skót függetlenség;Nicola Sturgeon;COVID-19;

A függetlenség vezet az igazságosabb társadalom felé – Interjú a Skót Nemzeti Párt parlamenti képviselőjével

Az elmúlt években mind artikuláltabb az igény a politikai függetlenségre, ami természetes vágy az itt élők számára – nyilatkozta lapunknak Tommy Sheppard, a Skót Nemzeti Párt politikusa.

Mitől erősödött fel ismét a skót függetlenség iránti vágy?

Skóciának mindig is saját történelme, kultúrája, hagyományai voltak, a skót identitás nagyon is létező jelenség. Az elmúlt években mind artikuláltabb az igény a politikai függetlenségre is, ami természetes vágy az itt élők számára, hogy ők határozzák meg a saját belpolitikájukat, rendelkezhessenek az erőforrásaik felett, illetve olyan gazdasági és politikai alapot teremthessenek, amelyre saját nemzetközi kapcsolataikat építhetik. Ez a törekvés mindig is jelen volt, de az „étvágy” tovább nőtt azóta, hogy láthatóan egyre kevésbé összeegyeztethetőek a skót emberek vágyai és az ezek megvalósításához az Egyesült Királyság által kínált platform.

Milyen társadalmi csoportok támogatják a függetlenségi törekvést?

A támogatás átível minden társadalmi, életkori és etnikai csoporton, szóval nem hiszem, hogy lenne egy „tipikus függetlenségpárti” lakos. Viszont felmérések igazolják, hogy a támogatás erősebb a szegényebb társadalmi rétegekben, azoknál, akik leginkább a hagyományosan a munkásosztály által lakott környékeken élnek. Továbbá kifejezetten erős az igény a fiatalok körében. Kutatások támasztják alá, hogy a 35 év alatti skóciai lakosok körében körülbelül 60 százalék támogatja az ország függetlenedését. Ezek azok a csoportok amelyek a legtöbbet profitálhatnának a változásból, ezek az emberek azok, akik leginkább a gazdasági létra alsó fokára vannak szorítva. A fiatalok esetében pedig nagyobb az érzékenység és tenni akarás a klímaváltozás és a globális egyenlőtlenség ellen, változtatni szeretnének és politikai hatalmat akarnak ahhoz, hogy ezt megtehessék. A függetlenség iránti igényt ez a motiváció hajtja, hogy világviszonylatban is képesek legyünk cselekedni, illetve egyenlőbb és igazságosabb társadalmat alakíthassunk ki.

Mennyire valószínű, hogy a közeljövőben lesz egy második függetlenségi referendum?

Több mint valószínű, hogy semmi nem fog történni a 2021 májusi skót választásokig. Ezen az én pártom, a Skót Nemzeti Párt és más, kisebb pártok is arra fognak mandátumot kérni, hogy a parlament vesse fel az új referendum kérdését. Most a konzervatív kormány Londonban elutasító, de szerintem ez a hozzáállás meg fog változni a májusi választások után. Ha a skóciai lakosok nagy többséggel azt mondják, hogy új referendumot akarnak, mert az előző óta sok minden megváltozott, akkor nem tudom elképzelni, hogy London részéről legitim lenne azt mondani, hogy nem ismeri el ezt. Nem létezhet unió Skócia és Anglia között a skóciai lakosok beleegyezése nélkül, London érdekeit pedig nem szolgálhatja a megosztottság és a frusztráció ilyen mértékű kiélezése. Úgy vélem, hogy ha az újonnan választott skót parlamentben nagy arányú lesz a függetlenség támogatása, akkor Londonnal egyetértésben Skócia megtarthat egy második referendumot 2022-ben vagy 2023-ban.

Skócia víruskezelése sokkal pozitívabb megítélésű a lakosság szemében, mint Angliáé az országon belül. Ez minek köszönhető?

