Előfizetés

Lomhák a hatóságok, durvul az allergiahelyzet – Hagyják, hogy megfulladjon az ország

Kuslits Szonja
Publikálás dátuma
2020.08.30. 18:40
A Baranya Megyei Kormányhivatal szakemberei ellenőriznek egy parlagfűvel szennyezett területet Bicsérden
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Két és fél millió ember szenved parlagfű-allergiától Magyarországon, a jelenlegi magas pollenkoncentráció miatt sokan az utcára sem tudnak kimenni. Köhögnek, fulladnak. Hiába keseríti meg a gyomnövény a lakosság negyedének életét, a kormánynak idén sem sikerül megfelelően kezelni a helyzetet. Mint megtudtuk, a parlagfű azért él és virágzik, mivel a jelenlegi jogszabályok mindezt megengedik.
„A fiam mezőgazdász. A szántóföldek mellett hatalmas területeken embermagasra nőtt a parlagfű, amint ki kell szállnia a gépből bedurran a szeme, az orra. Hiába szól, semmi nem történik. A vágás csak olyan helyen történt meg, ahol a rét vagy erdő a helyi kis földtulajdonosoké. Van, hogy kevés a munka és saját maguk mennek kaszálni, hogy ne a csodára kelljen várni” – meséli lapunknak Szűcs Kovács Krisztina. A férjével zöldterület-rendezéssel foglalkoznak, tapasztalataik szerint sok helyen csak akkor vágatják a parlagfüvet, amikor már csak pár nap van a büntetések befizetésére, de az sem ritka, hogy a kukoricánál magasabb a parlagfű, vastagon a sorok közé nő, de aratásig már nem vágják le. Az embereket szerinte nem érdekli a helyzet, legalábbis addig nem, míg allergiások nem lesznek. A Parlagfű allergiások Facebook-csoportban számos történetet megosztottak lapunkkal. Volt, aki azt írta, maga is jelentett parlagfüves területet tavaly Komáromban, és az önkormányzat kezelte a helyzetet, más arról panaszkodott: van, aki nem (csak) náthás a parlagfűtől, hanem valamennyire köhög is. Ez pedig most – koronavírus idején – félelmetes tünet. Többen aggódnak is, hogy az allergiás, kezelt, de nem teljesen tünetmentes gyerekek nem mehetnek majd iskolába.

Baj van a jogszabályokkal

„Pátyon van egy öt hektárnál nagyobb parlagfűerdő, és egyszerűen a jogszabályok miatt a hatóság nem is tud közérdekű védekezést elrendelni. Augusztus 8-a óta képtelenek vagyunk elintézni, hogy eltűnjön a gyomnövény. Tragédia, ami itt zajlik. Az országban 600 ezer hektáron lehet parlagfű, az emberek tízmilliárdokat költenek allergiagyógyszerre, egyre több az asztmás is” – erről Kelen Andrásné, a Parlagfűpollen No Egyesület (PPNE) elnöke beszélt lapunknak. Mint mondja, a probléma az is, hogy a jelenlegi felháborítóan elnéző jogszabály kultúrnövény esetén csak bizonyos fedettség és tőszám mellett engedélyezi a köz­érdekű védekezés elrendelését. Pátyon szerinte a megengedettnél jóval nagyobb a parlagfű mennyisége, de hiába volt kint a hatóság és a földhasználó is a területen, nem történt változás. „A kormányhivatal és a földhivatal illetékeseinek is írtam, hogy együtt végezzünk bejárást és nézzük meg, valójában mennyi a haszonnövény tőszáma azon az öt hektáron. Jelenleg ugyanis az út egyik oldalán a lakóházak vannak, a másikon a parlagfű” – mondja. Mivel a kérdéses terület egyébként ennek ellenére külterületnek számít, még a büntetés is minimális, így egyáltalán nincsenek motiválva a gazdák, hogy rendezzék a helyzetet. „A legtöbb mulasztót el sem kapják, mivel nagyon alacsony a felderítési arány, így a többség inkább kockáztat” háborodik fel Kelen Andrásné. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal lapunknak küldött tájékoztatójából kiderült: külterületen azok a földhasználók, akik a parlagfű elleni védekezési kötelezettségüknek nem tettek eleget, ebben az évben ­eddig összesen 3 773 741 Ft bírságról kaptak határozatot. A helikopteres felderítés, amit a kormány előszeretettel emleget, ugyan jól hangzik, de Kelen Andrásné szerint valójában Magyarországon nemigen van olyan terület, ahol mezőgazdaság folyik, és nem lehet megközelíteni, csak helikopterrel. „A legrosszabb, hogy nincs kihez fordulni, nem tudunk mit tenni, ha a kormány nem lép” – mondja. Pedig a tünetek százezrek életét keserítik meg. A Parlagfű allergiások csoportjában Nagy Jolanda arról írt: rengeteg szemmel látható helyen is van, amit nem lehet nem észrevenni, például a falvak végén. „A minap osztotta meg egy úr, hogy Veresegyházon az állomásnál is derékig ér, de a fővárosban játszóterek, parkok füves részein is van. A gyerekeink már hatévesen küszködnek vele, hat­évesen” – írja Jolanda. Bielik Anita arról is mesélt lapunknak: „Az orromból folyik a víz, bedugul, tüsszögök, viszket a szemem, könnyezik, a torkom begyullad, kapar, állandóan termelődik benne a sós nyál. Viszket a fülem, torkom, szájpadlásom. Duplán szedetik velem a gyógyszert, de nem segít teljesen.” Esete nem egyedülálló. Varga Szvorenyi Krisztina például 30 éve allergiás, számára teljesen hatástalan minden gyógyszer, így augusztus közepétől szeptember közepe-végéig „egy pokol a helyzet”.
Parlagfű-felderítés a Készenléti Rendőrség helikopterével Gyöngyös közelében
Fotó: Komka Péter / MTI

