Előfizetés

Szétkenik a felelősséget a Mátrai Erőmű ügyében

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.08.31. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Nehezíti a Mészáros Lőrincék újabb, a Mátrai Erőművön keresztüli kistafírozását illető felelősségre vonást, hogy a döntést hivatalosan egy kormánytag, Mager Andrea hozta meg.
Bár azzal, hogy az állami MVM megvásárolta Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől a Mátrai Erőmű többségét, a jelek szerint közmilliárdok vándoroltak át érdemtelenül Orbán Viktor felcsúti barátjához, az ügyben nem lesz könnyű büntetőjogi felelősöket találni – vélik lapunk által megkérdezett szakértők. Az MSZP és a Párbeszéd által adatigényléssel megkapott papírokból kiviláglik: az MVM először felkérte a PricewaterhouseCoopers-t az erőműcsoport értékének megállapítására. Az állami vevő igazgatósága a tanácsadó által megállapított, mintegy 17,44 milliárdos értéket vételárként lényegében el is fogadta, az eladóknak fizetendő közel ötmilliárdos „hitelkiváltással” együtt. Ezen felül ugyanakkor további 26,4 milliárd forint hitel-, illetve tőkejuttatást is szükségesnek tartottak a megvásárolt csoport számára – alighanem azért, hogy Magyarország második legnagyobb erőműve működőképes maradjon. Ám mindezt csupán javaslatként fogalmazták meg, mégpedig az állami tulajdonos egyszemélyi képviselője, vagyis – a vezetéknevéből a Bártfait ez év márciusa óta csendben elhagyó – Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter számára. Amiként arról beszámoltunk, Fónagy János miniszterhelyettes a múlt héten arról tájékoztatta Tóth Bertalan MSZP-elnököt, hogy a miniszter ezt elfogadva adott engedélyt az ügyletre. Szakértőnk szerint ez a felállás jelentősen nehezítené az ügyben egy esetleges büntetőeljárás felelőseinek jogerős elítélését. Egy kormánytag ugyanis szerinte nem vonható büntetőjogi felelősségre az állami vagyonnal kapcsolatos döntéseiért. Ezen csak a polgárok változtathatnak, ha a választások során mást engednek a kormányrúdhoz. Jóval szigorúbb és pontosabban szabályozott a cégvezetők felelőssége. A közpénz-ügyletek haszonélvezői előtt elrettentő példaként elsősorban Tátrai Miklós ügye lebeg, akit még a Gyurcsány-kormány idején kötött, később értékaránytalannak talált telekcsereügylet miatt az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. akkori vezetőjeként ítéltek letöltendő börtönre. Hasonló kérdések merülhetnének fel az MVM által két éve ötmilliárdért vásárolt, sokak szerint fabatkát sem érő „központi termelésmegjelenítő rendszer” ügyében is, amire még szintén az MNV adta áldását. Ám ezt az ügyet az MNV és az MVM akkori vezetőinek menesztésével elsikálták. Azóta az MVM tulajdonosi jogait egy személyben Mager Andrea gyakorolja, aki tehát nem vagy jóval kevéssé vonható büntetőjogi felelősségre, ha éppenséggel szórja a közpénzt. Mindazonáltal szakértőnk úgy véli, a hűtlen kezelés gyanúja azért az MVM igazgatósága esetében felmerülhet, még akkor is, ha ők csupán javaslatot tettek a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter felé. A független Szél Bernadett feljelentését a rendőrség már visszadobta. A fő kérdés változatlanul az, ért-e nekünk egy olyan cégcsoport 17,44 (plusz 4,9) milliárdot, amelynek továbbműködtetéséhez maga a vevő is szükségesnek tartott további 26,4 milliárdos kiadást. Kétségtelen: e vagyonértékelést a legnevesebb tanácsadók közé tartozó PricewaterhouseCoopers tette le az asztalra. Bár az MSZP által az MVM-től kikért elemzés jó részét kitakarták, az kétségkívül elkészült és megfelel a formai követelményeknek. A tanácsadó eszerint mérlegadatokat, iparági jóslatokat és a „menedzsment tájékoztatását” vette alapul. A szálak szétbogozása még felszínesen sem egyszerű. Mészáros Lőrincék 2017 végén jelentették be, hogy