Magyarországon kormányzati számítások szerint is mintegy kétmillió allergiás él. Közel háromnegyedük szenvedhet parlagfű-allergiától; ehhez képest az Orbán-kabinet csak néhány tízmillió forintot szánt 2019-ben a parlagfű irtására – derült ki abból a levelezésből, amit Oláh Lajos DK-s politikus folytatott a különböző minisztériumokkal.

Oláh több kérdést is intézett a témában leginkább illetékes Agrárminisztériumhoz, a 2019-ben feltárt parlagfű-szennyezettségi adatokról és a kiszabott bírságokról érdeklődve. Nagy István agrárminiszter válasza szerint tavaly a kormányhivatalok közel 5000 hektárnyi, parlagfűvel benőtt területet találtak Magyarországon – ez mintegy 50 négyzetkilométert, Budapest területének közel tizedét teszi ki. Ez valamivel jobb adat, mint a két évvel ezelőtti, akkor ugyanis még  6548 hektárnyi parlagfüves területet derítettek fel a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) beszámolója alapján.

A hivatalok keményen büntetettek is: a külterületeken talált parlagfű miatt 152 millió forintos növényvédelmi bírságot szabtak ki. Ez 12 millió forinttal haladja meg a 2018-ban kiszabott büntetésösszeget, az Agrárminisztérium válaszában ugyanakkor nem tért ki arra, hogy tavaly belterületen hány hektáron találtak parlagfüvet, és ez mekkora bírság kiszabásával járt.

Azt már pedig a Pénzügyminisztériumtól tudhatta meg Oláh Lajos, hogy az agrártárca költségvetési fejezetéből

Ebből az összegből több száz más gyomnövényt is irthattak, mert – ahogy Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár fogalmazott – „A parlagfű nem önállóan, hanem több száz egyéb gyomnövénnyel együtt követeli meg a gyomirtási feladatokat, valamint eredményezi annak költségeit.” A pénzügyi tárca valamiért nem tudta értelmezni Oláh eredeti kérdését - "Mekkora veszteség érte a nemzetgazdaságot parlagfű miatt 2019-ben? - pedig az nem az irtási költségekre, hanem a parlagfű által okozott mezőgazdasági károkra vonatkozott. Ötezer hektárnyi parlagfű ugyanis a saját kiterjedésénél jóval nagyobb területen fertőz; azt pedig a NAIK-tól tudhatjuk, hogy

A DK megkereste Kásler Miklós minisztériumát is. Az Emmi részéről Rétvári Bence államtitkár reagált -  válaszlevelében előbb definiálta, mit jelent az allergia, és mi váltja ki megjelentését (az immunrendszer kóros túlműködése, amit a légköri szennyezettség hatására alakul ki), majd hozzátette, hogy mintegy kétmillió hazai allergiás 40-70 százaléka is parlagfű-érzékeny lehet.

Az Emmi ugyanakkor kiemelte, hogy 2009 és 2019 között érezhetően csökkent a regisztrált parlagfű-allergiások száma, emellett pedig óránként frissülő pollentérképet ajánlottak az érintetteknek,.

Két éve – amikor országgyűlési és európai parlamenti választások is voltak – a szervezet összesen 164 millió forintot fordított „rendezvényszervezésre és ismeretterjesztésre”, ám ez az összeg 2019-ben már mindössze 22 millió forint volt. Kisebb mértékben, de az alapítvány támogatásokból befolyó bevételei is csökkentek: 2018-ban ugyanis még 185 millió forinthoz jutott a Csizmadia László által elnökölt szervezet, ám tavaly ilyen módon már „csak” 145 millió forint érkezett a CÖF-CÖKA-hoz. A Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány például 60 millió forintot juttatott a szervezetnek. A pénzt a Kárpát-medencei civil szervezetek együttműködésének koordinálására” fordították. A tavalyi év sajátossága, hogy a CÖF-CÖKA előlépett vállalkozóvá, méghozzá nem is akármilyenné: a beszámoló szerint 55,1 millió folyt be értékesítésből nettó árbevételként. Megkerestük Csizmadia László elnököt, aki elmondta: 2019-ben szponzorálási szerződést kötöttek a Szerencsejáték Zrt.-vel, amelynek következtében a rendezvényeiken reklámozták az állami céget. A megállapodás áfával együtt 70 millió forintról szólt. A nagy állami vállalatok egyébként nem fukarok, ha a CÖF-CÖKA-ról van szó, 2016-ban például az Átlátszó.hu adatigénylése következtében derült ki: az Magyar Villamos Művek félmilliárd forintot adott a szervezet tevékenységére. A beszámoló adatai egyébként azt mutatják, hogy a CÖF-CÖKA tavaly már kevésbé számíthatott az adófizetők támogatására, az szja egyszázalékos felajánlásaiból ugyanis csak 1,5 millió forint folyt be, szemben az egy évvel korábbi 2,1 millió forinttal.

