Előfizetés

Gyorsulhatna a bérek kifizetése, de nem mindenhol lesz így

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.08.31. 07:30

Fotó: FRANK MAY / AFP
Öt másodpercen belül megkaphatná mindenki a bérét szeptembertől az azonnali fizetési rendszeren keresztül. Ez azonban csak egy lehetőség, nem kötelező banki feladat.
Történelmi rekordot döntött júliusban a forgalomban lévő készpénzmennyiség: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint már megközelítette a 7 ezer milliárd forintot, GDP-arányosan pedig a 15 százalékot. Ez tíz éves távlatban 200 százalékos ugrás, de még tavalyhoz képest is 12 százalékos emelkedés. Ezzel párhuzamosan az elektronikus pénzforgalom is folyamatosan bővül – írja elemzésében a money.hu, amely szerint ebben a „versenyfutásban” fordulópontot jelenthet az azonnali fizetési rendszer, valamint az azon belül megvalósítható fizetési kérelem várható elterjedése is. Az azonnali fizetés március eleje óta minden banknál elérhető, azóta a 10 millió forint alatti belföldi utalások a nap 24 órájában és a hét bármely napján – így hétvégén és ünnepnapokon is – 5 másodpercen belül célba érnek. Hogy erre mekkora igény van, azt jól mutatja, hogy a rendszer indulása utáni három hónap 30 millió átutalásának 30 százaléka éjjel, illetve hétvégén történt. Vagyis olyan időpontokban, amikor korábban a banki zárás miatt nem lehetett volna ilyen gyors pénzügyi tranzakciókat végrehajtani, hiszen a pénz csak a következő munkanapon érkezett volna meg. Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatójának vlogjából az is kiderült: az átutalások 92 százaléka az előírtnál rövidebb idő alatt, mindössze 2 másodperc alatt teljesült. Elmondta azt is: március óta 55 ezer ügyfél regisztrálta mobilszámát vagy e-mailcímét bankjánál másodlagos azonosítóként. Az azonnali fizetési rendszer másik nagy újdonsága ugyanis az, hogy akár e-mailcím, telefonszám, adóazonosító jel vagy adószám alapján is lehet pénzt utalni, azaz nem kell megjegyezni a fogadó fél hosszú bankszámlaszámát. (A másodlagos azonosító alapján csak akkor lehet pénzt küldeni, ha az adott ügyfél a bankszámlájához be is regisztrálta az adott e-mailcímet, telefonszámot.) Szeptember 1-jétől újabb mérföldkőhöz érkezik a rendszer: bekerülhetnek az azonnali fizetések közé az addig kimaradt kötegelt vállalati utalások is, azaz például a bérkifizetések. Ezek eddig az úgynevezett napközbeni elszámolásban maradtak, vagyis nem azonnal érkeztek meg a célszámlákra. Most viszont lehetővé válik, hogy a bankok a vállalati kötegelt kifizetéseket, az értéknapos és rendszeres utalásokat is az azonnali fizetési rendszeren keresztül rendezzék. Ez azonban csak egy lehetőség, nem kötelező a bankok számára – hívta fel az mfor.hu figyelmét a jegybank. A portál körkérdésére adott banki válaszokból pedig az is kiderült, hogy mindössze három pénzintézet biztosítja majd szeptembertől a vállalati kötegelt utalások – azaz például a bérek – 5 másodpercen belüli továbbítását. A többség ezt csak későbbre, legkorábban 2021-től ígérte. A szeptember 11-én esedékes bankszámlás nyugdíjkifizetések is bekerülhetnének elméletileg az azonnali utalások közé, ám mint azt a Magyar Államkincstár Azénpénzem.hu szakportállal közölte: ez egyelőre nem lesz így. A nyugdíjakat és a családtámogatásokat szeptemberben és az azt követő hónapokban is változatlan módon, az éjszakai elszámolási rendszeren keresztül továbbítja az államkincstár az ellátásra jogosultak számlavezető bankjainak. Nagy reményeket fűznek a szakértők a készpénz elleni harcban a fizetési kérelmeknek is. Ezt úgy kell elképzelni, mintha pénzt kérnénk valakitől, az illető pedig eldöntheti, ad-e nekünk, azaz jogos-e a kérésünk – mindezt persze elektronikusan. Ilyen fizetési kérelmet nemcsak magánszemélyek küldhetnek egymásnak a bankon keresztül, hanem akár a közműcégek is. Egy áramszolgáltató például kiküldheti az értesítést, azaz a fizetési kérelmet az ügyfélnek, amelyet az, ha az összeget rendben találta, „leokézhat”, és ezzel már be is fizette a számlát. A fizetési kérelem így kényelmesebb és gyorsabb ügyintézést jelentene a sárga csekknél. Apró szépséghiba, hogy miután a bankok számára nem kötelező ennek bevezetése, jelenleg mindössze három pénzintézet biztosítja ezt a szolgáltatást.     

