Előfizetés

KSH: alig dolgoznak többen, mégis csökkent a munkanélküliség

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.08.28. 13:12

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A foglalkoztatottság csak egy hajszállal javult júliusban, a munkanélküliek száma azonban jelentősen mérséklődött – legalábbis a statisztikai hivatal szerint.
Ellentmondásos statisztikát tett közzé pénteken a KSH a júliusi munkaerőpiaci helyzetről. Eszerint ugyanis a munkanélküliek száma 23 ezerrel csökkent az előző hónaphoz képest, de eközben a foglalkoztatottak száma csak 3200 fővel nőtt. Persze lehetséges, hogy a 20 ezer „hiányzó” embert egyszerűen átsorolták a munkanélküliek csoportjából az inaktívak közé, de utóbbiak számáról a mostani gyorstájékoztató nem tesz említést. Pedig amióta a koronavírusválság miatt jelentősen romlani kezdett a munkaerőpiaci helyzet, a KSH rendre megemlékezett az inaktívak egyre növekvő táboráról. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definícióira hivatkozva közéjük sorolta az állás nélkül maradtak egy jelentős részét. Aszerint ugyanis csak az a munkanélküli, aki az adott héten nem dolgozott, de a megelőző négy hétben keresett munkát. Aki viszont ebben az időszakban nem is keresett munkát, vagy ha igen, akkor nem tudott volna munkába állni, az inaktívnak számít. „Békeidőben” valóban jogos megkülönböztetni ezt a két kategóriát, a kijárási korlátozások időszakában viszont – amikor nem igazán volt mód az álláskeresésre, a munkába állásra pedig pláne nem - kissé visszásnak tűnik erre hivatkozva feljavítani a munkanélküliségi rátát. A KSH júliusi statisztikája azonban nem csak önmagának mond ellent, hanem a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) hétfői, szintén júliusra vonatkozó adatainak is. Annak alapján is javult ugyan a munkaerőpiaci helyzet – a gazdaság újranyitása után ez várható is volt –, ám korántsem annyira, mint a KSH adatsora szerint. Az NFSZ szerint ugyanis júniusról júliusra mindössze 10 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma, a regisztrált álláskeresőké pedig 366 ezer főre rúgott. A KSH viszont júliusban mindössze 218 ezer munkanélkülit „talált”, azaz majdnem 150 ezerrel kevesebbet, mint ahányan a munkaügyi kirendeltségeken bejelentkeztek, mint álláskeresők. A két statisztika közti különbség fő oka ugyanis az eltérő módszertan. Az NFSZ egy adminisztratív adatot közöl: azokét, akiknek a hosszas sorban állás és hivatali tortúra után végre sikerült magukat álláskeresőként regisztráltatni. A KSH számai viszont egy 38 ezer fős minta megkérdezésén, majd „teljeskörűsítésén” alapulnak. A különbséget  korántsem olyan nehéz megérteni, mint ahogyan arra Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 7-i, szokásos rádióinterjújában célzott. „A magyar statisztikai rendszer megértése egy normális ember számára szinte lehetetlen, tehát az adatokat, amiket kapunk, azt