A kalandos múltú Zöld Híd BIGG Nonprofit Kft.-t tulajdonló Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás elnöke, Kistarcsa fideszes polgármestere, Juhász István azt javasolta a cég több mint száz tag-önkormányzatának, hogy a Zöld Híd 49 százalékát adják el a DTKH Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek - tudtuk meg Juhász Bélától, a szintén érintett Sződliget polgármesterétől. A terv ellen számos, nem fideszes-kormányközeli tag-helyhatóság tiltakozik. A több milliárdos éves árbevétel és az egymilliárd körüli vagyon tükrében például keveslik a jegyzett tőkének megfelelő, 92 milliós cégérték-becslést. (A hulladékszállító és -kezelő eszközök jó része ugyanakkor az anya-társulás és nem a Zöld Híd tulajdona.) Szerintük egy ilyen ügylet révén az „integráció” jelszavával végül is elherdálnák, illetve magánkezekbe játszanák át a közvagyont.
Bár az Orbán-kormány lépései nyomán a ma már kizárólag helyhatósági többségű hazai hulladékszállítók évek óta a csőd szélén egyensúlyoznak, a Zöld Híd BIGG helyzete még sanyarúbb. A hulladékdíjakat négy éve országosan beszedő, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. oly mértékben megfosztotta a társaságot a bevételeitől, hogy 2018 végén felhagytak a tevékenységgel. Azóta a térségben a katasztrófavédelem felügyeli a begyűjtést és állja a költségeket. Bár a tulajdonosi társulás elnökét, a nem fideszes gödöllői polgármestert, Gémesi Györgyöt először Vác, majd tavaly Kistarcsa egyaránt kormánypárti polgármestere váltotta, az anyagi helyzet alapvetően nem változott.
A 324 ezer embernek szolgáltató Zöld Híd 49 százalékának értékesítése a vizsgált lehetőségek közül a legkedvezőbb – közölte megkeresésünkre Juhász István. A társaság korábbi veszteségei miatt tőkepótlásra szorul, amit a vételár fedezne. Így nem lenne szükség a tagönkormányzatok pótbefizetésére, ami szerinte amúgy sem hosszú távú, csak átmeneti megoldás lenne. A felvásárlással a DTKH cégcsoportja olyan üzemméretet érne el, amivel az NHKV fajlagosan nagyobb támogatást nyújtana a Zöld Hídnak is, ami tehát növeli a bevételt. A katasztrófavédelem felügyelete megszüntetése feltételéül szintén az anyagi biztonság hosszú távú megteremtését támasztotta. Szerinte az integráció biztosítja a rezsicsökkentett díjak fenntartását is. Arra a kérdésünkre, hogy az elmúlt másfél év során miért nem sikerült rendezniük a Zöld Híd helyzetét – akár új szerződést kötni az NHKV-val –, arra hivatkozott, hogy a Gémesi Györgyék által – szerinte – okozott károkat ennyi időbe telt valamelyes rendezni és további megoldásokat találni, például feltölteni a létszámot. Az önkormányzati vagyon elherdálására vonatkozó felvetés kapcsán hivatkozott a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, illetve a Pest Megyei Kormányhivatal egybehangzó – lapunk által is megismert – állásfoglalására, miszerint egy helyhatósági társulás leányvállalatának eszközei már nem minősülnek sem önkormányzati, sem nemzeti vagyonnak. Szerinte ugyanakkor a tagok birtokában maradó 51 százalék kellő mozgásteret biztosít az irányítás megtartására. A vétel után a DTKH a Zöld Híd ügyvezetője melletti cégvezetőt nevezheti ki, aki elsősorban személyzeti döntéseket hozhat, de csak az ő, vagyis a társulási elnök ellenjegyzésével – hangsúlyozta Juhász István. A polgármester megerősítette: már tavasszal indítványozták az eladást, ám a döntés a koronavírus, illetve a nyári szabadságok miatt mostanáig húzódott. A javaslat szerepel a szeptember elejére tervezett taggyűlésük napirendjén.
Juhász Béla meglátása szerint ugyanakkor a Zöld Hídnál lényegében csak a tavalyi, körülbelül harmincmilliós veszteségeket kellene a tagönkormányzatoknak pótlólag befizetniük, amire valamennyi helyhatóságot alkalmasnak tartja. Úgy véli, az 51 százalékos tulajdoni arány nem biztosítaná a megfelelő rálátást a cég ügyeire. Ráadásul, mivel a felvásárlást egy nagyobb horderejű kormányzati terv egy lépésének tartja, szerinte ez a részesedésük is hamar megszűnhet vagy kiüresedhet. Arra a felvetésünkre, hogy miért érné meg bármely magáncsoportnak egy nem nyereségérdekelt cégbirodalom kialakítása, úgy vélte, a bevételt biztosító szabályokat az Orbán-kormány bármikor módosíthatja. A sződligeti polgármester a kft. veszteségeiért főképp a 2013-as rezsicsökkentést okolja, illetve az azóta is változatlan díjakat, amelyek nem fedezik a térség – uniós támogatásból létrehozott – hulladékgazdálkodási rendszerének kiadásait. Ezt még tetézte az NHKV közbeiktatása, ami, mint azt a Zöld Híd példája is mutatta, bármely közszolgáltatót képes anyagilag ellehetetleníteni. A Zöld Híd tőkehelyzetének mostani megrendüléséhez ugyanakkor szerinte nem évekkel ezelőtti események, hanem kifejezetten az újabb, fideszes vezetőség alatti, elsősorban személyzeti döntések vezettek. Főképp a szellemi dolgozók körében ugyanis szükségtelenül felduzzasztották a létszámot és így a személyi jellegű kiadások is jelentősen megugrottak – véli. Mindemellett nem támogatják a vácrátóti hulladéklerakó megvásárlását sem.