Immunterápia lehet a megoldás

Manapság a betegek egy része már el sem megy orvosi konzultációra az allergia esetén, ugyanis míg régen az allergiagyógyszerek orvosi vényekhez voltak kötve, addig mára ahhoz, hogy valaki antihisztamint vagy más, allergiaellenes készítményt (szemcsepp, orrspray) vásároljon, nem kell recept. „Nálunk a rendelőben is inkább azok a betegek jelentkeznek, akiknek korábban nem voltak tüneteik, nem diagnosztizálták őket, vagy akik esetében a nem receptköteles készítmények nem fejtik ki a hatásukat, mert egy magasabb szintű terápiát igényelnek” – mondja Altmayer Anita bőrgyógyász, immunológus, klinikai főorvos. Ilyen lehet például az immunterápia, melynek lényege már nem a tüneti kezelés, hanem az, hogy kis mennyiségben, de gyógyszerészetileg előkészített allergént adagolnak a betegnek. Olyan mértékben, ami még nem okoz tüneteket. Ez egy hosszabb terápia, 3–5 évig is tarthat, de ha sikeres, akkor a beteg akár 15–20 évig is tünetmentes lehet – ígérik az orvosok. Immunterápiát egyébként nemcsak parlagfű, hanem feketeüröm-, fűfélék, poratka- vagy akár macskaszőr-allergia esetén is lehet alkalmazni. Altmayer Anita azt tanácsolja azoknak, akiknek most erős tünetei vannak: jövőre időben kezdjék el a gyógyszerszedést, mert ilyenkor már nagyon nehéz megállítani a folyamatot. A pollenszezon kezdete előtt egy hónappal már el kell kezdeni az antihisztamin adagolását, hogy kivédhetőek legyenek a súlyos tünetek. Aki ezt nem tette meg, annak most akár háromszor-négyszer annyi gyógyszert is szednie kell, mint ami a normál adag volna. „Az allergia elleni készítmények nem hatnak rögtön, kell néhány nap, hogy kifejtsék a hatásukat.”

