Előfizetés

Kiadták a riasztást: heves zivatarokra, kiadós esőre figyelmeztetnek

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.31. 07:34
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az országos előrejelzés szerint hétfőn a legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon 22-26, míg keletebbre 27-31 fok között várható. Késő estére 15-23 fok közé hűl le a levegő.
Első- és másodfokú figyelmeztetéseket is kiadott heves zivatarok és kiadós eső miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőre. Néhány keleti megyében még mindig a hőség miatt figyelmeztetnek. A meteorológiai szolgálat veszélyjelzésében azt írta: a nap első felében délnyugaton kis eséllyel alakulhat ki egy-egy zivatar. A késő délutáni, esti órákban heves zivatarokból álló rendszer léphet be az országba dél, délnyugat felől, amely az éjféli órákig kelet, északkelet felé haladva már megközelítheti a Tisza vonalát (éjfél után pedig tovább haladhat kelet felé). A zivatarokat főleg viharos (60-90 kilométer/óra közötti), helyenként erősen viharos (90 kilométer/órát meghaladó) szélrohamok kísérhetik, de jégeső, illetve intenzív csapadék is társulhat hozzájuk. A Dunántúlon nagy területen jelentős mennyiségű (20-30 milliméter) csapadék hullhat, sőt, elsősorban a délnyugati megyékben, ennél több, 30 millimétert meghaladó csapadék is lehet pár óra alatt. Zivatarveszély miatt Budapestre, Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Tolna megyére másodfokú, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. Emellett a sok eső veszélye miatt Somogy és Zala megyére másodfokú Baranya, Fejér, Tolna, Vas és Veszprém megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. Felhívták a figyelmet továbbá, hogy a keleti megyékben hétfőn még elérheti a napi középhőmérséklet a 25 Celsius-fokot. Hőség miatt Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. Az országos előrejelzés szerint hétfőn a legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon 22-26, míg keletebbre 27-31 fok között várható. Késő estére 15-23 fok közé hűl le a levegő.

Tanévkezdés a járvány árnyékában, hitelből

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.08.31. 06:40

Fotó: Röhrig Dániel
A vírus megjelenését, terjedését megelőző eljárásrendet dolgoztak ki az iskolák, de továbbra sincs részletes B-terv arra az esetre, ha egy intézményben felüti a fejét a fertőzés.
Noha napról napra több koronavírussal fertőzöttet regisztrálnak Magyarországon is, a kormány nem tett le arról, hogy szeptember elsején hagyományosan, normál munkarendben kezdődjön meg az idei tanév. Az iskolák augusztus 17-én egy központi protokollt is kaptak, de a helyi szintű járványügyi eljárásrendet maguknak kellett kidolgozniuk. Az idő szűkössége ellenére több intézményben már a múlt héten elkészültek az intézkedési tervekkel. A kislángi Tamási Áron Általános Iskolában például előírták, hogy az épületbe – a dolgozókon kívül – csak a diákok mehetnek be, a szülők elsős gyermekeiket az épület bejáratáig, a magasabb évfolyamba járó tanulókat az udvar kapujáig kísérhetik. Átfogó eljárásrendet dolgoztak ki a takarításra, fertőtlenítésre is, ám azt nem említették, a feladatok végrehajtása kinek a hatáskörébe tartozik – például a pedagógusokat kötelezhetik-e takarításra. Részletes, tizenöt pontos eljárásrendet tett közzé pénteken a Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola is, amelyben nemcsak az intézkedéseket sorolták fel, hanem azt is, azok betartásáért ki a felelős – például a gondnok, az intézményvezető vagy a helyettese. Előírták, hogy az iskola folyosóin, az aulában, titkárságon, mosdókban maszkot kell viselni, és a csoportosulásokat is korlátozni kell. Ennek érdekében például megváltoztatták a csengetési rendet, hogy az alsós és felsős diákoknak más időpontban legyen szünetük, egy órával növelték az ebédeltetési időt is. Az alapítványi fenntartású Alternatív Közgazdasági Gimnázium nevelőtestülete már augusztus 5-én elfogadott egy intézkedési tervet, amit múlt héten – a később kiadott központi protokoll alapján – frissítettek. Egyebek mellett minden munkavállalónak és diáknak nyilatkoznia kell az egészségügyi állapotáról, a teremkiadásokat megszüntetik, óralátogatókat nem fogadnak. Az egyes évfolyamokat igyekeznek zárt egységként kezelni, hogy a lehető legkevesebb személyes kapcsolat legyen közöttük. Igény szerint a diákoknak és a tanároknak is biztosítják az online tanulás és tanítás feltételeit. Van olyan fővárosi iskola is, ahol egy héttel a tanévkezdés előtt levélben értesítették a szülőket: ha a szeptember elseje előtti két hétben gyermekük külföldön tartózkodott, az első hetekben ne vigyék be az iskolába. Az viszont nem derült ki, ez azokra a családokra is vonatkozik-e, akik zöld jelzésű országban nyaraltak a szóban forgó időszakban – a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint ugyanis a sárga vagy piros jelzésű országokból hazatérő tanulóknak eleve két hétig hatósági házi karanténban kell maradniuk, amit csak két negatív vírusteszt mentesít. Azt valamennyi iskolai eljárásrend megemlíti, ha valakin a vírusfertőzés tüneteit észlelik, el kell különíteni, illetve otthon kell maradnia. A kormány fel is szólította a szülőket és a pedagógusokat: mindenki legyen tisztában a koronavírus tüneteivel, és már a legenyhébb tünetek megjelenésekor intézkedni kell. Részletesebb útmutatás híján azonban nagy a bizonytalanság. – Például ha egy gyerek tüsszent vagy folyik az orra, de azt állítja, csak allergiás, rögtön küldjük az elkülönítőbe? Ha végül kiderül, hogy mégis koronavírusos, a többi gyerekkel mi lesz? Az ilyen kérdésekre nincs válasz – mondta egy vidéki intézmény pedagógusa. Azt sem tudják, kötelességük-e a szünetekben, vagy az órák után részt venniük a tantermek fertőtlenítésében – másként viszont nehezen lehetne megoldani a takarítószemélyzet alacsony létszáma miatt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a tanárok számára nem lehet protokollban előírni a fertőtlenítő, takarító munkát, mert ez nem tartozik a munkakörükbe. Ez persze nem zárja ki, hogy egy pedagógus önszántából ne vehessen részt ezekben a feladatokban, de kötelezni nem lehet őket. A helyzetet súlyosbítja, hogy több iskolában még szeptember elsején sem lesznek meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által ígért fertőtlenítőszerek: a PDSZ-hez eljutott Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár levele, amelyben arról tájékoztatta az intézményvezetőket, hogy a fertőtlenítőket augusztus 29. és szeptember 4. között fogják kiosztani az intézményekben. Az érintett iskolákban így a Kásler Miklós Emmi-miniszter által bejelentett tanévkezdés előtti fertőtlenítés sem történhetett meg.

