Előfizetés

Tanévkezdés: erőltetett menet

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.29. 19:25
Képünk illusztráció
Fotó: Julie Sebadelha / AFP/Hans Lucas
Alig van olyan hely, ahol tartható a védőtávolság, betarthatatlan a járványügyi sorvezető, a tanárok harmada pedig a nyugdíjas korhoz közelít – a vírusveszély ellenére jövő kedden megnyitnak az iskolák.
Inkább csak nagy szavakat, mint megvalósítható terveket tartalmaz az a 70 pontos javaslatcsomag, amit az Emmi küldött el iskolakezdés előtt a pedagógusoknak – értékelte a járványügyi protokollt, illetve a közelgő tanévkezdést a Népszavának nyilatkozó két nagy tanári érdekképviselet. 

Ha nincs hiányzó, nincs meg a másfél méter

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete emlékeztetett rá, országszerte alig van olyan tanterem, ahol a diákok közötti ajánlott 1,5 méteres védőtávolságot be lehetne tartani – viszont azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy az Emmi csak ott ajánlja maszk viselését a tanulóknak, ahol ez a védőtáv nem megoldható. Teljes osztálylétszámú jelenlét esetén semennyire sem tarthatók ezek a szabályok – erre figyelmeztetett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is. A minisztérium ugyan egy hete úgy pontosított, hogy a tanórákon nem kell tartani a másfél méteres távolságot, ami csak a közösségi terek - például a folyosó - esetében szükséges, de erősen kérdéses, hogy nagy létszám esetén ez megoldható-e.

A tanárok harmadának kiemelt kockázat lehet a bejárás

A tanári szakma elöregedése miatt a hagyományos, személyes találkozáson alapuló oktatás ráadásul a tanárok jó részének egészségügyi kockázatot jelent: bár a 65 év feletti pedagógusok létszáma nem éri el az egy százalékot, a nyugdíjkorhatár közelében már igen sokan vannak. A PDSZ országszerte 140 ezer aktív pedagógussal számol, ebbe beleértve mindenkit,  az általános iskolai tanárokon át a kollégiumi nevelőkig.  7 százalékuk 60 év feletti, 35 százalékuk pedig 50-59 év közötti; a szakszervezet becslése szerint tehát a tanárok legalább 42 százaléka a veszélyeztetett korcsoportba tartozik. Éppen ezért, nem javasolják a hibrid oktatás bevezetését sem. „Ameddig nem biztosított a dolgozók megfelelő védelme, addig fennáll a veszélyeztetés”- véli az érdekképviselet. Ebben egészen mást vallanak, mint a Pedagógusok Szakszervezete, amelyik kifejezetten javasolja a hibrid módszert. A PSZ két csoportra bontaná a diákokat - az egyik csapat három napot iskolában, kettőt otthon tanul, majd a következő héten fordítva. Így szerintük a krónikus betegségtől szenvedő, veszélyeztetett tanárok is biztonságosan dolgozhatnának, hiszen ők tudnák ellátni a tanítás online részét a hibrid felállásban.      

Több lett az elsős, kevesebb a hely

A helyzetet csak bonyolítja, hogy idén szeptembertől már minden hatéves gyerek kötelezően megkezdi az általános iskolát. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az elsős osztályok megnövekedett létszáma is nehezíti a védekezést – a kistelepüléseken kívül az elsős osztálylétszámok elérik a jogszabályban engedélyezett maximális létszámot (28 fő), több helyen pedig 30 fő feletti létszámok vannak. A Pedagógusok Szakszervezete szerint az alacsony születésszám miatt az elsősök gyarapodása sem számít kiugrónak; azt viszont ők is komoly problémának látják, hogy tankerületi központok gyakran ott sem engedik a csoportbontást a törvényben előírt maximális létszámot meghaladó osztályoknál, ahol ennek megoldására volna elegendő tanító és tanterem. Hogy a normál vagy a hibrid rendszerű iskolai oktatás végül mennyire lesz fenntartható, azt végül a koronavírus-járvány második hullámának ereje dönti el: pénteken 132, szombaton már 158 új regisztrált fertőzésről számolt be a Nemzeti Népegészségügyi Központ – ilyen napi adatokkal a járvány első, áprilisi berobbanása óta nem találkozhattunk.

