Előfizetés

Már 14 áldozata van Laurának

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.29. 12:02

Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP)
Sokan az áramgenerátorokból kijövő szén-monoxid miatt fulladtak meg.
Legalább tizennégyre emelkedett az Egyesült Államok déli részén, Louisianában és Texasban pusztító Laura trópusi ciklon halálos áldozatainak száma - közölték a hatóságok. John bel Edwards, Louisiana kormányzója megerősítette, hogy államában legalább tíz ember meghalt. Többségük amiatt, hogy az áramszünetek miatt hordozható áramgenerátort használtak otthonukban, de a keletkezett szén-monoxid miatt megfulladtak. Mások halálát a viharban kidőlt fák, ágak okozták. Egy ember akkor halt meg, amikor hajója elsüllyedt. Az államban mintegy félmillió háztartásban nem volt elektromos áram - közölte oldalán a Poweroutage.us nevű helyi szolgáltató. A Texasban feljegyzett négy halálos áldozat közül három szintén szén-monoxid-mérgezés következtében vesztette életét. A Beaumont Enterprise nevű helyi lap megírta, hogy olyan hajléktalanokról van szó, akik egy billiárdteremben kerestek menedéket, ahova beállítottak egy áramfejlesztőt, és a keletkezett gáz végzett velük. A helyi média egy másik ember haláláról is beszámolt, de nem lehet tudni, hogy ez közvetlen összefüggésben állna a szélvihar dühöngésével. Egy, a CBS tévéhálózathoz tartozó csatorna arról számolt be, hogy fa dőlt a férfi lakókocsijára. A Laura vasárnap érkezett Haiti felől. A Hispaniola szigetének nyugati részén fekvő államban a hivatalos adatok szerint 31 ember halt meg a ciklon tombolásában. A szomszédos Dominikai Köztársaságban négy ember halt meg.