Skóciában kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy a közegészségügy az első és minden más, akár a gazdaság, akár az emberek komfortja csak ezután jön. Éppen ezért Skócia sokkal óvatosabbnak és szigorúbbnak mutatkozott a korlátozások terén, mint Anglia. Ott úgy tűnik, hogy a gazdasági helyzet volt a legfontosabb szempont. Skócia teljesen eltérő kommunikációt folytatott a krízis alatt, mint Anglia. Nicola Sturgeon, a skót első miniszter (kormányfő – A szerk.) a frontvonalba helyezte magát és egyértelművé tette, hogy a pandémiára fog fókuszálni. Nagyon transzparens, közérthetően osztja meg a rendelkezésére álló információt és nem csak tényeket közöl, de igyekszik az összefüggésekre is rávilágítani. Nem dönt az érintettek bevonása nélkül, például, amikor az iskolák újra nyitása került terítékre, a tanárokat, a szakszervezeteket, a szülőket is a döntéshozás részévé tette. A gyakorlatban is bizonyította, hogy hisz a lakosság bevonásában a döntésekbe.

Közvetlen összefüggés van az első miniszter munkájának elismerése és a függetlenség növekvő támogatottsága között?

Szerintem két szempontból is. Nicola Sturgeon támogatottsága radikálisan megnőtt – már Angliában is népszerűbb, mint Boris Johnson. Sokan gondolják úgy, hogy a víruskezelés során tanúsított hozzáértése valahol hasonló ahhoz, amit a függetlenség ügyében mutat. Másrészt lassan 20 éve működik a skót kormány, de a mostani válság világított rá arra, hogy elég politikai tekintélyünk van ahhoz, hogy másképpen csináljunk dolgokat, mint London, és felmutatható eredményeket tudjunk produkálni. Logikus feltételezésnek tűnhet az emberek részéről, hogy ha egy globális pandémia idején az Egyesült Királyság többi részéhez képest máshogy - és jól - kormányzunk, akkor ez a járvány után is így lenne. Ez persze nem jelenti azt, hogy az emberek akár holnap megszavaznák a függetlenséget de egyértelműen a növekvő támogatottság irányába mozdulunk.

Mennyire kedvez a függetlenedésnek a mostani nemzetközi környezet?

Egyre több ország viszonyul pozitívan a gondolathoz. Ez az Egyesült Királyság kiválása nyomán legfőképpen az Európai Unióra igaz. 2021-től mindenkinek egyértelmű lesz, hogy Skócia máshogy viszonyul az Európai Unióhoz, mint Anglia. Nekünk fontos az európai történelmünk és hagyományunk, továbbra is a szervezet része szeretnénk lenni. Csakhogy nem igazán tudunk Britanniától függetlenül viszonyulni az EU-hoz addig, amíg Skócia nem független ország és nincs módja önálló nemzetközi kapcsolatok kialakítására. Ha majd lesz, úgy kell majd újratárgyalnunk a kapcsolatunkat az EU-val, hogy figyelembe vegyük, nem hagyhatjuk el a szigetet. Olyan kereskedelmi döntéseket kell majd kialakítani, amelyek egyszerre teszik Skóciát az EU részévé és amelyek által az Egyesült Királysággal is kedvező kapcsolatban maradhat. Érdekes, hogy a katalán helyzet ellenére Spanyolország sem tekint ellenségesen a függetlenségi törekvéseinkre, mert látják, hogy mi alkotmányos és demokratikus módon képzeljük el a különválást.

Milyen lenne a független Skócia?

A legfőbb célunk az lenne, hogy a mostani Egyesült Királyságénál egyenlőbb és igazságosabb társadalmat teremtsünk. Sokkal többet akarunk befektetni a közszolgáltatásokba, bevezetnénk az általános alapjövedelmet, meg akarjuk emelni a minimálbért, átvennénk az irányítást a gazdasági szektoraink felett és biztosítanánk, hogy bevételeink a közjót szolgálják. Skócia nagyon gazdag természetes erőforrásokban és Európa más részeihez képest rengeteg megújuló energiánk van. A folytonos rossz idő napos oldala, hogy sok energiát szolgáltat nekünk. Sok tiszta édesvíz van az országban, aminek növekvő fontossága lesz a 21. század közepén. Az irány, ha kategóriát keresünk, leginkább balközép, szociáldemokrata vonalnak minősülhet. Azért akarunk politikai hatalmat, hogy ezt megvalósíthassuk.       

Tommy Sheppard 1959-ben született Észak-Írországban. Diákvezérből lett munkáspárti politikus, majd váltott és 2015 májusa óta a Skót Nemzeti Párt színeiben képviseli Edinburgh keleti városrészét a londoni parlamentben.