Nincs felderítés

A parlagfű okozta tünetek enyhülhetnek akkor is, ha időben történik a felderítés, de ezt idén már jóval korábban el kellett volna kezdeni, hiszen virágzáskor a terepen tartózkodni „egészségileg sem közömbös”, ilyenkor kiemelten nagy a pollenterhelés, és elkezdődhet a szem- és torokviszketés, orrfolyás még akkor is, ha egyébként vett be allergia elleni gyógyszert valaki. Kelen Andrásné nem tartja elfogadhatónak, hogy a hatóságnak nem feladata a parlagfüves területek felderítése és az azonnali mentesítés kikényszerítése. Hiszen így Magyarországon nem érvényesül az egészséges környezethez való alkotmányos jog és folyamatosan, akár heteken keresztül is fennáll a törvénysértés ténye arra hivatkozva, hogy a földhasználó fel­adata a mentesítés. Jelenleg ráadásul elég kicsi a valószínűsége, hogy a parlagfüves terület földhasználója lebukik, ha ugyanis senki sem keresi a parlagfüvet, akkor nem is találja meg. A hatóság a lakossági bejelentések után ugyan kivonul helyszíni bejárásra, de mivel a Parlagfű Bejelentő Rendszerre történő bejelentés szakmai és informatikai hátteret igényel, ember legyen a talpán, aki végigcsinálja. Arról nem beszélve, hogy a bejelentés után akár még hetekig tovább virágozhat a parlagfű és a pollen tömegét árasztja – részletezi Kelen Andrásné. „Az allergiásoknak naponta kellene levelet írni a téma szakmai irányításával megbízott Agrárminisztériumnak és jelezni, hogy a kormánynak tennivalója van, hátha akkor történne valami” – javasolja Kelen Andrásné. Altmayer Anita szerint az ország azon részein, ahol odafigyelnek a parlagfűirtásra, javul az allergiá­sok helyzete. Ha rosszabbak is a tünetek, az most inkább a nagyobb meleg, a száraz időszak miatt lehet. A maszk is segíthet, de akár árthat is az allergiásoknak. Egyrészt mint szűrő, csökkentheti a belélegzett pollenek számát, így mérsékelheti a tünetek súlyosságát, ha azonban valaki nem mossa rendszeresen, vagyis mindennap és megfelelő alapossággal a textilmaszkokat, az csak még több pollent lélegez be. Fontos, hogy főzőmosást alkalmazzanak az emberek, mert az hatékony a pollen ellen.

Keresztallergia nehezíti a helyzetet

A pollenallergia Altmayer Anita szerint egy előre haladó betegség, ami ha nincs jól kezelve a legelején, vagy nincs minden évben megfelelő készítményekkel egyensúlyba tartva, akkor megy lefelé a légutakba. Emiatt bár ritkábban, de asztmatikus tünetek, torok viszketés, köhögési rohamok is előfordulhatnak. „Egyre gyakrabban találkozunk a pollen és zöldség-gyümölcs keresztreakcióval is, ami azt jelenti, hogy valakinél ételek fogyasztását követően nyelvben, vagy a szájpadláson, garatban jelentkezik viszkető érzést, akár nyelv és száj dagadás. Ez parlagfű és üröm allergiásoknál egyaránt előfordulhat és amiatt van, mert a pollen fehérje molekulái kereszt reagálnak bizonyos zöldségek vagy gyümölcsök fehérjéivel és ezek okozzák az allergiás tüneteket, a hirtelen és intenzív orrfolyást, szemviszketést, tüsszögési rohamokat, köhögést. A parlagfű a sárgadinnyével, görögdinnyével, paradicsommal, banánnal keresztreagál. Ezért is nagyon fontos, hogy időben és valóban hatékony készítményeket használjanak az emberek” – részletezi a szakember.