Végleg megvonná a támogatást a kormány Iványiék iskoláitól

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.29. 19:16

Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
A köznevelési államtitkár szerint „nem térül meg” az, amit a MET oktatási intézményeire fordítottak. Ezek az iskolák főként a mélyszegénységből érkező gyerekek oktatásában és gondozásában segítenek.
Az új tanévtől csökkenti, majd teljesen megvonja a kormány a kiegészítő támogatást a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) iskoláitól – írja a 444.hu. A MET több óvodát, általános iskolát és középiskolát is fenntart Budapesten és az ország hátrányos helyzetű térségeiben, például a Szabolcs megyei Tiszaszentmártonban vagy Beregdarócon. Iványi Gábor lelkész, a MET vezetője az egyház hírlevelében azt írta, Maruzsa Zoltán államtitkár augusztus 5-én tájékoztatta őt a döntésről, ami azért született, mert „szerintük nem térül meg az, amit az elmúlt tizenöt évben a MET oktatási intézményeire fordítottak. Továbbá nem tudják mérni az oktatásban elért eredményeket”. Iványi levele szerint a minisztériumban azt is nehezményezték, hogy a MET intézményei alacsony arányban küldték vissza az Oktatási Hivatalnak „a nem kötelező családi háttér index felméréseket”, ezért „nem tudják mérni, illetve összehasonlítani az eredményeket más hasonló intézményekkel”. Iványi egyrészt azzal érvelt, hogy több száz gyerek végezte el náluk a nyolc osztályt, sokan érettségiztek vagy szereztek szakmát, és „miután nagy hányaduk mélyszegénységből jön, az iskola nyújtotta egyéb támogatás, mint családgondozás, szociális ügyintézés, utógondozás, mentálhigiénés segítségnyújtás (étkezés, ruházat, sőt családi segítség, főleg télen és élelmiszercsomagok formájában) miért ne lenne egyfajta jó megtérülés”. Iványi szerint Maruzsa erre úgy ragált, hogy „ez is lehet egyfajta szempont”. A kormány 2012-ben még ötéves köznevelési szerződést kötött a MET-tel, amit a 2017-es lejárat óta évről évre meghosszabbítanak. Iványi szerint Maruzsa felajánlotta neki, hogy utoljára, egy évre megadják a korábbi támogatás felét, ha elfogadja, hogy utána nem kötnek új szerződést. Sőt, elmondása szerint az államtitkár felvetette, hogy ha a működtetés nem megoldható, készek állami fenntartásba venni az intézményeket. "Kérdésére azt a választ adtuk, hogy számunkra nem elfogadható az ötven százalékos opció, ő pedig azzal bocsátott el minket, hogy még gondolkozik" - írta Iványi, akit azóta nem kerestek újra. A hírportál megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát: azt írták, az augusztus 5-i egyeztetés alapján a többlettámogatás felét, 95 millió forintot fognak adni a MET-nek. A csökkentést azzal indokolták, hogy „az adható támogatásokból a tárca egyes forrásokat a járványügyi védekezésre fordított, a csökkentés más kedvezményezettek esetén is megvalósult”.Azt is hozzátette a minisztérium, hogy az 50 százalék is csak egy tanévre szól. A MET és a kormány évtizedes harcban állnak azóta, hogy 2011-ben az új egyházügyi törvény megfosztotta a MET-et egyházi státuszától. Iványiék ezért először az Alkotmánybírósághoz, majd a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordultak, ahol 2017-ben ítéltek meg nekik egymilliárd forintos kártérítést. A MET most is számos bírósági ügyben érintett az állammal szemben. Iványi, aki valaha összeadta Orbán Viktort és Lévai Anikót, a New York Times portrécikkében a fasizmus szimbólumának nevezte Orbán Viktort. A lelkész szerint Orbán a fasiszta jelzőt azóta sem tudja neki megbocsátani, és ez áll a kormány és a MET harca mögött is.

Villámlás és jégeső: ítéletidő jöhet a Nyugat-Dunántúlon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.29. 18:27
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Másodfokú riasztást adott ki az ország nyugati régiójára a meteorológiai szolgálat, 100 kilométer/órás széllökésekkel érkezik a vihar a térségbe.
Zivatarveszély miatt a Nyugat-Dunántúlon másodfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szombat délután. Az érintett területeken a következő órákban villámlással, erős széllel, illetve jégesővel kísért heves zivatarok várhatók,  melyekhez viharos (70-100 kilométer/órás) szélrohamok társulhatnak. Az MTI-hez eljuttatott figyelmeztetés szerint Győr-Moson-Sopron és Vas megyében van érvényben a másodfokú veszélyjelzés. Budapesten, Pest, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben szintén zivatarveszély miatt.
A meteorológiai szolgálat kiemelte azt is, hogy a napi középhőmérséklet főként az ország déli és középső tájain várhatóan több helyen is eléri a 25 fokot. A hőség miatt a fővárosban, Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy és Tolna megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.