csak speciális agytréningen átjutott emberek képesek feldolgozni, én sem tartozom közéjük. Külön embereket kell alkalmaznunk, hogy a nyolc-tíz, különböző dimenziójú felmérésből fakadó számokat egymásra tudjuk vetíteni, hogy pontosan értsük, hogy mi a helyzet.” Magyarázat helyet persze könnyebb elhitelteleníteni a súlyos helyzetről árulkodó adatokat. „Hogy hányan vannak munka nélkül, mennyien jelentkeztek be munkanélkülinek, és így tovább, ezek mind olyan számok, amelyeknek a valóságtartalma rendkívül kétséges, mert attól, hogy valaki egy munka után jelentkezik, egy új munkát keres, lehet, hogy egyébként van miből megélni, mert valamit éppen dolgozik, tehát abból nem jutok sokra.” – fejtegette a kormányfő. Ez erős csúsztatás persze, hiszen álláskeresőként csak az regisztráltatja magát, akinek tényleg nincs munkája – de még azok közül sem mindenki -, hiszen álláskeresési járadék az NFSZ tájékoztatása szerint csak annak jár, aki „munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani”. Orbán Viktor szerint azonban csupán egyetlen számra kell mindig figyelni: arra, hogy éppen mennyien dolgoznak. Nos, a KSH adataiból most az látszik, hogy a gazdaság újranyitása után májusban és júniusban valóban ismét többen tudtak elkezdeni dolgozni, júliusra viszont ez a folyamat megtorpant. A kijárási korlátozások alatt márciusban és áprilisban havi 56 ezerrel, illetve 73 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, májusban és júniusban viszont már 34 ezer, illetve 58 ezer fővel ismét nőtt. Júliusra ez a lendület elfogyni látszik, hiszen csak 3200 fővel bővült a foglalkoztatottak száma, amely így a KSH szerint 4,46 millióra, az egy évvel korábbinál 65 ezerrel kevesebbre rúgott. Erőteljesen árnyalja viszont a képet, ha megnézzük, a KSH módszertana szerint ki számít foglalkoztatottnak: az, aki az adott héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett. Mindez ráadásul a megkérdezettek önbevallásán alapul. Vagyis ha valaki elmegy egy-két órát napszámban krumplit szedni, már foglalkoztatottnak számít. Hogy ezzel keres is-e annyit, amiből meg lehet élni, az már kétségesebb. A Policy Agenda korábbi adóbevallásokat vizsgáló kutatásaiból ugyanis az látszik, hogy a foglalkoztatottak harmada még a minimálbért sem kapja meg havi átlagban. A KSH adatai szerint 2018-ban például több mint 4 milliónyian dolgoztak alkalmazottként, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál (NAV) 4,28 millió munkaviszony után vallottak be jövedelmet. Közülük azonban csak 2,9 millióan írtak be havi átlagban minimum 138 ezer forintos fizetést, vagyis legalább az akkori minimálbért. Egy évvel korábban, 2017-ben a minimálbér összege havi bruttó 127 500 forint volt, ami éves szinten bruttó 1 millió 530 ezer forintot jelent. Ennél kevesebb jövedelmet vallott be az elemzés szerint a munkaviszonnyal rendelkezők 34 százaléka, vagyis 1,45 millió dolgozó.      

