Előfizetés

Tudományosan igazoltak egy egyszerű maszkfertőtlenítési módszert

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.29. 12:12
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Száraz hevítéssel többször és az UV-lámpás megvilágításnál is hatékonyabban lehet sterilizálni az egészségügyi maszkokat.
A koronavírus-járvány egyik következménye, hogy óriási mennyiségben dobjuk a szemétbe az egyszer használatos egészségügyi maszkokat, pedig egy olcsó és egyszerű módszerrel ezeket fertőtleníteni is lehet, ráadásul úgy, hogy nem kell hozzá sem vegyszerre, sem alkohol, csupán egy sok háztartásban megtalálható eszköz – írta a 365.reblog.hu
Az Illinois Egyetem kutatói elektromos rizsfőzővel úgy sterilizálták a FFP-2 vagy P2 maszkokat, hogy 50 percre tették be a 100 Celsius-fokra felfűtött és egy törölközővel kibélelt edénybe. Utóbbira azért volt szükség, mert a maszk megolvadna, ha az edény falával érintkezne. 
A hevítést követő laborteszt igazolta, hogy a maszknak a külső és a belső oldala is 99,99 százalékosan sterillé vált. Az elektromos gyorsfőzőben fertőtlenített maszknak a védekezőképessége nem sérül, és a légáteresztő képességét is 95 százalékban megőrzi. Az 50 perces hevítési periódus sokkal hatékonyabban pusztítja el a koronavírust, mint például az UV-lámpás megvilágítás.
A hangsúlyozottan száraz, azaz víz nélküli hevítés elpusztítja a calici-, rota- és adenovírust is. A maszk formája, arcra illeszkedése még 20 hevítési ciklus után sem deformálódott el. Az edénybe annyi maszkot lehet egyszerre betenni, amennyi belefér. A kutatók az Environmental Science and Technology Letters folyóiratban publikált tanulmányukhoz egy oktatóvideót is készítettek, amelyben bemutatják a sterilizálási folyamatot. 

Főút helyett földúton a kamionok – Tüntettek a helyiek

Vas András
Publikálás dátuma
2020.08.28. 18:06

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Egy hónapja mosta el a 68-as főút több részét a megáradt Rinya-patak, pénteken a helyiek tüntetéssel hívták fel rá a figyelmet, hogy még a terelőtáblák sem készültek el, nemhogy az útfelújítás.
– Száraz időben tíz perc, esőben bő fél óra – mondja János kérdésünkre, hogy mennyi idő alatt ér be böhönyei otthonából segesdi munkahelyére. Egy hónappal ezelőttig nem számított, milyen az időjárás, a cirka 7 kilométeres táv a 68-as úton esőben, kánikulában, fagyban nagyjából ugyanannyi idő alatt leküzdhető volt, ám július végén özönvízszerű eső zúdult a környékre, és a máskor barátságos Rinya-patak – amely történelmi rekordot döntve, 353 centin tetőzött – több helyen elmosta a 68-as főutat, ráadásul a nagyatádi elkerülő úton, valamint Segesd és Böhönye között elvitt két hidat. Elvágva ezzel Dél-Somogyot – és a Horvátországból Barcson át érkezőket – a megyei északi részétől, illetve komoly kerülőre kényszerítve, akik a Balaton és az M7-es felé autóznának. A nagyatádi elkerülőút hiánya inkább csak a kisváros lakóinak kellemetlen, hiszen az öt évvel ezelőtti átadás óta naponta úgy hatezer személy- és teherautóval csökkent a tízezres település tranzitforgalma. A Segesdnél leszakadt híd viszont konkrét kerülőt jelent: a tájékozottabb sofőrök már Lábodnál letérnek a 68-asról Nagybajom felé a 61-es főútra, a többség azonban csak Segesdnél észleli, hogy véget ért az út. – Hivatalosan Kutason és Nagybajomon át lehet eljutni Böhönyére – magyarázza János –, ami úgy 25 kilométeres kitérő. Vagyis nekem, ha esik vagy esett az eső, naponta ötven. Száraz időben viszont van egy cirka két kilométeres földes út Felsőbogátpuszta felé, amit most megszórtak murvával, s a szántásokon át el lehet menni. Képzelheti, milyen, ráadásul sokszor még a kamionok is erre járnak… Olyannyira, hogy ezt papírtáblákon jelzik is Segesden, az önkormányzat ugyanis megunta, hogy az eltévedt autósok és kamionosok összevissza keveregnek a faluban. Hivatalos jelzés azonban nincs, noha az Atádhírnek a Magyar Közút Zrt. már augusztus elején azt írta, „zajlik a terelőútvonal kitáblázásának megtervezése és a szükséges táblák gyártása is”. – A terelőutak speciális jelzésrendszerét a szakemberek megtervezték, a szükséges egyedi tervezésű táblák gyártása még folyamatban van – kaptuk a választ a Magyar Közúttól, vagyis szűk négy hét alatt csak megtervezni sikerült a közlekedési táblákat, legyártani nem, illetve kikerült egy zsákutca tábla Böhönyénél az útra, továbbá az atádi körforgalomban lezárták az elkerülő felé vezető kijáratot. – A padkajavítások már megkezdődtek, s azt ígérték, szeptember elején nekiállnak a hídépítésnek – mondta lapunknak Péntek László, Segesd polgármestere. – Nagyon rosszul érint minket a híd hiánya, a helyi üzembe 3-4 busznyi munkás ingázik, nekik most nagyot kell kerülniük. Emellett meg kell oldaniuk valahogy több tucat lászlómajori gyerek iskolába jutását is, akik elvileg alig két kilométerre élnek a falutól, de így most 30 kilométert kell kerülniük. És persze ott a rengeteg meglepett kamionos, akik kénytelenek Kutas felé letérni az útról, jelentősen átírva ezzel a település mindennapjait. – Viszonylag csendes falunak számítottunk, minimális átmenő forgalommal – állította Ütő Szabolcs, a település polgármestere. – Most viszont naponta legalább három-négyszáz kamion megy át a falun. Főként a reggeli órákban, 6 és 8 óra között nagy a forgalom, illetve délután 4 és 6 között. Én is az út mellett lakom, s bizony érezni, folyamatosan remeg a ház. Ráadásul az iskola és az óvoda is a teherautók útvonalára esik, így a keddi tanévkezdéstől igencsak figyelnie kell majd a kisebb forgalomhoz szokott szülőknek és gyerekeknek – a polgármester szerint rendőri segítséget kérnek a kritikus órákra. A helyiek úgy tudják, novemberig kell elviselniük a korábbi tízszeresére nőtt forgalmat, s hasonló hírek terjednek Nagyatádon és Segesden is. Amit sokan nem értenek, hiszen akár ideiglenes megoldásokkal – például katonai pontonhíddal – is lehet javítani a jelen helyzeten. Hogy nyomatékot adjanak követelésüknek, pénteken Nagyatádon félpályás útlezárással tiltakoztak: a demonstrációt tucatnyi autó és félszáz helybéli nyitotta, ám a három óra alatt még többen csatlakoztak hozzájuk, egyetértve az egyik molinó feliratával: Nem stadiont, hanem utat akarunk!