egy, a cseh EPH holdinggal közösen alapított cégük megvásárolja a Mátrai Erőmű Zrt. 72,66 százalékát az erőművet közel negyed századig zavarmentesen működtető német RWE-EnBW-től. Röviddel ezután az EPH közölte, részét több lépcsőben eladja Mészároséknak. Ez a folyamat tavaly júniusban zárult le. Ráadásul a csehekkel közös cég felett egy újabb, a Mészáros-érdekeltségek alkotta közös cég, a Status Power Invest állt, eleinte a Mészárosékhoz tartozó Status Energy Magántőkealap többségi részvételével, majd 2018-2019-ben be- és kiszállt a kormányközeli Szíjj László-féle Duna Aszfalt, az MVM ez év márciusi megjelenéséig pedig a többséget a Mészáros-féle Opus jegyezte. Máig nem cáfolt információink szerint Mészárosék mindezek során összesen mintegy 11,4 milliárd forintot fizettek. Eszerint viszont az RWE-EnBW tanácsadója, az Erste 2017-ben még ennél is kevesebbre értékelhette a cégcsoportot; forrásaink szerint a be-bekukkantó résztulajdonosok sem veszteséggel szálltak ki. Ezalatt maga a portéka is komoly változásokon ment keresztül. Az iparági környezet mind cudarabb. A széntüzelés felett egyre sűrűbb fellegek gyülekeznek. Az erőmű lignitblokkjait legkésőbb 2030-ig be kell zárni, de a félreérthető kormányzati közlések alapján ez akár már 2025-ben is bekövetkezhet. A legnagyobb költség, vagyis a légszennyezés kiváltására szolgáló szén-dioxid-kvóta tőzsdei ára egyre nő. Az erőműben szaporodnak a kínos üzemzavarok. A cég a korábbi milliárdos-tízmilliárdos nyereségek után 2017-ben 9,1 milliárdos, 2018-ban 817 milliós, 2019-ben pedig 5,9 milliárdos veszteséget szenvedett el. Ráadásul a tulajdonosok a 2018-as év után 11,2 milliárd forint osztalékot is kivontak. Ezt számvitelileg semmi sem akadályozta. A cég eredménytartaléka ugyanis aránytalanul magas, még mindig 40 milliárd felett áll. Korábbi vizsgálataink szerint ez az RWE-EnBW tartalékolási stratégiájának tudható be. Ugyanakkor az összeg természetesen nem állt a páncélszekrényben, annak nagy részét beruházták. Bár – például annak köszönhetően, hogy méretes visontai naperőművüket 2018 végén mintegy 6 milliárdért eladták az MVM-nek – ekkor a készpénzállomány jelentősen megugrott, az osztalékfizetés után megmaradó pénz kevésnek bizonyult a társaság napi működtetéséhez. Így keletkeztek meglehetős bonyolult, külső-belső hitelviszonyok, de ennek tudható be az azonnali állami tőkeinjekció is. Lapunk nemrég nagy teret engedett ama „védekezésnek”, miszerint a 17,44 milliárdos vételár nagy részét nem is a Mátrai Erőműért magáért, hanem a tavaly decemberben tulajdonában került, Geosol nevű hulladékválogatóért fizette az MVM. A Geosolért ugyanis állítólag mintegy 12 milliárdot fizettek Mészárosék 2018-ban Csányi Sándor OTP-bankvezér és társai érdekeltségeinek. Kérdés ugyanakkor, hogy a Mátrai Erőmű miből és mennyit fizetett a Geosolért. Kutatásaink szerint mindenesetre ugyanaznap, tavaly december 10-én (szűk két héttel a nagy Mészáros-MVM-ügylet előtt) a Mészáros-féle Status Energy Magántőkealap tulajdonába került a Bükkábrányi, illetve a Halmajugrai Fotovoltaikus Erőmű Kft. Szakértők e két, épülőfélben lévő naperőmű összértékét szintén 12 milliárd körülire becsülik. E papírok tanúsága szerint tehát a Mátrai Erőmű lényegében kicserélte Mészárosékkal két félkész naperőművét azok hulladékfeldolgozójára, ami tehát a cégcsoport összértékén nem változtat. Azt maga az Opus is elismerte, hogy a portékáért nem kapott kevesebbet, mint amennyit ráköltött. Ebből az következik, hogy a Mátrai-cégcsoport értéke 2017 és 2019 vége között legalábbis nem csökkent. Ezt számos okfejtés megkérdőjelezi. Így változatlanul kérdés: mi került ebben a cégcsoportban 17,44 milliárd forintba? Lapunk több alkalommal kért az ügyben hivatalos tájékoztatást az érintettektől, ám választ eddig nem kaptunk.