Újra akadozik a keletukrán rendezés

Kerekes András írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.08.29. 09:00
A normandiai négyek legutóbb tavaly decemberben találkoztak Berlinben
Fotó: CHARLES PLATIAU / AFP
A szórványos lövöldözések ellenére, amelyekért általában az orosz támogatást élvező szakadárokat kárhoztatják, most már több mint egy hónapja nincs újabb áldozata a hetedik éve tartó fegyveres konfliktusnak.
Pénteken ült volna össze Párizsban a francia, a német, az orosz és az ukrán elnök külpolitikai tanácsadója, előkészítendő a „normandiai négyek” újabb, Berlinbe tervezett csúcstalálkozóját, ám hirtelen kiderült, hogy épp a házigazda, Emmanuel Bonne nem lesz otthon: a francia elnök külpolitikai tanácsadójának hivatalos ügyben el kell utaznia. Az ukrán elnöki hivatal ezzel indokolta, hogy elmarad a konzultáció. A Kreml egy másik magyarázattal is előállt: nehézségek merültek föl a kiadandó közlemény megfogalmazásában, és különben is, a négyes csúcsot megfelelően elő kell készíteni. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint tényleg csak halasztásról van szó, és még szeptember 10-e előtt összeülnek az érdekeltek. Csakhogy mind többen adnak hangot annak, hogy másról van szó, mint amiről beszélnek. Szerhij Harmas újságíró, aki június óta a politikai albizottság tagjaként a háromoldalú tárgyalások egyik résztvevője, politikai elemzőhöz illően pontokba szedve adta közre magyarázatát a fejleményekre. Több más nyilatkozattal és kommentárral egybevetve következtetéseinek egyes elemei a valóságos helyzetet tükrözik, és nem idegenek az ukrán vezetés gondolkodásától. Szerinte valójában a Kreml hiúsította meg a párizsi konzultációt. Úgy gondolja, Oroszország egyre kevésbé látszik érdekeltnek a normandiai négyes formátumban, és szeretné, ha mindent inkább a minszki háromoldalú tárgyalások keretében vitatnának meg. A kézenfekvő magyarázat pedig az, hogy a rendezési folyamatnak ezen a fórumán nincs jelen Franciaország és Németország. Mindketten Ukrajna következetes támogatói, akik ugyanakkor jó viszonyra törekszenek Oroszországgal is. Tény, hogy hivatalosan nincs új időpont. Kijevben a bonyodalmak ellenére bíznak benne, hogy nem torpan meg a július végén életbe léptetett kelet-ukrajnai tűzszünettel minőségileg magasabb szintre lépett rendezési folyamat. A szórványos lövöldözések ellenére, amelyekért általában az orosz támogatást élvező szakadárokat kárhoztatják, most már több mint egy hónapja nincs újabb áldozata a hetedik éve tartó fegyveres konfliktusnak. Volodimir Zelenszkij elnök, aki a napokban ismét járt Donbászban, több nyilatkozatában utalt rá, hogy a legfontosabb a háború befejezése. Az egész lassabban halad, mint ahogy remélte, de az apró lépéseket is becsülni kell – mondta, és méltatta az ukrán tárgyalócsoport új vezetőjének bemutatkozását. Az augusztus 18-19-i videokonferencia eredményeképpen újabb négy körzetben lesz csapatszétválasztás, és húsz helyen kezdik meg az aknák fölszedését. Folynak egy újabb fogolycsere előkészületei, időpont ugyan még nincs, és azt sem tudni, sikerül-e elérni, hogy mindenki visszanyerje szabadságát – ukrán részről ezt szeretnék. Zelenszkij az ukrán diplomácia arcának nevezte az új főtárgyalót, Leonyid Kravcsukot. A független Ukrajna első elnökének nagy tekintélye van a közvéleményt alakítók körében (is), a sajtó szívesen foglalkoztatja, ő készségesen nyilatkozik, és olyasmit is kimond, amit az elnök vagy a kormány nyíltan nem kommunikálhat. Igaz, előfordul, hogy egy-egy mondata vagy ötlete kiveri a biztosítékot, így például sokan meghökkentek, amikor kijelentette, ő bizony szóba állt a minszki tárgyalásokon az oroszok társaságában ott ülő szakadár képviselőkkel. – Elég a politikai játszadozásból – fejtegette a veterán politikus. – Ott vannak, minek úgy tenni, mintha nem volnának ott – magyarázta el az egyik nyilatkozatában, utalva rá, hogy hiszen a 2015-ben aláírt dokumentumon olvasható a szakadár vezetők aláírása is, akkor hát csak jelen voltak... Volodimir Zelenszkij ilyen messzire nem kíván elmenni, de ő is fontosnak tartja, hogy folyamatos maradjon a párbeszéd Oroszországgal: Putyin nélkül nem lehet megoldani a konfliktust – hangsúlyozta a minap, utalva rá, hogy legutóbbi telefonbeszélgetésük óta több tekintetben előre léptek, ennek eredményeit szüretelték le a minapi videokonferencián is. Ukrajnának egyúttal figyelnie kell egy másik szomszédjára is: mostantól átmenetileg minden kapcsolatot befagyasztanak a szomszédos Belarusszal. Mindez mindaddig érvényben marad, amíg az ukrán vezetés nem érzi úgy, hogy a normális viszony helyreállítása nem árt Ukrajna tekintélyének sem politikai, sem morális értelemben – jelentette be csütörtökön este Dmitro Kuleba külügyminiszter. Ukrajna már korábban visszahívta nagykövetét Minszkből, először a két ország történetében. Azóta elítélték a békés tüntetők elleni erőszakot, egyetértenek az új választásokat sürgetőkkel, a tervezett uniós szankciókat illetően pedig várják Brüsszel hivatalos döntéseit. A két szomszédos ország a belarusz választásokig kifejezetten szívélyes viszonyt ápolt egymással. Belarusz például nem adta áldását a Krím orosz megszállására, és ezzel más szovjet utódállamokat is hasonló távolságtartásra bátorított. A viszony igazán akkor romlott meg a két ország között, amikor Lukasenko elnök a hivatalos ukrán kérés ellenére sem adta ki a Fehéroroszországban elfogott orosz magán-zsoldos hadsereg azon tagjait, akik a feltételezések szerint a donbászi harcokban is részt vettek, hanem az egész csoportot visszaküldte Oroszországba.

