Vlagyimir Putyin elnök reméli, hogy Minszkben a helyzet nem romlik tovább és a csütörtökön Fehéroroszországgal közösen létrehozott hadosztályt nem kell bevetni, mondta Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján. A TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint Peszkov emlékeztetett – Putyin elnök nyomatékosította, hogy egy tartalékos egység felállításáról van szó, amelyet remélhetőleg soha nem kell majd használni, Fehéroroszországnak pedig nem kell szembenéznie olyan vészhelyzettel, amely ennek bevetését tenné szükségessé. Csütörtökön este pedig Putyin a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva azt emelte ki, hogy a tartalékos katonai egységet Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök kifejezett kérésére hozták létre, és „mindaddig nem használják fel, míg a politikai jelszavak mögé bújt szélsőséges elemek nem lépnek túl bizonyos határokon”. Ilyen határként említette az állami adminisztráció épületeinek elfoglalását, bankok, lakóházak megtámadását.
A fehérorosz diktátor nagyon másképpen indokolta a közös katonai egység felállítását. A Reuters által is BelTA hírügynökség beszámolója szerint Lukasenko az országát ért nyugati fenyegetést nevezte meg a csapatösszevonás indokaként. Hangsúlyozta ugyan, hogy egyetlen orosz katona sem lépte át a belorusz határt,
A diktátor, aki kezdettől következetesen azzal vádolja a nyugati országokat, hogy szítják az ellenzéki mozgalmat és így próbálják őt eltávolítani a hatalomból, most már inkább azt hangsúlyozta, hogy a Nyugat azért szeretné őt félreállítani, hogy ezáltal is gyengítse Oroszországot. „Fehéroroszország ezúttal is, mint mindig, csupán ugródeszka Oroszország felé”. Lukasenko egyenesen azt állította, hogy a nyugati országok olyan fehérorosz vezetést akarnak az ő helyére tenni, amely hatalomra jutása után azonnal nyugati katonai segítséget hív be az országba. A fehérorosz diktátor Oroszországért való aggódása, de Putyin katonai segítőkészsége is igencsak új keletű, hiszen az utóbbi években egyre romlott Minszk és Moszkva viszonya, miután Lukasenko szembehelyezkedett Putyin tervével, az orosz-fehérorosz unió létrehozásával, illetve kiállt Ukrajna mellett és nem ismerte el legitimnek a Krím orosz bekebelezését.
A kilátásba helyezett orosz katonai segítséggel a háta mögött Lukasenko egyre bátrabban lép fel az ellenzékkel szemben és egyre látványosabban folyamodik a hadsereg és a rendvédelmi erők elrettentő erejéhez. Miután csütörtökök este több száz békés tüntetőt, köztük az eseményről tudósító újságírókat tartóztattak le és hurcoltak el a hatóságok, pénteken harckészültségbe helyeztette a belarusz hadsereg állományának felét a nyugati veszélyre hivatkozva. A NATO „hadgyakorlatot kezdett közvetlenül a határaink közelében. Mi mást kellene tennem?” – fogalmazott egy gyárlátogatáson elmondott beszédében.
Edi Rama albán miniszterelnök, az EBESZ soros elnöke pénteken Bécsből szólította fel Lukasenkót, hogy vegye igénybe a szervezet által felajánlott közvetítési segítséget és üljön tárgyalóasztalhoz a békés tüntetőkkel. Az EBESZ-t az 1970-es években, a hidegháború idején, azzal a kimondott céllal hozták létre, hogy elősegítse a Kelet-Nyugat párbeszédet.
