Mészáros-féle NER-konzorcium építheti fel az atlétikai stadiont: ez ugyanolyan zsíros meló, mint a Puskás Aréna

Kihirdették, ki vehet részt a gigászi atlétikai stadion kivitelezésében, és bejött a papírforma: a rezsim kedvenc cégei kaptak lehetősége, ahogy azt a Népszava csütörtöki számában már megírta.

A győztes tulajdonképpen már holnap a területre irányíthatja a munkagépeit, és megkezdődhet a Csepel és Ferencváros határába álmodott atlétikai stadion építése - miutámn nyilvánossá vált, kik nyerték a közbeszerzést.

A mezőnyt eleve megrostálták, hiszen meghívásos tendert írt ki a Beruházási és Közbeszerzési Zrt. (BMSK). És hivatalossá vált a Népszava csütörtöki számában megjelent információ, a kormányközeli Magyar Építők Zrt. lett a befutó, amelyik a Mészáros Lőrinchez köthető ZÁÉV Építőipari Zrt.-vel közösen építheti meg a stadiont.

A ZÁÉV–Magyar Építő duó generálkivitelezőként húzta fel a Puskás Arénát is. A konzorcium alighanem a Városligetben kialakított alvállalkozói rendszert fogja kiépíteni, ahol a földmunkák jelentős része például a magát Orbán Viktor kötélbarátjának tartó Garancsi István tulajdonolta Market Zrt.-nek jutott. Az atlétikai stadion helyszínén az előkészítő bontási munkálatokat Mészáros Lőrinc másik cége már elvégezte.

A kifejezetten az atléták igényeire szabott stadion építése azután került a kormány célkeresztjébe, hogy eldőlt: Budapest nyerte az olimpia és a futball-világbajnokság után a világ harmadik legnagyobb sporteseményének számító viadal rendezési jogát.

Az atlétikai világbajnokságért folytatott versenyfutásban úgy győzött a magyar pályázat, hogy a 2023-as vb helyszíne, az atlétikai stadion még papíron sem létezett. Illetve csak látványtervek formájában, de azokról (a Duna Aréna óta) tudni lehet: köszönőviszonyban sincsenek a végső produktummal. Az uszoda esetében például a Duna hullámvonalát szimbolizáló látványos és izgalmas külső kialakításból a városrész látképét fél évszázadra meghatározó (Tesco áruházat idéző) ablaktalan doboz lett.

Vagyis a győzelemmel végződött kandidálás esetében sem kell komolyan venni az atlétikai stadiont ábrázoló látványterveket, mert a kiviteli tervek helyett csak egy koncepció, legfeljebb vázlat nyert a Nemzetközi Atlétikai Szövetség szavazásán.

Időközben az atlétikai stadion ügye a kormány erőszakos és költségekkel mit sem törődő futballstadion-építései miatt politikai kérdéssé lényegült: a Budapesten ellenzéki győzelemmel végződött önkormányzati választás előtt kampánytéma lett a stadionstop elnevezésű kezdeményezés, amelyben Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina, a IX. kerület későbbi polgármestere is az aréna építése ellen érvelt.

Az álláspontok később finomodtak, aminek oka lényegében egy néhány hete megtartott, a ferencvárosi önkormányzat által szervezett közmeghallgatáson derült ki. Itt konkrétan elhangzott, hogy több tíz milliárdos támogatást veszít a kerület, ha visszavonja s ezzel meggátolja az atlétikai stadion építését. „Annyi pénzt kaptunk cserébe, olyan fejlesztési lehetőségeket, amire Ferencvárosnak az elkövetkező 20 évben sem lenne forrása” – idézte az ATV jelen lévő tudósítója Baranyi Krisztinát.

Olyan választás elé állították tehát a kerület polgármesterét, amire nem mondhatott nemet. Cserébe viszont elfogadták, hogy az atlétikai stadion rozsdaövezete úgy újul meg, hogy az a lakosságnak is nyújt majd szolgáltatásokat: lesz homokos plázs napozópadokkal, rekreációs rész köztéri fitneszgépekkel, mászófal, óvoda és mozi, valamint számtalan közösségi tér, meg fák százával. A partszakaszt és a Csepel-szigetet biciklis- és gyalogoshíddal kötnék össze, épülne egy új szakrendelő is, illetve lenne bérház-rehabilitáció, de a projekt része még a Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág kotrása is.

A kormány egyértelművé tette: amennyiben nem lesz atlétikai stadion, nem lesz semmilyen fejlesztés, marad a rozsda és az elhagyatottság. Vagyis a terület tulajdonosa, az állam nem költ a több tíz milliárdba kerülő rekultivációra és az árvízvédelemre egyetlen fillért sem, és minden az enyészeté marad. A civilek ugyan felvetették, hogy a két projektet, a stadionépítést és a terület fejlesztését nem kellene összemosni, pláne a járvány okán a korábbinál nehezebb gazdasági helyzetbe került lakosság miatt, de a kormányt eddig sem hatották meg a gigaberuházásokat kísérő szociális színezetű ellenérzések.

Az atlétikai stadion áráról nincs információ, de kizárt, hogy százmilliárd forint alatt maradjon: a 40 ezresre tervezett stadion árába ugyanis a vb utáni visszabontást is bele kell számítani, a kéthetes versenyt követően 14 ezresre redukálják befogadóképességet. Gyakorlatilag kétszer kell felépíteni, mert a magyar atlétikának szükségtelen egy ekkora stadion. (A 24.hu úgy számol, 150 milliárd forintra rúghatnak a költségek.)