Távoktatás: nem terveznek országos átállást

Ha a több mint háromezer magyar köznevelési intézmény közül néhányban megjelenik a fertőzés, akkor egy-egy osztály, kiterjedtebb esetszámok esetén pedig több osztály vagy az egész iskola átáll digitális oktatásra – mondta a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Vagyis a kormány továbbra sem tervezi, hogy a tavaszi átálláshoz hasonlóan egyszerre, minden intézményben elrendeli a tantermen kívüli oktatást. A miniszter hangsúlyozta: kerülni kell a diákok nagy létszámú csoportosulását, meg kell tartani a másfél-kétméteres távolságot, szájmaszkot kell viselni és gyakran kell kezet mosni. Szerinte néhány osztályban így is előfordulhatnak fertőzések, de annak csekély a valószínűsége, hogy egy-egy iskola minden osztályában egyszerre alakuljanak ki. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) egyetért azzal, hogy ne legyen egyszerre minden intézményben elrendelve a távoktatás, azt viszont aggályosnak tartják, hogy továbbra sincs egyértelmű útmutatás arra az esetre, ha a vírus megjelenik egy iskolában. A PSZ alelnöke, Totyik Tamás szerint világosan közölni kellene az intézményvezetőkkel és a szülőkkel, milyen magas esetszámok esetén kell újabb rendkívüli intézkedésekkel készülniük az intézményeknek, és ezekkel nem az utolsó pillanatban kellene szembesülniük. Emellett a védőnői szolgálatot is meg kellene erősíteni az intézményekben. A PSZ alelnöke azt is problémának tartja, hogy a köznevelésért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma és a szakképzésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium protokollja nem egységes; előbbiben például csak ajánlott a maszkviselés, a szakképző intézményekben viszont kötelező, ha a diákok nem tudják tartani a másfél méteres távolságot.