Sokan fizetik készpénzzel a rezsit

A fizetési kérelem maximum 60 napig érvényes, vagyis nem kell a kérelem érkezésekor azonnal rendezni a tartozást, mint ahogyan a csekkel sem rohan mindenki azonnal a postára - hívta fel a figyelmet Németh-Simkó Judit, a money.hu kommunikációs vezetője. Hozzátette: a fizetési kérelem komoly lehetőséget jelent majd a készpénz visszaszorításában, ha valamennyi nagy lakossági banknál elérhető lesz és a különböző szolgáltatók mindennapos gyakorlatában is megjelenik. KSH-adatok szerint a magyar háztartások egy főre jutó kiadásainak ötöde megy el ugyanis a rezsire, egy korábbi jegybanki felmérés szerint pedig a háztartások, kevesebb mint harmada fizeti teljesen készpénzmentesen a rezsiköltségeket.  

353,59 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.31. 07:05

Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben hétfő reggelre a péntek estihez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót hétfő reggel hétkor 353,59 forinton jegyezték, alacsonyabban a péntek esti 353,87 forintnál. A svájci frank jegyzése 328,94 forintról 328,49 forintra gyengült, a dolláré pedig 297,24 forintról 297,05 forintra süllyedt. Az euró jegyzése a péntek esti 1,1905 dollárról hétfő reggelre 1,1902 dollárra változott. 