Almák a fa alatt – Lesz magyar gyümölcs, de nem várható érdemi árcsökkenés

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.30. 14:00

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Tele van a sajtó azzal, hogy aranyáron mérik az almát és egyáltalán, manapság a gyümölcs lassan luxuscikké válik. Ez a szegények esetében nagyjából fedi is a valóságot. A rossz hír az, hogy a magas árak, legalábbis mai tudásunk szerint, nem csökkennek érdemben a későbbiekben sem. A jó hír az, hogy továbbra is lesz magyar gyümölcs a piacokon. Most ezzel kell beérni.
Szinte minden gyümölcsöt roppant drágán mérnek idén, de talán az alma ára az, ami a legtöbb embernél kicsapja a biztosítékot. Ez a gyümölcs sokáig az egészséges táplálkozás szimbóluma volt, nem véletlen, hogy Foky Ottó és Nepp József „Ellopták a vitaminom” 1966-ban készített, nagy sikerű, animációs, gyermekeknek szóló mesekrimijében is egy kisfiú ellopott almája körül zajlanak a bonyodalmak. Most krimi nincs, bonyodalom annál inkább. A rendszerváltás óta a fogyasztás jócskán csökkent, az egykori 40-42 ezer hektáros hazai almaültetvény-terület mára 24 500 hektárra zsugorodott, eltűnt a mindent felszívó szovjet piac, így az árakat a nemzetközi kereslet-kínálat határozza meg, no meg az egyre extrémebb időjárás. Aminek köszönhetően az almatermés az átlagos 650-700 ezer tonna helyett jó, ha 300-350 ezer tonna lesz (tavaly sem volt jobb a helyzet).
Szóval, ami a nemzetközi piacot illeti, az átlagosan 12 millió tonnás európai termés negyedét-harmadát Lengyelországban szedik, magyarázza Hunyadi István, a Fruit VeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója. Csakhogy a tavalyi 80-100 forintos kilónkénti átvételi ár már a múlté, idén 150-250 forintért jön a lengyel alma (válogatás, csomagolás nélkül). Az árakat tovább izmosítja, hogy a 40-45 millió tonnás kínai almatermés is vagy 10 millió tonnával elmarad az átlagtól, így az almasűrítmény-gyártók szintén az európai piacról vásárolnak, erősítve a keresletet.

Rádupláztak

Azaz az almára éhes magyarok hiába áltatták magukat azzal, hogy a tavalyi 350-400 forintért juthatnak kedvenc vitaminforrásukhoz: a piacokon gyakran 600 forint egy kiló alma, az élelmiszerláncok portékáinál pedig a 800-900 forintos ár sem ritkaság. Igaz, ha ősszel megjelenik a hazai friss gyümölcs, az almatarifa 500 forintra mérséklődhet. (Idén a szűkös termés miatt vélhetően a nagy láncok sem akcióznak majd nagyon.) A kínálatot szintén szűkíti, hogy a hazai termésnek mintegy harmada az étkezési minősítésű alma, a többi ipari felhasználásra alkalmas. Ennek egyik alapoka, hogy 10 ezer hektár menthetetlenül elöregszik, 9 ezer hektáron pedig korszerűtlen a termelés – igaz, ez még menthető lenne, ha akadna munkaerő és a fejlesztést motiváló támogatási rendszer. Apáti Ferenc (Fruit VeB alelnök) szerint mindenesetre néhány év múlva már csak 15-17 ezer hektár ültetvényen terem ez a kedvelt gyümölcs Magyarországon.

Drága mulatság

A pesszimizmust támasztja alá, hogy míg 20 éve 3-4 millió forintból ki lehetett hozni egy almaültetvényt, addig ma egy korszerű termelőhely telepítési költsége 15 millió forint körül van – hektáronként. Ráadásul korábban az időjárás is kegyesebb és kiszámíthatóbb volt, ma gyakoribb a jégverés, hosszabb az aszály, szeszélyesebb a csapadékhelyzet, és régen csak hírből lehetett hallani a tavaszi fagyokról is. Azaz bitang drága védelmi rendszerekre van szükség. Szóval a birtok árát és az összes szükséges járulékos beruházást figyelembe véve 30-40 millió forintra van szükség hektáronként egy almatermelő gazdaság felépítéséhez. És a gazdaságos termeléshez legalább 20-30 hektárral kell számolni – miközben a korszerű ültetvények is 3-4 év múlva fordulnak úgy istenigazából termőre. (Ha ipari alapanyagot akar a gazda előállítani, akkor nagyjából ennek az üzemméretnek a kétszeresével kell kalkulálnia.) És csak 15-20 évig művelhetők ezek a birtokok gazdaságosan, utána kezdődhet minden elölről. Így mostanság inkább csak azok vágnak bele az efféle drága mulatságba, akiknek a szaktudás mellé van almáskertjük, mert a szülők, nagyszülők is ezzel foglalkoztak.
Almaszedés a Magyarország legszebb birtoka címet elnyert Bold Agro Kft. derecskei gazdaságában
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Változó gyümölcsök