Füzet, ceruza, tablet, webkamera hitelből

Bár a különböző üzletek, áruházláncok akciókkal is készültek az iskolakezdésre, idén is sok család csak hitelfelvétellel tudja megkezdeni a tanévet – derült ki a BÁV Zálog megbízásából a Pulzus Piackutató által készített országos felmérésből. Egy kétgyermekes család például 40-80 ezer forintot költhet ebben az időszakban, de az első osztályt kezdő kisdiákok szüleinek még ennél is mélyebben kell a pénztárcájukba nyúlniuk, a beiskolázás náluk a 100 ezer forintot is meghaladhatja. A megkérdezettek 9 százaléka csak kölcsönből tudja fedezni a kiadásokat. Hasonló eredményekre jutott nemrég a Vatera felmérése is: e szerint a családok gyermekenként átlagosan 33 560 forintot terveznek költeni. Egy két-három gyermekes család esetében 100 ezer forint extra kiadással kell számolni a nyár végén. – Én csak füzetekre és írószerekre 50 ezer forintot költöttem eddig, új ruhák, tornacipő és más felszerelés költségei ebben még nincsenek benne – nyilatkozta lapunknak egy anyuka, akinek két iskoláskorú gyermeke van. A magasabb költségek egyik oka az áremelkedés: az egyik nagy áruházlánc weboldalán például 109 forintba kerül a legolcsóbb kisalakú füzet, amit az elmúlt években ennek feléért lehetett megvenni. A koronavírus-járvány miatt sok helyen az iskolakezdő felszerelések között ajánlják az antibakteriális, vírusölő géleket, törlőkendőket is.
Extra kiadást jelenthet a tantermen kívüli digitális oktatás esetleges újbóli elrendelése miatt a különböző számítástechnikai eszközök beszerzése is. Az elektronikai termékeket árusító MediaMarktban már most úgy látják, hogy idén jelentősen meg fogja haladni az előző év azonos időszakának forgalmát ezeknek a termékeknek a köre. – A legkeresettebb eszközök a notebookok, okostelefonok, webkamerál és a tabletek – közölték a Népszava megkeresésére. Bár készleteiket jelentősen megnövelték, a koronavírus okozta magas kereslet hatására egyes, a tanuláshoz köthető eszközöket nehezebbé vált beszerezni. Annak ellenére is, hogy egyes eszközök árai emelkedtek tavalyhoz képest. Az áruházlánc szerint egyes termékkategóriákban új, fejlettebb technológiát képviselő modellek is megjelentek, s úgy látják, a többlet-funkciókért a vásárlók hajlandók némileg többet fizetni. – Nem a tanszerek a drágák, hanem a fizetések alacsonyak nagyon sok családban – vélekedett a Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György. Hozzátette: az iskolakezdés és az ahhoz kapcsolódó kiadások előre tervezhetők, de a legszegényebb rétegekben élők nehezen tudnak félretenni; s számukra nem is a tanszerek a legfontosabbak. Az elmúlt napokban civil szervezetek, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma több mint 100 ezer rászoruló diákhoz juttattak el tanszercsomagokat.