Montenegró két tűz között: szorosnak ígérkezik a vasárnapi voksolás

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.29. 08:35
Djukanovic hívei remélik, hogy az országot 30 éve irányító párt ezúttal is győzni tud
Fotó: SAVO PRELEVIC / AFP
Akár ellenzékbe is szorulhat a Milo Djukanovic által fémjelzett Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS).
A DPS rekorder a mai európai politikában. 1991-es megalakulása óta megszakítás nélkül határozza meg a festői szépségű Montenegró belpolitikáját. Bár Djukanovic csak 58 éves, ehhez képest Európa legrégebben a hatalomban lévő politikusa. Szó se róla, rendkívül ügyes és ravasz személyiség, aki mindig felismerte, mikor érdemes váltani. A kilencvenes években Slobodan Milosevic híve volt, de 1998-ban időben szakított vele, s közeledett a Nyugathoz, amivel elérte, hogy gyanús nemzetközi korrupciós ügyleteit elsimították. Jó érzékkel indította el azt a folyamatot, amely Montenegró 2006-os önállóságához vezetett. Az ország egy sor tekintetben megelőzi Szerbiát. Az egy főre jutó GDP 2018-as adat szerint 8800 dollár volt, ami a szomszédban csak a 7200 dollárt érte el. Montenegró sokkal jobban áll az uniós csatlakozási tárgyalásokat illetően Szerbiánál, más kérdés, valószínűtlen, hogy előbb nyílna meg előtte az EU kapuja. A nyugati integrációs törekvéseket jelzi, hogy Podgorica 2017 óta már a NATO tagja és itt a fizetőeszköz az euró. Az EU szemet hunyt afelett is, hogy 2015-2016-ban politikai válság alakult ki, s a kormányellenes tüntetéseket a rendőrség nem túl európai módon verte le. Úgy látszott, Djukanovic kiüthetetlen a hatalomból, most mégis, az önállóság elnyerése óta először meginoghat az elnök helyzete, mivel felmérések szerint a DPS egyedül nem lesz képes abszolút többségre szert tenni, szavazati aránya 40 százalék alá csökkenhet. Ebben szerepe lehet annak, hogy a párt magára haragította a szerb pravoszláv egyházat (SPC) egy új törvénnyel, mivel ősrégi dokumentumokkal kellene igazolnia, hogy jogosan vannak a tulajdonában középkori templomok, kolostorok. Ha nem tudja felmutatni ezeket, elveszítheti a fontos ingatlanokat. A szerb kisebbség hónapok óta tiltakozik a törvény ellen, kompromisszumra nincs kilátás. A kormány célja nyilvánvalóan az, hogy jobb helyzetbe hozza a montenegrói ortodox egyházat, amelynek autokefál státuszát, azaz önállóságát nem ismeri el a többi ortodox egyház. A másik gondot a koronavírus-járvány jelentette. Montenegró ugyan tavasszal még azt hirdette, hogy vírusmentes állammá vált, Horvátországhoz hasonlóan igen nagyot kockáztatott a külföldi turisták beengedésével, aminek meg is lett az eredménye, júliusban rohamosan emelkedett a megbetegedések száma. Montenegróban nem lehet sajtószabadságról beszélni, a Freedom House hibrid rezsimnek minősítette az államot, ahol a korrupció elleni küzdelem is hagy némi kívánnivalót maga után. Az ország 66. helyen állt a Transparency International 2019-es, a korrupciót vizsgáló listáján, igaz, Horvátország is csak a 63. helyet foglalta el, Magyarország viszont a 70.-et, Szerbia pedig a 91.-et, így messze nem ez a legrosszabb eredmény Európában. Djukanovic a választási gyűléseken azzal riogatott, hogy az ország letérhet az európai útról, amennyiben nem a DPS alakíthat kormányt. „Az a tét, hogy Podgorica tovább halad-e előre az eddigi úton, vagy elindul hátrafelé” – hangoztatta. Való igaz, az ország sorsa dőlhet el vasárnap. A legnagyobb ellenzéki blokk ugyanis szerb- illetve oroszpárti. Bár igen feszült Podgorica és Belgrád viszonya, nem mellékes, hogy a lakosság mintegy harmada szerb, s a kisebbség tagjai aligha a DPS mellé teszik majd az ikszet. Ugyanakkor az is tény, hogy az ellenzék sem tekinthető homogénnek. A Demokratikus Front ugyan Belgrád hatása alatt áll, de a Béke Szövetség egyértelműen uniópárti. Bár a két párt együttesen több mandátumra tehet szert a DPS-nél, csak az tartaná össze őket, hogy le akarják váltani Djukanovic tömörülését. Ideológiailag azonban nagyon különböznek egymástól. A Demokratikus Front listáján például megtalálható az a Marko Milacic, aki tavaly NATO-ellenes hadjáratba kezdett, s látványosan elégette az észak-atlanti szövetség zászlaját. A DPS listáját Dusko Marovic miniszterelnök vezeti. A Demokratikus Front listavezetője pedig Zdravko Krivokapic professzor, aki a választási kampányig alig volt ismert a közvélemény előtt. A nehézségek ellenére nem valószínű, hogy megbukik a podgoricai rezsim. Mivel biztosra vehető, hogy a DPS szerzi meg a legtöbb mandátumot, így a párt is kap megbízást az új koalíció életre hívására, éppen Milo Djukanovic elnöktől. Így a párt szert tehet annyi mandátumra, ami már elég lehet a kormányzáshoz.