Elemzők: tovább erősödik a munkanélküliség vagy újra munkaerőhiány jön

A munkanélküliségi adatok értelmezése továbbra is nehézkes, sok ellentmondás található az egyes adatforrásokban. Vélhetően még mindig jellemző, hogy számos ténylegesen munka nélkül maradt ember nem teljesítette a statisztikai-módszertani feltételeit annak, hogy munkanélküli státuszba lehessen sorolni – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte mindazonáltal tisztulnak az adatok, mivel a gazdaságilag nem aktívak száma ismét jelentősen csökkent. Összességében tehát úgy tűnik, hogy az első sokk múlni látszik a munkaerőpiacon. A kormányzati támogatások azonban a nyár végén kifutnak és bár egy újabb gazdaságösztönző csomag kilátásban van, közben könnyen lehet, hogy ismét szigorításokkal nézünk szembe az emberi élet védelme érdekében. Emellett a lecsökkent rendelésállományok miatt elmaradó bevétel is egyre nagyobb nyomás alá helyezi a feldolgozóipart és az építőipart. Mindez hatalmas bizonytalanságot hozhat a munkaerőpiacon és könnyen lehet, hogy a másodkörös hatások miatt ismét emelkedésnek indul a munkanélküliségi ráta – véli az ING elemzője. Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője viszont úgy látja: bár most még bizonytalan a helyzet, a munkaerőpiacon hosszabb távon újra visszatérhet a járvány előtti munkaerőhiány. Egyelőre ugyanis a magyar demográfiai helyzet nem változik, a munkaképesek táborából évente több 10 ezer ember esik ki. Ez pedig azt hozhatja, hogy a járvány utáni fellendüléshez nem biztos, hogy lesz elegendő munkaerő. Hozzátette: ha a koronavírus-járvány hatására a globális beszállítói láncok átalakulnak és nagyobb szerepet kapnak a helyi vállalatok, akkor extra munkaerő-keresletet jelenhet meg számos országban, így a magyar piacon is. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a gazdaság újranyitása, az egyes ágazatok élénkülése mellett a szezonális munkák és a kirobbanó belföldi turizmus is hozzájárulhatott a munkaerőpiac markáns fordulatához. Úgy véli: a hazai munkaerőpiac a vártnál sokkal kevésbé szenvedte meg a járvány negatív hatásait, amit részben a járvány előtti munkaerőhiányos gazdaság felszívó hatása, részben pedig a kormány bértámogatási, valamint munkahelyteremtési programjai támogattak. A támogatások kifutásával egyes érintett ágazatokban megszűnhetnek még munkahelyek, más ágazatok magához térése azonban tovább javíthatja a foglalkoztatást, így a következő hónapokban a foglalkoztatottak száma fokozatosan tovább emelkedhet, míg a munkanélküliek száma csökkenhet. A munkaerőpiac teljes helyreállása azonban csak a jövő év második felére várható, mivel egyes, döntően az idegenforgalomhoz és rendezvényszervezéshez kapcsolódó szolgáltatások a vakcina tömeges alkalmazásáig korlátozottan vehetők igénybe – mutatott rá.   

Atlétikai stadion: Mészároséké a meló, a Puskás Arénához hasonlóan borzasztó sok pénzért

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.28. 08:43
A ferencvárosi építési terület
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Nettó 150 milliárd forint a jelenlegi költségszint.
Most már biztos, hogy a Puskás Stadionhoz fogható költségvetésből épül meg a 2023-mas atlétikai világbajnokságra a stadion, és a munkát  is ugyanazok a kivitelezők nyerték: a Záév Építőipari Zrt. a Magyar Építő Zrt.-vel közösen – értesült a 24.hu. Mint írták, előbbi a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az utóbbi a Paár Attila győri építőipari nagyágyú WHB-csoportjához tartozik. E kör nettó 150 milliárd forintos árajánlatát hozta ki nyertesnek az állami megrendelő, a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. A másik kiválasztott, a Strabag 171 milliárdos vállalási árral ajánlkozott – idézte a portál a bontási jegyzőkönyv adatait.

A jachtos vállalkozó is jól jár

Megjegyezték azt is, hogy az alvállalkozók közé a Mészáros csoportból a Mészáros és Mészáros Kft. és V-Híd Zrt. mellé a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. fért be. Utóbbi Mészáros üzlettársa, a tiszakécskei Szíjj László – aki a Szijjártó Péter külügyminiszter adriai jachtos botrányának másik főszereplője – érdekkörébe tartozik. A feladat a 40 ezer férőhelyes stadion kivitelezése, amihez egy sor kiegészítő beruházás kapcsolódik, így egy 168,8 méteres acél, gyalogos és közúti aluljáró, vasúti pálya, gyalogos híd, hajóállomás, de – amint arról korábban a Népszava is beszámolt – hozzá tartozik 1000 m hosszúságú árvízvédelmi védvonal létesítése is.

356,03 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.28. 08:20
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon péntek reggel.
Az euró 356,03 forinton forgott reggel hét órakor, 52 fillérrel csökkent az árfolyama a csütörtök esti 356,55 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 301,93 forintról 299,80 forintra, a svájci franké pedig 331,97 forintról 330,91 forintra csúszott le.
A jent 2,8092 forinton jegyezték, szemben a csütörtök esti 2,8323 forinttal.
Az euró 1,1873 dolláron forgott péntek reggel, 0,43 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,13 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,0757 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9062 frankot adtak, 0,29 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest azonban 0,15 százalékkal erősödött a dollár, 106,70 jenen jegyezték péntek reggel.