Csökkent a nyugdíjpénztárak vagyona

A koronavírus nyomában járó gazdasági recesszió a hazai nyugdíjpénztárakat sem kímélte, de korántsem olyan mértékben, mint a teljes magyar gazdaságot.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most nyilvánosságra hozott adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén 0,6 százalékkal, a magánnyugdíjpénztáraknál 3,7 százalékkal csökkent a kezelt vagyon 2019. év végéhez viszonyítva. Így az önkéntes nyugdíjpénztárak kezelt vagyona 1 517 milliárd forintot, a magánnyugdíjpénztárak kezelt vagyona pedig 260 milliárd forintot tett ki július végén. A pénztári vagyon csupán a GDP 3,4 százaléka, amely édeskevés lesz ahhoz, hogy az ellátási rendszert érdemben tehermentesítse, miközben az állami nyugdíjrendszer egyéves kiadása ma már meghaladja a 2000 milliárd forintot.

Az önkéntes pénztáraknak 1 millió 108 ezer tagja van, amely kis mértékben, mintegy kétezer fővel csökkent a januári induló helyzethez képest. A magánnyugdíjpénztári taglétszám lassú csökkenése is folytatódott, így 2020. I. félév végén a taglétszám 54,4 ezer fő volt. A 2019. december 31-i állományhoz képest a magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 10 milliárd forinttal csökkent, így 2020. I. félév végén 260,5 milliárd forintot tett ki. Míg a létszám csökkent, a befizetések értéke 4,8 százalékkal emelkedett 2019 első feléhez mérten.

A nyugdíjpénztárakkal szemben az egészség- és önsegélyző pénztáraknál a taglétszám növekedését regisztrálták a jegybank felügyelői: a félév végére 0,2 százalékkal, 1 millió 23 ezerre nőtt a befizetők száma. A tagdíjbevételek 80 százalékát a pénztártagok fizetették be, a munkáltatói hozzájárulás aránya közel 20 százalékra csökkent. Az arányeltolódás azt követően kezdődött, hogy a kormány a kiemelte a cafeteriából az önkéntes egészségpénztárakat. Ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt az igénybe vett szolgáltatások értéke – vagyis a egészségpénztári kifizetések –, csökkentek. Az egészségügy átmeneti leállása ellenére a visszaesés azért volt „csak” 8,5 százalék, mert az egészségpénztári források alig 32 százalékát fordítják orvosi szolgáltatások finanszírozásra, míg 59 százalékot tesznek ki a gyógyszerkiadások – a patikák forgalma pedig épp a válság következtében ugrott meg.