Kitérő kormányzati válaszok

Az elmúlt hetek során Tóth Bertalan MSZP-elnök számos levélben több tucat konkrét, szakmai kérdést intézett az ügy kapcsán a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez és az innovációs és technológiai tárcához. Ám – azon kívül, hogy Fónagy János elismerte, az MVM javaslatait elfogadva főnöke, Mager Andrea hozta meg a döntést a Mátrai-cégcsoport megvásárlásáról – a válaszok csupán arra szorítkoznak, hogy amit lehetett, az MVM már kiadott a képviselőnek, illetve az erőmű dolgozóinak érdekeit tartják szem előtt, mégpedig „a baloldallal ellentétben”. A pártelnök korábban lapunknak abbéli véleményének adott hangot, hogy az MVM túl sok adatot takart ki, így az eset érdemi feltárása érdekében folytatja a jogi küzdelmet.

Gulyás Gergely biokatyvasz-erőműve

Durván csúsztatott Gulyás Gergely augusztus elején a kormányinfón ama kérdés kapcsán, hogy az állam 2017-ben (amikor tehát minden jel szerint a mostaninál jóval kevesebbet ért) érdeklődött-e a Mátrai Erőmű megvásárlása iránt. Bár a kancelláriaminiszter szerint a vétel „felmerült”, több forrás szerint az MVM, bár valóban vizsgálta a lehetőséget, visszavonhatatlan ajánlatot végül csak Mészáros Lőrincék és az EPH szövetsége nyújtott be. Humbug az a kormányérvelés is, hogy a Mátrai Erőművet a „munkahelyek megtartása” érdekében kellett kivásárolni – ismerte el lapunknak egy, az ügyletre rálátó szakértő. Bár terveznek a telephelyre egy gáz-, egy hulladék- és egy méretes akkumulátoros erőművet, ezek összességében nem igényelnek többet száz – kézi hulladékválogatással együtt esetleg néhány száz – embernél. A csoport jelenlegi, mintegy kétezres létszámának nagy részét változatlanul a bányászok teszik ki. Értesülésünk szerint a társaságnál alapvetően a nyugdíjazásokban, az állomány természetes fogyatkozásában bíznak. A 2025-2030-ra megmaradó közel ezer munkás számára már felkészülten ajánlhatnak más álláslehetőséget. Bár a kormány az ipari park több ezer foglalkoztatottját is félti, forrásunk szerint e munkahelyek – különösen, ha beindul a hulladékerőmű hőszolgáltatása – áramblokkoktól függetlenül is megmaradnak. Azt az érvelést, miszerint az országnak energetikailag is szükséges a mátrai telephely, annyiban árnyalta, hogy az áramfrekvencia megtartása érdekében Kelet-Magyarországon mindenképp szükséges egy nagyobb áramtermelő. Igaz, erre lehetőséget kínálhatnak a 2012-ben leállított Tiszai Erőmű telephelyei is. (Mások szerint az ellátási egyensúlyt még a mostaninál is nagyobb mértékben biztosíthatná külföldről behozott áram, de az Orbán-kormány ezt elveti.) Annak kapcsán, hogy EU-tagállamként 2050-re minden szennyező forrást, így a gázerőműveket is le kell állítani, forrásunk úgy vélte: a Mátrai Erőműben tervezett – körülbelül ötvenmilliárdba kerülő, 500 megawattos – gázblokk élettartama pont akkor járna le. A kormányinfón egyébként Gulyás Gergely abbéli reményének is hangot adott, hogy ezt jórészt biogázzal fűtenék. Ez ugyanakkor ilyen méretekben mai tudásunk szerint minden szakmai alapot nélkülöz. Ennek kapcsán biomassza-hasznosítást is emlegetett, ám az nem gáz-, hanem növényégetés.

Meghibásodás miatt csökkentett teljesítménnyel üzemelt a paksi atomerőmű egyik blokkja

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.30. 14:49

Fotó: Népszava
A blokk azóta újra névleges teljesítményen üzemel.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 4. blokkján turbinaszabályzó olajrendszeri meghibásodás miatt 100 MW-os teljesítménycsökkenés történt vasárnap 8 óra 30 perc és 10 óra 18 perc között – közölte a cég a honlapján. A blokk azóta újra névleges teljesítményen üzemel. Az eseménynek a nukleáris biztonságra és a környezetre gyakorolt hatása nem volt.  