 A fajták szintén átalakulóban vannak. Az egykor talán legnépszerűbb jonatán, amely egyébként több mint száz éve származott át Amerikából Magyarországra, mára szinte csak néhány szabolcsi ültetvényen található meg. Az ok, hogy a jonatán – és a többi régi fajta – már nem termeszt­hető gazdaságosan. A nagy méretű fák géppel nem szüretelhetőek, gyakorlatilag csak kézzel szedhető le a gyümölcs. És bizony hiába ad egy ilyen fa 300 kiló almát, ha a termés mérete nem egységes. A korszerű ültetvényeken nagyobb a tőszám, vagyis több fa ültethető, így legalábbis részben lecserélhető a fajta is, vagyis jobban követhetők a fogyasztói igények változásai. Az új nemesítésű fajták esetében egységesebb a gyümölcsméret is, s egyszerűbb a szüret – magyarázta Hunyadi István. Most éppen az ugyancsak népszerű idared karrierje van leáldozóban, bár azért még hosszú évekig a standokon marad. Erős pozíciói vannak a gálának, amelynek ma már vagy három tucat változatát termesztik. Megjelentek az új fajták is, mint a Pink Lady, bár ez inkább az igényesebb, értsd tehetősebb vevőkört célozza. Összegezve: jobb ha beletörődünk, hogy akár így, akár úgy, a jövőben törvényszerűen emelkedniük kell a gyümölcsáraknak. A 200 forintos fogyasztói áron kínált almával vagy 300 forintos őszibarcakkal és 500 forintos cseresznyével ugyanis csak tönkremenni lehet.

Amit az EU ront el

Kérdés, hogy 2021-től miképp alakul az unió közös agrárpolitikája (KAP), mi lesz a versenyképtelen gazdaságokkal, ha nem kapnak összességében hektáronként 300-350 ezer forintos támogatást. (Ráadásul már most is akadnak olyan ültetvények, amelyek ezzel a szisztémával sem tarthatók életben.) Az eddigi EU-s dotációs rendszerrel azonban az a legnagyobb baj, hogy konzerválta az extenzív termelést, és lefojtja az innovációt.

Vagyon és gyümölcs

 A gyümölcsfogyasztás erősen jövedelemfüggő. A társadalom felső tizedébe – ehhez elég nettó 300 ezer forint – tartozó réteg kétszer-háromszor több gyümölcsöt fogyaszt, mint az átlag alatt keresők. Ezt a gyümölcsszakadékot a koronavírus-járvány okozta növekvő munkanélküliség, illetve a jövedelmek csökkenése tovább szélesítheti. Ezen a helyzeten javíthatna a kormányzat, ha tíz év után emelné a családi pótlékot, vagy épp a közmunka-béreket.

Földkörkép

Az ezredfordulón még 90 ezer hektáron termesztettek Magyarországon gyümölcsöt, ez a terület mára 80 ezer hektárra szelídült. És csakis azért ilyen kicsi a veszteség, mert nagyjából 10 ezer hektár dió-, illetve bodzaültetvényt telepítettek (ezek viszonylag kis befektetéssel hozhatók létre). Az utolsó nagy ültetvénytelepítési hullámot a ’90-es évek vége és 2004 között jegyezték föl az ágazati annalesek. Akkor még jelentős állami támogatást kaptak a gazdák. Ezek az ültetvények most gyengülnek el, akárcsak az akkor 40-es, 50-es éveikben járó gazdáik is. És sok olyan birtok van, ahol az utódok nem folytatják. Az sem segítette az ágazatot, hogy az uniós csatlakozást követően az ültetvényrekonstrukciós programok nem a kellő hatékonysággal mentek végbe: sok érintett kedvét elvette a túlbonyolított, bürokratikus pályázat. Akik az akadályokat nem ugrották meg, és az utóbbi két uniós pénzügyi ciklusban nem vették igénybe a korszerűsítési támogatásokat, néhány éven belül kénytelenek lesznek végleg feladni a termesztést. Becslések szerint a hazai piacra termelő gyümölcsösök nagyjából 30 százaléka számít korszerűnek, ugyanekkora része felzárkóztatható lenne, de 40 százalékának öt éven belül vége. A hiányzó termésmennyiséget fele akkora területen létesített korszerű ültetvény képes lenne pótolni. Ha ez nem sikerül, marad az import. Ezt elkerülendő már tegnap el kellett volna kezdeni a fejlesztést.