Szétkenik a felelősséget a Mátrai Erőmű ügyében

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.08.31. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Nehezíti a Mészáros Lőrincék újabb, a Mátrai Erőművön keresztüli kistafírozását illető felelősségre vonást, hogy a döntést hivatalosan egy kormánytag, Mager Andrea hozta meg.
Bár azzal, hogy az állami MVM megvásárolta Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől a Mátrai Erőmű többségét, a jelek szerint közmilliárdok vándoroltak át érdemtelenül Orbán Viktor felcsúti barátjához, az ügyben nem lesz könnyű büntetőjogi felelősöket találni – vélik lapunk által megkérdezett szakértők. Az MSZP és a Párbeszéd által adatigényléssel megkapott papírokból kiviláglik: az MVM először felkérte a PricewaterhouseCoopers-t az erőműcsoport értékének megállapítására. Az állami vevő igazgatósága a tanácsadó által megállapított, mintegy 17,44 milliárdos értéket vételárként lényegében el is fogadta, az eladóknak fizetendő közel ötmilliárdos „hitelkiváltással” együtt. Ezen felül ugyanakkor további 26,4 milliárd forint hitel-, illetve tőkejuttatást is szükségesnek tartottak a megvásárolt csoport számára – alighanem azért, hogy Magyarország második legnagyobb erőműve működőképes maradjon. Ám mindezt csupán javaslatként fogalmazták meg, mégpedig az állami tulajdonos egyszemélyi képviselője, vagyis – a vezetéknevéből a Bártfait ez év márciusa óta csendben elhagyó – Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter számára. Amiként arról beszámoltunk, Fónagy János miniszterhelyettes a múlt héten arról tájékoztatta Tóth Bertalan MSZP-elnököt, hogy a miniszter ezt elfogadva adott engedélyt az ügyletre. Szakértőnk szerint ez a felállás jelentősen nehezítené az ügyben egy esetleges büntetőeljárás felelőseinek jogerős elítélését. Egy kormánytag ugyanis szerinte nem vonható büntetőjogi felelősségre az állami vagyonnal kapcsolatos döntéseiért. Ezen csak a polgárok változtathatnak, ha a választások során mást engednek a kormányrúdhoz. Jóval szigorúbb és pontosabban szabályozott a cégvezetők felelőssége. A közpénz-ügyletek haszonélvezői előtt elrettentő példaként elsősorban Tátrai Miklós ügye lebeg, akit még a Gyurcsány-kormány idején kötött, később értékaránytalannak talált telekcsereügylet miatt az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. akkori vezetőjeként ítéltek letöltendő börtönre. Hasonló kérdések merülhetnének fel az MVM által két éve ötmilliárdért vásárolt, sokak szerint fabatkát sem érő „központi termelésmegjelenítő rendszer” ügyében is, amire még szintén az MNV adta áldását. Ám ezt az ügyet az MNV és az MVM akkori vezetőinek menesztésével elsikálták. Azóta az MVM tulajdonosi jogait egy személyben Mager Andrea gyakorolja, aki tehát nem vagy jóval kevéssé vonható büntetőjogi felelősségre, ha éppenséggel szórja a közpénzt. Mindazonáltal szakértőnk úgy véli, a hűtlen kezelés gyanúja azért az MVM igazgatósága esetében felmerülhet, még akkor is, ha ők csupán javaslatot tettek a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter felé. A független Szél Bernadett feljelentését a rendőrség már visszadobta. A fő kérdés változatlanul az, ért-e nekünk egy olyan cégcsoport 17,44 (plusz 4,9) milliárdot, amelynek továbbműködtetéséhez maga a vevő is szükségesnek tartott további 26,4 milliárdos kiadást. Kétségtelen: e vagyonértékelést a legnevesebb tanácsadók közé tartozó PricewaterhouseCoopers tette le az asztalra. Bár az MSZP által az MVM-től kikért elemzés jó részét kitakarták, az kétségkívül elkészült és megfelel a formai követelményeknek. A tanácsadó eszerint mérlegadatokat, iparági jóslatokat és a „menedzsment tájékoztatását” vette alapul. A szálak szétbogozása még felszínesen sem egyszerű. Mészáros Lőrincék 2017 végén jelentették be, hogy egy, a cseh EPH holdinggal közösen alapított cégük megvásárolja a Mátrai Erőmű Zrt. 72,66 százalékát az erőművet közel negyed századig zavarmentesen működtető német RWE-EnBW-től. Röviddel ezután az EPH közölte, részét több lépcsőben eladja Mészároséknak. Ez a folyamat tavaly júniusban zárult le. Ráadásul a csehekkel közös cég felett egy újabb, a Mészáros-érdekeltségek alkotta közös cég, a Status Power Invest állt, eleinte a Mészárosékhoz tartozó Status Energy Magántőkealap többségi részvételével, majd 2018-2019-ben be- és kiszállt a kormányközeli Szíjj László-féle Duna Aszfalt, az MVM ez év márciusi megjelenéséig pedig a többséget a Mészáros-féle Opus jegyezte. Máig nem cáfolt információink szerint Mészárosék mindezek során összesen mintegy 11,4 milliárd forintot fizettek. Eszerint viszont az RWE-EnBW tanácsadója, az Erste 2017-ben még ennél is kevesebbre értékelhette a cégcsoportot; forrásaink szerint a be-bekukkantó résztulajdonosok sem veszteséggel szálltak ki. Ezalatt maga a portéka is komoly változásokon ment keresztül. Az iparági környezet mind cudarabb. A széntüzelés felett egyre sűrűbb fellegek gyülekeznek. Az erőmű lignitblokkjait legkésőbb 2030-ig be kell zárni, de a félreérthető kormányzati közlések alapján ez akár már 2025-ben is bekövetkezhet. A legnagyobb költség, vagyis a légszennyezés kiváltására szolgáló szén-dioxid-kvóta tőzsdei ára egyre nő. Az erőműben szaporodnak a kínos üzemzavarok. A cég a korábbi milliárdos-tízmilliárdos nyereségek után 2017-ben 9,1 milliárdos, 2018-ban 817 milliós, 2019-ben pedig 5,9 milliárdos veszteséget szenvedett el. Ráadásul a tulajdonosok a 2018-as év után 11,2 milliárd forint osztalékot is kivontak. Ezt számvitelileg semmi sem akadályozta. A cég eredménytartaléka ugyanis aránytalanul magas, még mindig 40 milliárd felett áll. Korábbi vizsgálataink szerint ez az RWE-EnBW tartalékolási stratégiájának tudható be. Ugyanakkor az összeg természetesen nem állt a páncélszekrényben, annak nagy részét beruházták. Bár – például annak köszönhetően, hogy méretes visontai naperőművüket 2018 végén mintegy 6 milliárdért eladták az MVM-nek – ekkor a készpénzállomány jelentősen megugrott, az osztalékfizetés után megmaradó pénz kevésnek bizonyult a társaság napi működtetéséhez. Így keletkeztek meglehetős bonyolult, külső-belső hitelviszonyok, de ennek tudható be az azonnali állami tőkeinjekció is. Lapunk nemrég nagy teret engedett ama „védekezésnek”, miszerint a 17,44 milliárdos vételár nagy részét nem is a Mátrai Erőműért magáért, hanem a tavaly decemberben tulajdonában került, Geosol nevű hulladékválogatóért fizette az MVM. A Geosolért ugyanis állítólag mintegy 12 milliárdot fizettek Mészárosék 2018-ban Csányi Sándor OTP-bankvezér és társai érdekeltségeinek. Kérdés ugyanakkor, hogy a Mátrai Erőmű miből és mennyit fizetett a Geosolért. Kutatásaink szerint mindenesetre ugyanaznap, tavaly december 10-én (szűk két héttel a nagy Mészáros-MVM-ügylet előtt) a Mészáros-féle Status Energy Magántőkealap tulajdonába került a Bükkábrányi, illetve a Halmajugrai Fotovoltaikus Erőmű Kft. Szakértők e két, épülőfélben lévő naperőmű összértékét szintén 12 milliárd körülire becsülik. E papírok tanúsága szerint tehát a Mátrai Erőmű lényegében kicserélte Mészárosékkal két félkész naperőművét azok hulladékfeldolgozójára, ami tehát a cégcsoport összértékén nem változtat. Azt maga az Opus is elismerte, hogy a portékáért nem kapott kevesebbet, mint amennyit ráköltött. Ebből az következik, hogy a Mátrai-cégcsoport értéke 2017 és 2019 vége között legalábbis nem csökkent. Ezt számos okfejtés megkérdőjelezi. Így változatlanul kérdés: mi került ebben a cégcsoportban 17,44 milliárd forintba? Lapunk több alkalommal kért az ügyben hivatalos tájékoztatást az érintettektől, ám választ eddig nem kaptunk.