Befuccsolt a kormány gazdaságvédelme

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.08.29. 06:20

Fotó: Csák István / Shutterstock
Gyenge hatékonysága miatt súlyos bírálatok érik az Orbán-kabinet vírusválság idején folytatott támogatási politikáját. Ősszel újabb ötszáz milliárd forintot terveznek egyelőre ismeretlen céllal elkölteni.
Nem jött össze a magyar kormánynak a gazdaságvédelem: a koronavírus-járvány kibontakozását követően több hetes hezitálás után, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette „minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi programját” állítja össze a magyar kormány. A válságkezelés és a gazdaság újraindítása érdekében az idei költségvetés radikális átalakítására van szükség – jelentette ki a miniszterelnök április elején a kormány és a gazdasági kamarák vezetőivel tartott videókonferencián. Ezt követően beindultak a programgyártások: előbb az innovációs tárca, majd a külgazdasági tárca tett különböző programokról bejelentéseket. Ám a csomag rendkívül erőtlennek tűnt mindaddig, amíg az Magyar Nemzeti Bank be nem jelentette a maga több ezer milliárdos hitelprogramját. A kormányzati számmisztika szerint a mentőcsomag már a GDP 18-20 százalékát is elérte – igaz ezt a pénzt három év alatt 2020-2022 között értették elkölteni. A csomag összeállításakor a kormány a beruházásélénkítésre, a NER-oligarchák támogatására koncentrált. A számos elemzői figyelmeztetés ellenére nem a munkanélküliség megelőzésére, illetve a kieső lakossági jövedelmek pótlására fordította a GDP 1-2 százalékára rúgó valódi költségvetési forrást.  Az eredmény közismert: a magyar gazdaság a második negyedben – április és június között – 13,6 százalékkal zsugorodott éves összevetésben. Ez a harmadik legrosszabb adat az Európia Unión belül, a régióban pedig Horvátországot leszámítva mindenki jobb eredményt ért el. Mivel az első negyedévben – Európában egyedülálló módon – még 2,2 százalékkal tudott nőni a GDP, az első féléves gazdasági csökkenés „csak” 6,1 százalék. A magyar kormány gazdasági mentőcsomagja nem működött, ennek oka a szerkezetében van - állapították meg többen. Bod Péter Ákos erről a Euronewsnak úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormányzat Európában a legspórolósabb volt a munkahelyek megtartását segítő támogatásoknál, ugyanakkor roppant bőkezű a fejlesztéseknél. A Corvinus Egyetem tanára szerint ez azért logikátlan, mert lehet nagy pénzeket fektetni a turizmusba, a nagy beruházásokba, hogy ezek tolják a nemzeti jövedelmi mutatót, de ez nem nagyon segít azokon a szektorokon, amelyek elvesztették a fizetőképes keresletüket. A kormány ősszel újabb gazdaságvédelmi intézkedésekre készül. Eközben 15 hazai közgazdász – Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel, Riecke Werner, Scharle Ágota és Vértes András –, akik már tavasszal is az embereket védő intézkedéseket sürgettek, újra  közös közleményben hívták fel a kormány figyelmét az eddig elkövetett hibákra, és felszólítottak azok korrigálására. A Közgazdászok a válságkezelésért Facebook-csoport szerint érthetetlen, hogy a kormány az országoknak, Romániától az Egyesült Államokig húzódó konszenzusával ellentétben miért nem a legnehezebb helyzetbe kerülteknek segített. Az eredmény közismert: durva visszaesés, elszabaduló infláció. Épp ezért a 15-ök már a bevezetett bérgarancia program bővítését, hozzáférésének egyszerűsítését és átláthatóvá tételét szorgalmazzák. Véleményük szerint elengedhetetlen az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbítása 6 hónapra, és az aktív munkaerőpiaci programok jelentős megerősítése. A társadalmi válsághelyzetet és a növekvő szegénységet érdemben és célzottan kezelő programokat kell bevezetni – állítják. Példaként a családi pótlék érdemi emelését említik. A társadalmi válságkezelést megvalósítása során elengedhetetlen az önkormányzatok, a civil szervezetek és a kormány partneri viszonya – hangsúlyozzák. A közgazdászok a rosszul célzott, pazarló és korrupciós kockázatokat tartalmazó támogatási programok kivezetését javasolják. Az így megtakarított forrásokat pedig csoportosítsa át a kormány az érdemi válságkezelésre: a kis-és közepes vállalkozások támogatására, s ezek stabilitását a terhek csökkentésével is segítsék. A kormány folyamatosan titkolózott a járvány alatt és után, ezért a közgazdászok a gazdasági és szociális helyzettel kapcsolatos valós és részletes számok rendszeres közzétételét javasolják, mindezt átlátható formában. A 15-ök áprilisi nyilatkozatukban is hangsúlyozták a szolidaritás fontosságát, ami erősíti az összetartozás érzését az egyes társadalmi csoportok között. Ám a szolidaritás nem merülhet ki egyes ágazatok ötletszerű megadóztatásában és más ágazatok nagymértékű támogatásában. A jelenlegi rendszer nyerteseinek, a társadalom legfelső rétegeinek, érdemi szerepet kell vállalniuk a válságkezelés terheiben – zárulnak a régi-új javaslatok.       

