-tengeren nyaralt – igaz, ő is kifakadt „a magánélethez való jog megsértése” miatt, Mint a német lap rámutat, Szijjártó egyrészt figyelmen kívül hagyta a Orbán felhívását – miközben ráadásul azt a látszatot próbálta kelteni, hogy otthon nyaral –, másrészt az egész ügyet körüllengi az egyértelmű korrupciógyanú. A 21 millió euró értékű, 42 méter hosszú jacht ugyanis egy olyan üzletember tulajdona, akit kormányzati megrendelések tettek gazdaggá: az állammal folytatott üzletelésnek köszönhetően az ország egyik legtehetősebb embere és az Orbán-közeli oligarcha-kör emblematikus figurája lett. A magyar sajtó szerint a "Lady MRD" jacht heti bérleti díja legalább 170 000 euróra (60 millió forintra) becsülhető. Az olyan parlamenti képviselők és miniszterek, mint Szijjártó, havonta bruttó 8500 euró körül keresnek – szögezi le a DW –, ezért valószínűtlennek tűnik, hogy megengedhetne magának ilyen nyaralást. Ha viszont az derül ki, hogy az oligarcha meghívására, ajándékként nyaralt a jachton, akkor nyilvánvalóan megsértette a korrupcióellenes szabályokat, amelyek megtiltják a képviselők számára, hogy a havi fizetésük értékét meghaladó ajándékokat fogadjanak el.
A Szijjártó-ügy csak a legfrissebb a számos hasonló luxusbotrány közül Orbánnal és politikai barátaival kapcsolatban – írja a lap. „Amikor futballmeccseket akar látni, Orbán Viktor exkluzív magánrepülőgéppel repül - amelynek tulajdonosa ismeretlen, de feltételezhetően az oligarchák klubjába tartózik." Az esetről 2018-ban a parlament előtt beszélő Orbán azt mondta, hogy egyáltalán nem lát problémát a meghívásokban, és kijelentette: eddig is így, utazott, ezután is így fog utazni. A kormánykörök minden alkalommal azt ismételgették, hogy az utazások nem jelentettek kiadást az adófizetőknek – miközben a meghívók mindig olyan üzletemberek voltak, akik hatalmas gazdagságra tettek szert kormányzati megrendelésekkel. A DW emlékeztet Lázár és Semjén vadász-meghívásaira, Rogán Antal helikopterezéseire, és megállapítja: mindig azok tettek szívességet a kormánytagoknak, akiknek volt mit törleszteniük a politika irányába. Az ügyeknek sosem voltak politikai következményeik, az eseteket feltáró médiát viszont súlyos retorziók érték (a helikopterezést bemutató Népszabadságot például nem sokkal az említett cikkek után bezárták) – így függ össze a német orgánum szerint Magyarországon a kormányzati korrupció és a hanyatló sajtószabadság. A lap ezután Magyar Bálintot idézve posztkommunista maffiaállamról ír Magyarország kapcsán, kitérve rá, hogy az Orbán-rendszer egyik mintaképe Putyin hasonló elvek alapján felépülő állama Oroszországban. A magyar miniszterelnök az oligarcháktól feltétel nélküli hűséget követel, a vagyonuk felett ő és a hatalom belső körei rendelkeznek – zárul az elemzés.