Több százmillió csak a hidakra

Az útkárok helyreállítása folyamatban van, jelenleg a 68-as főút zajlik a földmű- és burkolathibák javítása, emellett Ötvöskónyi és Beleg között zajlanak hasonló jellegű munkák – közölte megkeresésünkre a Magyar Közút. – A segesdi Rinya-patak hídjának helyreállítása előreláthatóan szeptember elején megkezdődhet, majd ez után következhet a nagyatádi híd. A Magyar Közút a költségekről nem tudott nyilatkozni, állításuk szerint csak a hidak helyreállítása több százmillió forint. Felvetésünkre, hogy az öt éve átadott nagyatádi elkerülő úttal kapcsolatban felmerül-e a kivitelező Strabag-Közgép konzorcium felelőssége, a közútkezelő cég úgy reagált: az utat és a hidakat a műszaki előírásoknak megfelelő paraméterek szerint tervezték és építették meg, ám a júliusi esőzések kapcsán „olyan rendkívüli, havaria-helyzetről beszélünk, amikor néhány óra alatt egyes helyeken több havi csapadék zúdult le egyszerre, koncentráltan, vagyis a károk a villámárvizekre és természeti helyzetre vezethetőek vissza, nem pedig az utak és hidak korábbi állapotára”.

Túlélhetnek egy Föld-Mars utazást is a baktériumok

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.28. 16:40
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egyes fajtáknak legalábbis meg sem kottyannak a világűr szélsőséges körülményei.
Japán tudósoknak sikerült igazolniuk a „pánspermia elméletet”, miszerint az egyszerű életformák, egyes baktériumok képesek eljutni egyik bolygóról a másikra és túlélik a világűr szélsőséges körülményeit. 
A kutatók a radioaktivitásnak legjobban ellenálló Deinococcus radiodurans baktériumot a Nemzetközi Űrállomáson kívül helyezték el, 400 kilométernyire a Földtől. A világűr szélsőséges körülményeinek, nagy hőingadozásnak kitéve, erős UV-sugárzásban három évvel később is életben voltak a mikroorganizmusok. „A laboratóriumban végzett különféle kísérletek miatt tudtam, hogy túléli a baktérium, de amikor tényleg élve tért vissza, megkönnyebbültem” – mondta el Jamagisi Akihiko, a tanulmány szerzője és a tokiói Gyógyszerészeti és Élettudományi Egyetem emeritus professzora. 
Hozzátette: eredményeik a Mars-utazást is előbbre vihetik és érdekes lehetőségeket vetnek fel. „Mindenki úgy gondolja, hogy az élet a Földön kezdődött, de a Frontiers in Microbiology folyóiratban publikált, új eredmények azt mutatják, hogy 
más bolygókon is keletkezhetett az élet”

– mutatott rá a tudós.

Jamagisi a kutatócsoportjával hasonló kísérletet akar végrehajtani a Van Allen sugárzási övön kívül is, ahol még nagyobb sugárzásnak lennének kitéve a baktériumok.
A tudósok úgy vélik, hogy több mint három milliárd évvel ezelőtt a Mars sokkal melegebb volt, mint manapság, a bolygó felszínén folyók és tavak is voltak és a körülmények kedvezőek voltak az egyszerű mikrobiális élet kialakulásához.
A Marssal kapcsolatos kutatások új lendületet kaptak, miután az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Arab Emírségek is gyors egymásutánban ember nélküli űrexpedíciókat indított idén a vörös bolygóhoz. A szondák újabb hulláma egyfelől az élet nyomait kutatja, másfelől a jövendőbeli űrhajósok számára készíti elő a landolást a vörös bolygón.