Még 500 milliárd?

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára egy hételeji interjúban elmondta, hogy az egész második félévben a gazdasági védekezésre mintegy 500 milliárd forintot fordítanak. Az egészségügyi védekezésre az államtitkár számításai szerint ugyanakkor a korábbinál kisebb összegű kiadás várható. Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában beszélt arról először, hogy új gazdaságpolitikai intézkedéscsomag elkészítésére adott felkérést a szakértőknek, amelynek célja a növekedés támogatása lesz és szeptember közepére készülhet el. A kormány gazdaságvédelmi programjai sikeresek voltak – mondta Orbán, nem sokkal azt követően, hogy nyilvánosságra került a siralmas második negyedéves GDP-adat. A miniszterelnöki ukáz után megszólalt Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki Facebook-bejegyzésében annyit közölt, hogy a járványveszély továbbra is itt van, ami szerinte fékezőleg hat a gazdaságra, ezért kellenek az újabb gazdasági lépések. A miniszter, azon kívül, hogy „új ösztönzők indulhatnak” a második gazdaságmentő csomagban, nem árult el részleteket, pedig a szeptember közepi határidőig már alig két hét van. 

Mit tett eddig a kormány?

A kormány áprilisban az gazdaságvédelmi akcióterv meghirdetésekor öt stratégiai irányt tűzött ki: elsőként akkor még a munkahelyek megőrzését, majd a munkahelyteremtést emelték ki, csak ezt követte a kiemelt ágazatok „megerősítése”, a vállalkozások finanszírozása, a családok és nyugdíjasok védelem. Ez utóbbiban lépett a kormány a legkisebbet, letudta a 53. heti nyugdíj bevezetésével, amelynek kifizetése majd 2021 első negyedében lesz esedékes. A családoknak legnagyobb segítséget a hitelmoratórium jelentette, ám ennek költségeit nem az állam, hanem a bankok viselik. A munkahelymegtartó támogatásokra augusztus végéig 50 milliárd forintot igényeltek a cégek, ennek egy részét már ki is fizették a költségvetésből. A beruházási támogatásokra a kormány augusztus végéig 169 milliárd forintot biztosított, erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt nemrég. Ez még nem kifizetett pénz, hanem ígérvény. A PM adatai szerint július végéig 123 milliárd forintot fizettek ki – vagyis a kormány az első hét hónapban alig 173 milliárd forintot költött a gazdaságvédelmi kiadásokra.
A stadionok közben épültek
Fotó: Huszár Dávid
Jutott viszont sok minden másra, aminek nincs köze a gazdaságvédelemhez. Így adott a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból 140 milliárd forintot közúthálózat bővítésére, 78 milliárdot a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére, turisztikai építkezések, bővítések támogatására 98 milliárdot, több tíz milliárdot vidéki sportcsarnokok, stadionok fejlesztésre, a határon túli cégek támogatásra 54 milliárdot, az Eximbank tökemelésére 14 milliárd forintot, de ebből keretből fizették a Magyar Honvédség 12 milliárd forintos többletkiadásait is. A Gazdaságvédelmi Alap gyakorlatilag kiürült, már a kereten felül költötte el a kormány azt az 50 milliárdot, amit a Pénzügyminisztérium kapott meg a magyar egészségipar fejlesztésre, bár könnyen lehet, hogy erre a célra idén egyetlen milliárdot sem utalnak, ugyanis az érintett cégeket lepte meg legjobban a hirtelen támadt pénzeső. Utólag elmondható, hogy a Gazdaságvédelmi Alap egy kommunikációs trükk volt a kormány részéről: áprilisban kapkodva zároltak a költségvetési kiadásokból mintegy 920 milliárd forintot, hozzácsapták a foglakoztatási alap 420 milliárdját – majd a pénzt visszaosztották az eredeti célokra.