Fontos szimbolikus lépés volt, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és több kerület ellenzéki polgármester is kitűzte a szivárványos zászlót. Kinyilvánították azt a meggyőződésüket, hogy minden politikusnak befogadó módon kellene viszonyulnia az LMBTQ-emberekhez – értékelte az elmúlt hetekben zajló, időnként az útszéli kifejezéseket sem nélkülöző vitát Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a Népszavának. A politológus emlékeztetett rá, hogy Karácsony Gergely már zuglói polgármesterként is kitette a szivárványos lobogót, és megígérte, hogy főpolgármesterré választása esetén részt vesz a Budapest Pride felvonuláson (amely végül idén elmaradt a járványveszély miatt). Az egyértelmű politikai kiállásnak – folytatta Virág Andrea – még nagyobb a jelentősége akkor, ha a jelképes gesztust konkrét intézkedések követik. Már erre is akad példa: Soproni Tamás terézvárosi polgármester bejelentette, hogy az önkormányzat 50 ezer forint értékű jegyescsomagját szeptembertől nem csak a házasodni vágyók, de az élettársi viszonyukat bejegyezni kívánó azonos nemű párok is megkapják. A melegjogok megítélésében Magyarországon éles választóvonal húzódik a jobboldali, valamint a baloldali, liberális, zöld ellenzéki politikusok között – hangsúlyozta Virág Andrea. Leginkább a szélsőjobboldali Mi Hazánk tiltakozott, Novák Előd több hivatalról is leszedte a zászlót. A jelképek eltávolítása a fideszes holdudvarban is tetszést váltott ki, a politológus ugyanakkor felhívta rá a figyelmet: bár Soltész Miklós államtitkár közölte, hogy a szivárványos zászló „nekünk” nem kell, „vigyék vissza” Nyugatra, Rétvári Bence államtitkár pedig erősen kifogásolható nyilatkozatot tett, amikor egy lapon említette „a barna, a vörös és a szivárvány” ideológiát, a kormányzati politikusok tartózkodtak az olyan szélsőséges kifejezésektől, amilyeneket a Mi Hazánk használt. Mindkét oldal a saját táborának küldött üzenetet. Az ellenzéki polgármesterek megerősítették az általuk képviselt, sokszínűségen alapuló értékrendet, a kormány pedig azt, hogy ez a fajta sokszínűség a Fidesz-KDNP politikájába nem fér bele. Virág Andrea megjegyezte: esetenként mindenféle apropó nélkül is elhangzanak elfogadhatatlan, homofób kijelentések – például Kövér László házelnök részéről –, de általánosságban elmondható, hogy a kormánypárti politikusok jellemzően nem proaktív módon viselkednek, hanem (a maguk módján) reagálnak egy-egy ügyre. Ennek többnyire a Budapest Pride alkalmával szokott eljönni az ideje. Nincs látható jele annak, hogy a magyar kormány olyan központi kampányt készülne építeni a melegek elleni gyűlöletkeltésre, amilyennek a lengyelek lehettek tanúi – vélekedett Virág Andrea. A Republikon Intézet a minap publikálta azt a V4 országaiban („Visegrádi négyek”: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) készült felmérést, amely a kisebbségekre vonatkozó attitűdöket és a sokféleség elfogadását vizsgálta. Ebből kiderült: ha az a kérdés, hogy melyik csoport a leginkább kitett a gyűlöletbeszédnek, akkor a magyarországi válaszadók 50 százaléka a romákat nevezi meg, az LMBTQ-közösséget viszont csak 7 százalék. Ez utóbbi arány nálunk a legalacsonyabb a felmérésben szereplő négy ország közül, a legmagasabb Lengyelországban: 53 százalék. Az óriásplakátokkal és nemzeti konzultációval megerősített politikai offenzíva hatása nálunk máshol csapódik le. Az elmúlt évek közbeszédének egyik legmeghatározóbb szereplőjéhez, Soros Györgyhöz kapcsolódó kampányról gondolják a magyarországi válaszadók közül legnagyobb arányban (46 százalék), hogy erősen negatív érzelmeket képes kiváltani a zsidókkal szemben. Virág Andrea a felmérés legszomorúbb eredményének azt tartja, hogy a V4 országaiban – így nálunk is – alacsony támogatottsággal bír az etnikai és a vallási sokszínűség. Még a pozitívabbnak ítélt kulturális és nyelvi sokszínűség támogatottsága sem haladja meg az 50 százalékos arányt.