Plakátháború: milliárdokat kaszálhat a Publimont

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.08.31. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Úgy tűnik, a kormány már a következő választásokra készül: a Mészáros Lőrinc oligarchához köthető Publimont Kft. ugyanis sorra elfoglalja a fővárosi kerületek köztereinek, megállóinak reklámfelületeit.
Csepel után a XVI. kerület is 15 évre állapodott meg a céggel, a helyi ellenzékiek szerint pedig Orbán Viktor miniszterelnök barátja milliárdokat kaszál az üzleten. A fellelhető információk szerint ezen a két önkormányzaton túl hét másik kerület is a Publimonttal szerződött többnyire 10-15 évre, igaz még a választások előtt. A megyei lapok már korábban Mészáros Lőrinc kezére jutottak, a közmédiába pedig elvétve kapnak meghívást ellenzéki jelöltek, így még inkább felértékelődnek a köztéri cityboard, valamint az utasvárókban lévő citylight felületek. Ezek különösen nagy szerephez juthatnak a kampányidőszakban, az előző országgyűlési és önkormányzati választások előtt ugyanis általános ellenzéki panasz volt, hogy szinte sehol sem juthatnak reklámhelyhez. A közterek és az utasvárók elfoglalása így a város bizonyos részein az utolsó hirdetési felületektől is megfoszthatja a jelölteket. Jelentős területfoglalás volt Csepel bekebelezése. Mint arról lapunk is beszámolt, a XXI. kerület képviselő-testülete az önkormányzati választások előtt sürgősséggel fogadta el a Publimont Kft-vel kötendő megállapodásra vonatkozó indítványt, amely szerint 15 évre átengedte közterületei használatát Mészáros Lőrinc reklámcégének. Ellenzéki vélemények szerint a Publimont által kialkudott havi 108,8 ezer forint a 60 darab cityboard (2,4 négyzetméter felületű, kétoldalas, ledes üvegvitrin) reklámeszközért lényegesen kevesebb a valós piaci árnál, így a kerületet milliárdos veszteség éri. Nagyon olcsón adta magát a XVI. kerület is – állítja Nemes Gábor, a Demokratikus Koalíció (DK) kerületi önkormányzati képviselője. A Publimont listaárai és az utasvárók piacon elfogadott létesítési költségeit összevetve arra jutott, hogy a cég várható bevételeinek alig 2-3 százalékát kapja meg a kertvárosi önkormányzat. Ehhez képest Kovács Péter, a XVI. kerület kormánypárti polgármestere nagyon örül annak, hogy „végre sikerült egy olyan szolgáltatót találniuk, akik a lakók által igényelt helyekre (minden olyan helyre, ahol fizikailag elfér) telepítenek fedett buszvárókat”. A korábbi szolgáltató a JCDecaux cég ugyanis a kerületvezető szerint „nem volt hajlandó ezt megtenni”. Összesen 56 új helyre kerül fedett váró, további 64 megállót pedig lecserélnek. Az augusztus elején aláírt közterület-használati megállapodás értelmében a Publimont saját költségén telepíti a 120 várót, cserébe mindegyikben elhelyeznek egy vagy két 2 négyzetméteres citylight reklámhordozót, ami összesen 362 négyzetméter új reklámfelületet jelent a kerületben. Az utasvárók után – lévén közcélt valósítanak meg – nem kell közterület-használati díjat fizetni, míg a citylightok négyzetmétere után havi nettó 1450 forintot számláz az önkormányzat. Ennek érdekében a közelmúltban rendeletet is módosított az önkormányzat Kovács Péter javaslatára. Korábban ugyanis a megállókban elhelyezett reklámfelületek után nem kellett közterület-használati díjat fizetni. (A utasvárókat eddig üzemeltető francia JCDecaux Hungary Zrt. próbált egyezkedni, de végül úgy döntött, inkább leszereli a pavilonokat.) – A testületi ülésen fel sem merült, hogy új szerződést készül kötni az önkormányzat, az pedig pláne nem hangzott el, hogy kivel – háborgott az ülés után Nemes Gábor, aki már akkor a francia cég kiebrudalását, illetve az így felszabaduló terep a Mészáros Lőrinc birodalmába beolvadt Publimont Kft-nek történő átengedését sejtette az események mögött.  A fedett buszvárók telepítése a XVI. kerületi önkormányzatnak egyetlen fillérjébe se kerül és még évi csaknem 8 millió forint közterület-használati díjbevétellel is számolhatunk – írta Kovács Péter a testület ellenzéki képviselőinek tájékoztatás kérő levelére írt válaszában. Nemes már nem ennyire derűlátó. A Publimont árlistája szerinti legalacsonyabb bérleti díjjal számolva a cég a 181 plakáthely után – hiszen van olyan megálló, ahol kettőt is felszerelnek – nettó 260 millió, bruttó 331 millió forint bevételre tehet szert évente. Ebből a bevételből „kaszál” nyolcmilliót áfástól évente az önkormányzat, ami a húszmilliárdos költségvetéshez képest a hibahatáron belül van – számolgat Nemes Gábor, aki elismeri, hogy a várók létesítési költsége akár a 120-180 milliót is elérheti és az sem biztos, hogy az összeset ki tudják adni egész évre. Ettől ez még szerinte igen jó üzlet, ráadásul 15 évre bebiztosítva. Ha az alatt egy petákot se emelkednek a hirdetési árak, a Mészáros-vállalkozás nagyjából 5 milliárdos bevételre tehet szert, miközben az önkormányzatnak 120 milliót ad. Összehasonlításul: Ferencváros havi 742 ezret szed be 46 utasváróban elhelyezett citylight után a JCDecaux-tól.

Népszerű utasvárók

Az önkormányzatok többsége nem veri nagy dobra a reklámgazda, illetve utasváró szerződését. Utóbbi esetében többnyire közbeszerzési pályázatok sincsenek, mivel a két meghatározó cég a JCDecaux és a Publimont maga tesz ajánlatot utasvárók létesítésére. A Magyar Reklámszövetség adatai szerint a tavalyi 245 milliárdos hazai médiatorta valamivel több mint 9 százalékát tette ki a közterületi reklám, ami 2017-hez képest 16 százalékos növekedést produkált. Ennek csaknem felét az utasvárók reklámtáblái teszik ki, amelyek az oszlopreklámokkal együtt tavaly 5,3 milliárd forint bevételt termeltek.