Amikor a saját házad nem tudod eladni

Bíró Veronika
Publikálás dátuma
2020.08.30. 13:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A banki ügyintézéstől kezdve a vérvételen át egyfajta megalázó vesszőfutás sok transznemű ember élete – a kormány ugyanis úgy tagadta meg a járvány közepén a nem- és névváltoztatás engedélyét, hogy sok transznő és transzférfi már elkezdte a hormonkezelést. Azaz a testük már változott, és a világ másképp tekintett rájuk, mint ahogy az állam nyilvántartotta őket. A hétköznapi példákból egyértelmű: hazugság az a kormányzati állítás, miszerint „Magyarországon mindenki a nemi identitásának megfelelően élhet”.
A transznemű embereknek Magyarországon már két éve nincs lehetőségük, hogy nemi identitásuknak megfelelően változtassák meg nevüket és nemüket. Az állam ugyanis 2018 júniusában felfüggesztette az ilyen kérelmeket, méghozzá a személyes adatok kezelésének, új, egységes európai szabályaira (GDPR) hivatkozva. Májusban a parlament szintet lépett és törvényt módosított, így az állam már csak azt tartja nyilván, hogy a megszületett gyermek biológiai értelemben milyen nemű – az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszómaszám alapján. A nem ezt követően nem írható át az anyakönyvi nyilvántartásban. Ez végképp ellehetetlenítette a transznemű személyek nemváltoztatását. A módosítás nemzetközi felháborodást váltott ki. Korábbi döntéseiben az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is kimondta, hogy a nem jogi elismerése az emberi méltósághoz tartozó alapvető jog. Áder János államfő mégis aláírta az ezzel ellentétes törvényt. (Ja, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felháborodott azon, hogy a járvány elleni védekezés közepén a nemzetközi vélemény a transzneműeket érintő paragrafust nehezményezte. Arról hallgatott, miért volt szükség a módosításra a pandémia közepette.) A Transvanilla Transznemű Egyesület két érintett képviseletében panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, azt kérve: a testület mondja ki az új szabály Alaptörvény-ellenességét, semmisítse is meg – és szólítsa fel az Országgyűlést egy új törvény megalkotására.

Évekig húzhatják az időt

 Hidasi Barnabással, Orbán Krisztina Kolossal, az egyesület vezetőivel, illetve Bodrogi Beával, az egyesület jogászával beszélgettünk a helyzetről. Körülbelül 100 ember kérvénye ragadt bent, így a helyzet csak kerülőúton, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bevonásával oldható meg. És a szisztéma működik is: az egyesület korábban 23 ember kérelmével az EJEB-hez fordult, azóta közülük öten megkapták az engedélyt. A többiek ügye folyamatban van a strasbourgi bíróságon. Ám a rossz hír az, hogy az EJEB ugyan konkrét ügyekben megállapíthatja az egyezménysértést, és kártérítés megfizetésére kötelezheti a magyar államot, de arra vélhetően még éveket kell várni, hogy a kormány benyújtson egy új, emberibb jogszabályt. És a késlekedést persze nemcsak a jogi huzavona miatt szenvedik meg az emberek. A hormonkezeléshez alapvetően arra van szükség, hogy szülessen egy diagnózis a transzszexualizmusról – így akinek van rá pénze, magánpraxisokban bármikor elkezdheti az orvosi folyamatokat. (A hormont a transzembereknek életük végéig be kell vinniük a szervezetükbe.) A transzférfiaknál fél év után is látványos lehet a különbség, míg a transznőknél lassabb a folyamat. – Mindenesetre most sokan nem úgy néznek ki, mint a dokumentumaikban szereplő fotókon, és ez mindennapos problémát jelent. Akadt, akire rendőrt hívtak, mert pénzt akart kivenni a saját számlájáról a bankban – érzékeltette a helyzetet Barnabás. Ráadásul a névhasználat is bajos. Magyarországon a keresztnévnek a regisztrált nemhez kell igazodnia. „A metrón vagy akár biciklikölcsönzéskor mutatni kell az igazolványt. Ez mindennapos tortúrát jelent” – magyarázzák.