Kitérő kormányzati válaszok

Az elmúlt hetek során Tóth Bertalan MSZP-elnök számos levélben több tucat konkrét, szakmai kérdést intézett az ügy kapcsán a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez és az innovációs és technológiai tárcához. Ám – azon kívül, hogy Fónagy János elismerte, az MVM javaslatait elfogadva főnöke, Mager Andrea hozta meg a döntést a Mátrai-cégcsoport megvásárlásáról – a válaszok csupán arra szorítkoznak, hogy amit lehetett, az MVM már kiadott a képviselőnek, illetve az erőmű dolgozóinak érdekeit tartják szem előtt, mégpedig „a baloldallal ellentétben”. A pártelnök korábban lapunknak abbéli véleményének adott hangot, hogy az MVM túl sok adatot takart ki, így az eset érdemi feltárása érdekében folytatja a jogi küzdelmet.

Gulyás Gergely biokatyvasz-erőműve

Durván csúsztatott Gulyás Gergely augusztus elején a kormányinfón ama kérdés kapcsán, hogy az állam 2017-ben (amikor tehát minden jel szerint a mostaninál jóval kevesebbet ért) érdeklődött-e a Mátrai Erőmű megvásárlása iránt. Bár a kancelláriaminiszter szerint a vétel „felmerült”, több forrás szerint az MVM, bár valóban vizsgálta a lehetőséget, visszavonhatatlan ajánlatot végül csak Mészáros Lőrincék és az EPH szövetsége nyújtott be. Humbug az a kormányérvelés is, hogy a Mátrai Erőművet a „munkahelyek megtartása” érdekében kellett kivásárolni – ismerte el lapunknak egy, az ügyletre rálátó szakértő. Bár terveznek a telephelyre egy gáz-, egy hulladék- és egy méretes akkumulátoros erőművet, ezek összességében nem igényelnek többet száz – kézi hulladékválogatással együtt esetleg néhány száz – embernél. A csoport jelenlegi, mintegy kétezres létszámának nagy részét változatlanul a bányászok teszik ki. Értesülésünk szerint a társaságnál alapvetően a nyugdíjazásokban, az állomány természetes fogyatkozásában bíznak. A 2025-2030-ra megmaradó közel ezer munkás számára már felkészülten ajánlhatnak más álláslehetőséget. Bár a kormány az ipari park több ezer foglalkoztatottját is félti, forrásunk szerint e munkahelyek – különösen, ha beindul a hulladékerőmű hőszolgáltatása – áramblokkoktól függetlenül is megmaradnak. Azt az érvelést, miszerint az országnak energetikailag is szükséges a mátrai telephely, annyiban árnyalta, hogy az áramfrekvencia megtartása érdekében Kelet-Magyarországon mindenképp szükséges egy nagyobb áramtermelő. Igaz, erre lehetőséget kínálhatnak a 2012-ben leállított Tiszai Erőmű telephelyei is. (Mások szerint az ellátási egyensúlyt még a mostaninál is nagyobb mértékben biztosíthatná külföldről behozott áram, de az Orbán-kormány ezt elveti.) Annak kapcsán, hogy EU-tagállamként 2050-re minden szennyező forrást, így a gázerőműveket is le kell állítani, forrásunk úgy vélte: a Mátrai Erőműben tervezett – körülbelül ötvenmilliárdba kerülő, 500 megawattos – gázblokk élettartama pont akkor járna le. A kormányinfón egyébként Gulyás Gergely abbéli reményének is hangot adott, hogy ezt jórészt biogázzal fűtenék. Ez ugyanakkor ilyen méretekben mai tudásunk szerint minden szakmai alapot nélkülöz. Ennek kapcsán biomassza-hasznosítást is emlegetett, ám az nem gáz-, hanem növényégetés.