Fertő tó;tiltakozás;

Törülközős tüntetés a Fertő-tóért

Közösen demonstráltak magyar és osztrák civilek, környezetvédők azért, hogy az Orbán-kormány ne rondíthasson a világörökségi tájba.

A két éve lezárt fertőrákosi strandot körülvevő drótkerítésére akasztott törülközőkkel tiltakoztak vasárnap délután helyi és környékbeli civilek, valamint környezetvédők az ellen, hogy az Orbán-kormány állami nagyberuházásként egy óriási, sokak szerint tájidegen turisztikai centrumot építsen a területre. A beruházás miatt elfajult vitáról sokat elárul, hogy a tiltakozás még a strand kerítéséhez is csak afféle villámtüntetésként érhetett el: a terület kezelője, a beruházást tervező állami Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit (STFN) Zrt. még arra sem adott engedélyt neki, hogy a tóparton tartsák meg demonstrációjukat a tóvédők. Így a tiltakozó magyar civilek, a hazai környezetvédők, valamint osztrák partnerszervezetük, a Freunde des Neusiedlersees képviselői csak a tótól távolabb tüntethettek az óriásberuházás ellen.

A Fertő-tó magyar oldali részén a fertőrákosi öböl az egyetlen fürdőhely, és mivel ez a terület régóta elhanyagolt, a környéken élők kezdetben nem is berzenkedtek a fejlesztési tervek ellen. A visszafogott, átgondolt turizmusfejlesztésre annak ellenére sem mondtak nemet, hogy a Sopronhoz tartozó partszakasz az UNESCO világörökség része és Natura 2000-es minősítésű terület. Csakhogy a kormány végül olyan beruházást álmodott, amely a helyiek szerint véletlenül sem nevezhető visszafogottnak, ráadásul a projekt 2015 óta egyre csak dagad. 2016-ban a kormány még 7,9 milliárd forintot irányzott elő a Fertő tó turisztikai fejlesztésére, tavaly tavasszal viszont már 23,2, aztán 32 milliárdos beruházásról volt szó. A lázas tervezgetésből végül egy óriásberuházás bontakozott ki: a fertőrákosi öbölbe megálmodott hatvan hektáros turisztikai központ már egy százfős szállodát, nyolcszáz hajós vitorláskikötőt, apartmanokat, parkolót és térkövezett sétányokat foglalt magába. A beruházás mellett felsorakoztak a környékbeli fideszes és független polgármesterek, de a Fertő-Hanság Nemzeti Park 2018-ban kinevezett új igazgatója is úgy látja, „ezer százalékig kijelenthető, hogy védett értékek semmilyen módon nem pusztulnak”.

Kevésbé derűlátók a helyi civilek és a környezetvédők: szerintük nem megaprojektre, hanem a meglévő, cölöpházas kikötő felújítására és élőhelyrekonstrukcióra lenne szükség. Az óriási turisztikai központ terve szerintük lázálom, az elképzelés tájidegen, irgalmatlan mértékű turista- és autósforgalmat szabadítana területre, a felújított, ám jóval drágább kikötőből kiszorulhatnak a helyi pecások, vitorlások.

– Az osztrák környezetvédők sokáig csak hallomásból értesültek a magyar tervekről, a mostani információkból pedig egyre inkább egy megaprojekt kezd kirajzolódni. A magyar szakértőkkel konzultálva úgy tűnik, naponta akár nyolcezer autó is érkezhet a tervezett turisztikai központba – mondta a vasárnapi tüntetésen lapunknak Christian Schuhböck, az osztrák Alliance for Nature főtitkára, aki hozzátette: – Támogatjuk, hogy a magyarok is modernizálják a tópartjukat, ám ezt úgy kellene megtenni, hogy ne veszélyeztessék a közös világörökségi státuszt.

– Tudtommal csak Sopronban hat, szállodafejlesztésre alkalmas épület található. Miért pont a Fertő tó partjára akarnak egy hetediket építeni? – tette fel a kérdést a vasárnapi tüntetésen Major Gyula, a „Fertő Tó Barátai” nevű Facebook-csoport szervezője.

A civilek mellett az UNESCO is tájékozódik már a tervezett beruházásról, miután a szervezetnek húsz ország harminc civil szervezete írt közös tiltakozó levelet azt kérve, óvja meg a Közép-Európa harmadik legnagyobb állvizét. De nem csak a tiltakozók kapcsoltak rá: a beruházás felügyeletét átvette a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a Miniszterelnökség, júniusban kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánították a beruházást, a kivitelezésére kiírt közbeszerzést pedig elvitte a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft.

Az kérdéses, hogy a tiltakozók érveit meghallják-e a döntéshozók, de az már biztos: bár a munkálatok még el sem kezdődtek mivel lassú az építési engedélyek beszerzése, a partra már két éve rá sem lehet ismerni. Fákat vágtak ki, a büféseket elűzték, a területet lekerítették, a fürdést megtiltották. A biztonsági őr vasárnap is figyelmeztetett mindenkit: fürdeni nem szabad, jobbra menni tilos, mert az építési terület. A drótkerítéssel körbevett építési területen néhány munkagép, pár bodega és néhány toi-toi vécé áll. A terület bal oldalán egy ütött-kopott kikötő, néhány régi épület, előtte kimustrált, régi hajók vesztegelnek a szárazon. Azon túl állnak a nevezetes cölöpházak: korábban jókora vita bontakozott ki abból is, hogy folyamatosan szorítják ki az államtól bérelt területre épített kis üdülők használóit. Az egyik osztrák nyaralót éppen ott találjuk, ám tehetetlenségét mutatva csak széttárja kezét:

– Ha egyszer úgy döntenek, hogy mennünk kell, mert kell a hely a luxusszállodának, akkor így is úgy is kitesznek minket. Az már más kérdés, hogy Ausztriában elképzelhetetlen lenne, hogy az állam így kibabráljon a bérlőkkel.

Érvelés helyett politizálásA tiltakozások miatt megkerestük a Miniszterelnökséget, amely állította: a tervezett építkezések nem veszélyeztetik a világörökségi státuszt, a fejlesztés rendelkezik is egy előzetes és egy részletes környezetvédelmi hatásvizsgálattal, amely semmilyen negatív hatást nem mutatott ki. A Miniszterelnökség – amely az üggyel kapcsolatos konkrét kérdéseinkre nem válaszolt –, a baloldalt sejti a tiltakozások hátterében, a környezetvédelmi aggályokat pedig hisztériakeltésnek tartja. Az ügyben megkerestük a soproni önkormányzatot és a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t is, de nem válaszoltak kérdéseinkre.