Nem tudott tovább úgy

 A Népszavának két érintett nyilatkozott. A hormonkezelést már elkezdték, de nem tudják, hány évig kell várniuk, mire a személyi igazolványukban szereplő nevük és nemük a külsejükkel is összhangba kerül. Betti harmincas. Fiúnak anyakönyvezték, de már 10 éves korában meg tudta fogalmazni, hogyan lenne jó élni. Soha nem tudott beilleszkedni, mindig csúfolták, iszonyatos fájdalmat okozott neki ez a helyzet. Eldöntötte, hogy végigcsinálja a nemváltoztatást, mert másképp nem tud élni. Megcsináltatta a kérvényhez szükséges szakvéleményeket, Budapestre költözött. Munkahelyén napi nyolc órában férfiként élt, egyébként nőként. A hangján sokat dolgozott. Amikor férfiként működött, mélyebben beszélt. Nyolc év telt el így, de az állandó váltogatástól depressziós lett. Nem tudja így folytatni a munkát – ezzel állt tavaly júniusban a főnöke el. Aki azt válaszolta: segít, amiben tud. Utána már Bettiként dolgozott, elkezdett normalizálódni az élete. Fél éve szedi a hormonokat, már érzi a változást, főleg mentálisan: nyugodtabb, de érzékenyebb is. A teste is változik: nő a melle, és a kezeléstől a zsír átrendeződik. Az arcvonásai puhábbak lesznek, csípője szélesedik, combja is alakul. Genetikától is függ, milyen a kezelés hatása, de neki korábban is elég volt, ha átöltözött, és már nőként tudott kilépni az utcára. Amikor a szakvélemények miatt az endokrinológus először ránézett, azt kérdezte tőle, mikor menstruál. Ő visszakérdezett: „Ugye, tudod, miért vagyok itt?” Nem- és névváltoztatási kérvényét tavaly novemberben nyújtotta be, bízott benne, hogy lesz változás a papírjaiban. Az új törvény viszont a „földbe döngölte”. Nemrég vérvételre ment egy szakrendelőbe, nézték a papírjait, hogy kiét is mutogatja. Kérték a nevet, halkan mondta, hogy ne hallja az egész rendelő. Még párszor el kellett ismételnie. Az asszisztens hangosan mondta, hogy: „De hát maga nő!” Betti erre azt válaszolta: „Én tudom, de a kormány nem!” Mire végzett, már mindenki tisztában volt a tömött váróteremben azzal, mi is a helyzet. Volt, hogy Betti nem használhatta a saját bankkártyát – még nem volt PayPass –, nem engedték fizetni a „férje kártyájával”. Van olyan ismerőse, akinek rendőri igazoltatáskor a mellpótlékát kellett mutogatnia. Amikor Betti a kormányhivataltól megkapta az elutasító választ kérelmére, a postás nem akarta átadni neki a levelet. Kérte a személyijét, végül Betti már az összes igazolványát átadta. Jellemzően minden küldeménnyel ez a menet. „Neki ehhez semmi köze, se a vérvételen senkinek. Nem rejtegetem ezt az információt, de nem szeretném, hogy ez határozza meg az életet”, hangsúlyozza. Úgy véli, a jogalkotók túlegyszerűsítették a problémát: „Nekem mikor vizsgálták a kromoszómáimat? Születésemkor úgy döntöttek, hogy férfi vagyok, de ez hiányos információ volt, és megbélyegeztek egy életre. Úgy tűnik, ebből most évekig nem szabadulhatok.” Rengeteg energiájába került korábban, hogy tudjon élni, dolgozni. Azért kezdte el a hormonkezelést, noha tudta, hogy fel van függesztve az engedélyezés, mert érezte, egyszerűen kell a lelki nyugalmához. És orvosilag is jobb, ha minél fiatalabb korban zajlik le a folyamat. „Ha itt nem lesz változás két éven belül, akkor külföldre költözöm. Nem tettem semmi rosszat, fizetem az adókat, fizetem a tb-t. Nagyon zavar az a gondolat, hogy engem ezzel elüldöznek itthonról” – jelentette ki.

