pedagógusok;PSZ;PDSZ;koronavírus;járványkészültség;digitális oktatás;

2020-08-29 19:25:17

Tanévkezdés: erőltetett menet

Alig van olyan hely, ahol tartható a védőtávolság, betarthatatlan a járványügyi sorvezető, a tanárok harmada pedig a nyugdíjas korhoz közelít – a vírusveszély ellenére jövő kedden megnyitnak az iskolák.

Inkább csak nagy szavakat, mint megvalósítható terveket tartalmaz az a 70 pontos javaslatcsomag, amit az Emmi küldött el iskolakezdés előtt a pedagógusoknak – értékelte a járványügyi protokollt, illetve a közelgő tanévkezdést a Népszavának nyilatkozó két nagy tanári érdekképviselet. 

Ha nincs hiányzó, nincs meg a másfél méter

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete emlékeztetett rá, országszerte alig van olyan tanterem, ahol a diákok közötti ajánlott 1,5 méteres védőtávolságot be lehetne tartani – viszont azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy az Emmi csak ott ajánlja maszk viselését a tanulóknak, ahol ez a védőtáv nem megoldható. Teljes osztálylétszámú jelenlét esetén semennyire sem tarthatók ezek a szabályok – erre figyelmeztetett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is.

A minisztérium ugyan egy hete úgy pontosított, hogy a tanórákon nem kell tartani a másfél méteres távolságot, ami csak a közösségi terek - például a folyosó - esetében szükséges, de erősen kérdéses, hogy nagy létszám esetén ez megoldható-e.

A tanárok harmadának kiemelt kockázat lehet a bejárás

A tanári szakma elöregedése miatt a hagyományos, személyes találkozáson alapuló oktatás ráadásul a tanárok jó részének egészségügyi kockázatot jelent: bár a 65 év feletti pedagógusok létszáma nem éri el az egy százalékot, a nyugdíjkorhatár közelében már igen sokan vannak.

A PDSZ országszerte 140 ezer aktív pedagógussal számol, ebbe beleértve mindenkit,  az általános iskolai tanárokon át a kollégiumi nevelőkig.  7 százalékuk 60 év feletti, 35 százalékuk pedig 50-59 év közötti; a szakszervezet becslése szerint tehát a tanárok legalább 42 százaléka a veszélyeztetett korcsoportba tartozik.

Éppen ezért, nem javasolják a hibrid oktatás bevezetését sem. „Ameddig nem biztosított a dolgozók megfelelő védelme, addig fennáll a veszélyeztetés”- véli az érdekképviselet.

Ebben egészen mást vallanak, mint a Pedagógusok Szakszervezete, amelyik kifejezetten javasolja a hibrid módszert. A PSZ két csoportra bontaná a diákokat - az egyik csapat három napot iskolában, kettőt otthon tanul, majd a következő héten fordítva. Így szerintük a krónikus betegségtől szenvedő, veszélyeztetett tanárok is biztonságosan dolgozhatnának, hiszen ők tudnák ellátni a tanítás online részét a hibrid felállásban.      

Több lett az elsős, kevesebb a hely

A helyzetet csak bonyolítja, hogy idén szeptembertől már minden hatéves gyerek kötelezően megkezdi az általános iskolát. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az elsős osztályok megnövekedett létszáma is nehezíti a védekezést – a kistelepüléseken kívül az elsős osztálylétszámok elérik a jogszabályban engedélyezett maximális létszámot (28 fő), több helyen pedig 30 fő feletti létszámok vannak.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint az alacsony születésszám miatt az elsősök gyarapodása sem számít kiugrónak; azt viszont ők is komoly problémának látják, hogy tankerületi központok gyakran ott sem engedik a csoportbontást a törvényben előírt maximális létszámot meghaladó osztályoknál, ahol ennek megoldására volna elegendő tanító és tanterem.

Hogy a normál vagy a hibrid rendszerű iskolai oktatás végül mennyire lesz fenntartható, azt végül a koronavírus-járvány második hullámának ereje dönti el: pénteken 132, szombaton már 158 új regisztrált fertőzésről számolt be a Nemzeti Népegészségügyi Központ – ilyen napi adatokkal a járvány első, áprilisi berobbanása óta nem találkozhattunk.