Szeretné feleségül venni társát

 Máté negyvenes. Boldog párkapcsolatban él, lányként anyakönyvezték. Gyerekként nem értette, miért kell dresszt viselnie a tornaórán. Sortot és trikót nem vehetett fel, de dressz­ben is a fiúk közé állt. Nemtelennek érezte magát, nem tudta, hogy mi nem stimmel. Már felnőttként, egy terápián értette meg a helyzetét. Szuicid hajlam alakult ki nála, függőségekkel küzdött, több év alatt jutott el odáig, hogy ki tudta mondani: ő transzszexuális. Két éve van hormonon. Mióta tesztoszteront szed, kevésbé érzékeny. Eltávolították a melleit, változik a teste, a hangja, a külvilág egyértelműen férfiként tekint rá. A hangja két hét alatt elkezdett mélyülni, a testzsír is „átrendeződik” rajta. Ahogy mondja, könnyebb markánsodni, mint puhulni. Kérelmét – amit visszautasítottak – azért adta be már a felfüggesztés után 2018 októberében, mert tudta, hogy ő férfi, és papíron is az akart lenni. „Ha ehhez egy kérelem kell, akkor legyen beadva a kérelem.” Úgy véli, ezzel nem árt senkinek, viszont a jelenlegi helyzettel nagyon megzavarja a külvilágot. Elmesélte, hogy nemrég eladta a lakását, szólt a vevőnek, hogy a tulajdoni lapon női néven lesz, mert benne van a tranzícióban, és még a régi nevén fut. Jött az adásvételi pillanata, ahol ott volt ő, a vásárló, az ügyvéd, az ügyvédbojtár, az ügyvéd pedig kereste az eladót. Mondta neki, hogy ő az. Minden igazolványt elkértek tőle, várakoztatták, majd az ügyvéd visszatért, egy A4-es lapra ki volt nyomtatva Máté arcképe, és az arca mellé tette. Lekérték a Belügyminisztériumtól az adatait, de a jogász így sem akarta elhinni, hogy Máté a tulajdonos. A vevő közölte, hogy Máté mutatta meg a házat, az első találkozáskor elmondta, hogy mi a helyzet, ezért végül egy külön papírt írtak a szerződés mellé, így sikerült eladnia a saját lakását. A hormon miatt háromhavonta jár vérképre. A rendelőkben nagyon nehezen kapja meg a leletét, neki is azt kell mindenki előtt bizonygatnia, hogy transzszexuális. Nemrég az autója forgalmiját át kellett íratnia az okmányirodában. A biztonsági őr szólította a nevén, jelezte, hogy ott van. Elismételte az őr, Máté megint jelentkezett. Elkérte a papírjait, az őr vitte be azokat az ügyintézőhöz. Az ügyintéző kijött, zavartan méregette, kérdezte, hogy övé-e az autó. Ekkor már a tele váróteremben mindenki őt figyelte. Levetették vele a maszkot is, majd nagy nehezen elintézték a forgalmit. Volt olyan eset a bankban, hogy a saját pénzét akarta kivenni, hogy az új házukat kifizesse. Minden iratát átadta már, de az ügyintéző türelmet kért. Máté látta, hogy a kamera ráfordult. Később kiment hozzájuk a fiókvezető, kért aláírásmintát azzal, hogy „annyira régi a fotó a személyijében”. Elmondta, hogy lekérték az adatait, de a fotók megegyeztek, ezért kiadják a kért összeget. Ezután odaszólt az ügyintézőnek, hogy szolgálja ki „az ügyfelet”. „Az uram vagy hölgyem már nem fért bele” – jegyezte meg Máté. Nagyon szabálykövető, eddig azért nem ment férfi mosdóba, mert „hivatalosan” nem férfi. Idén januárban váltott mosdót. Azután döntött így, hogy egy gyorsétterem női mosdójában üvöltött vele egy nő, hogy az a női mosdó, majd ráhívta a biztonsági őrt. Úgy érzi, ezek a helyzetek mindenkinek nagyon kellemetlenek voltak, mert a közigazgatás nincs arra felkészülve, hogy őt és társait kezelje. Máté is azt szeretné, hogy a mindennapjaiban ne kelljen ezzel foglalkoznia, emellett nagyon szeretné feleségül venni élettársát.