Noha napról napra több koronavírussal fertőzöttet regisztrálnak Magyarországon is, a kormány nem tett le arról, hogy szeptember elsején hagyományosan, normál munkarendben kezdődjön meg az idei tanév. Az iskolák augusztus 17-én egy központi protokollt is kaptak, de a helyi szintű járványügyi eljárásrendet maguknak kellett kidolgozniuk.
Az idő szűkössége ellenére több intézményben már a múlt héten elkészültek az intézkedési tervekkel. A kislángi Tamási Áron Általános Iskolában például előírták, hogy az épületbe – a dolgozókon kívül – csak a diákok mehetnek be, a szülők elsős gyermekeiket az épület bejáratáig, a magasabb évfolyamba járó tanulókat az udvar kapujáig kísérhetik. Átfogó eljárásrendet dolgoztak ki a takarításra, fertőtlenítésre is, ám azt nem említették, a feladatok végrehajtása kinek a hatáskörébe tartozik – például a pedagógusokat kötelezhetik-e takarításra.
Részletes, tizenöt pontos eljárásrendet tett közzé pénteken a Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola is, amelyben nemcsak az intézkedéseket sorolták fel, hanem azt is, azok betartásáért ki a felelős – például a gondnok, az intézményvezető vagy a helyettese. Előírták, hogy az iskola folyosóin, az aulában, titkárságon, mosdókban maszkot kell viselni, és a csoportosulásokat is korlátozni kell. Ennek érdekében például megváltoztatták a csengetési rendet, hogy az alsós és felsős diákoknak más időpontban legyen szünetük, egy órával növelték az ebédeltetési időt is.
Az alapítványi fenntartású Alternatív Közgazdasági Gimnázium nevelőtestülete már augusztus 5-én elfogadott egy intézkedési tervet, amit múlt héten – a később kiadott központi protokoll alapján – frissítettek. Egyebek mellett minden munkavállalónak és diáknak nyilatkoznia kell az egészségügyi állapotáról, a teremkiadásokat megszüntetik, óralátogatókat nem fogadnak. Az egyes évfolyamokat igyekeznek zárt egységként kezelni, hogy a lehető legkevesebb személyes kapcsolat legyen közöttük. Igény szerint a diákoknak és a tanároknak is biztosítják az online tanulás és tanítás feltételeit.
Van olyan fővárosi iskola is, ahol egy héttel a tanévkezdés előtt levélben értesítették a szülőket: ha a szeptember elseje előtti két hétben gyermekük külföldön tartózkodott, az első hetekben ne vigyék be az iskolába. Az viszont nem derült ki, ez azokra a családokra is vonatkozik-e, akik zöld jelzésű országban nyaraltak a szóban forgó időszakban – a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint ugyanis a sárga vagy piros jelzésű országokból hazatérő tanulóknak eleve két hétig hatósági házi karanténban kell maradniuk, amit csak két negatív vírusteszt mentesít.
Azt valamennyi iskolai eljárásrend megemlíti, ha valakin a vírusfertőzés tüneteit észlelik, el kell különíteni, illetve otthon kell maradnia. A kormány fel is szólította a szülőket és a pedagógusokat: mindenki legyen tisztában a koronavírus tüneteivel, és már a legenyhébb tünetek megjelenésekor intézkedni kell. Részletesebb útmutatás híján azonban nagy a bizonytalanság.
– Például ha egy gyerek tüsszent vagy folyik az orra, de azt állítja, csak allergiás, rögtön küldjük az elkülönítőbe? Ha végül kiderül, hogy mégis koronavírusos, a többi gyerekkel mi lesz? Az ilyen kérdésekre nincs válasz – mondta egy vidéki intézmény pedagógusa. Azt sem tudják, kötelességük-e a szünetekben, vagy az órák után részt venniük a tantermek fertőtlenítésében – másként viszont nehezen lehetne megoldani a takarítószemélyzet alacsony létszáma miatt.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a tanárok számára nem lehet protokollban előírni a fertőtlenítő, takarító munkát, mert ez nem tartozik a munkakörükbe. Ez persze nem zárja ki, hogy egy pedagógus önszántából ne vehessen részt ezekben a feladatokban, de kötelezni nem lehet őket. A helyzetet súlyosbítja, hogy több iskolában még szeptember elsején sem lesznek meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által ígért fertőtlenítőszerek: a PDSZ-hez eljutott Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár levele, amelyben arról tájékoztatta az intézményvezetőket, hogy a fertőtlenítőket augusztus 29. és szeptember 4. között fogják kiosztani az intézményekben. Az érintett iskolákban így a Kásler Miklós Emmi-miniszter által bejelentett tanévkezdés előtti fertőtlenítés sem történhetett meg.
Füzet, ceruza, tablet, webkamera hitelből
Bár a különböző üzletek, áruházláncok akciókkal is készültek az iskolakezdésre, idén is sok család csak hitelfelvétellel tudja megkezdeni a tanévet – derült ki a BÁV Zálog megbízásából a Pulzus Piackutató által készített országos felmérésből. Egy kétgyermekes család például 40-80 ezer forintot költhet ebben az időszakban, de az első osztályt kezdő kisdiákok szüleinek még ennél is mélyebben kell a pénztárcájukba nyúlniuk, a beiskolázás náluk a 100 ezer forintot is meghaladhatja. A megkérdezettek 9 százaléka csak kölcsönből tudja fedezni a kiadásokat.
Hasonló eredményekre jutott nemrég a Vatera felmérése is: e szerint a családok gyermekenként átlagosan 33 560 forintot terveznek költeni. Egy két-három gyermekes család esetében 100 ezer forint extra kiadással kell számolni a nyár végén.
– Én csak füzetekre és írószerekre 50 ezer forintot költöttem eddig, új ruhák, tornacipő és más felszerelés költségei ebben még nincsenek benne – nyilatkozta lapunknak egy anyuka, akinek két iskoláskorú gyermeke van. A magasabb költségek egyik oka az áremelkedés: az egyik nagy áruházlánc weboldalán például 109 forintba kerül a legolcsóbb kisalakú füzet, amit az elmúlt években ennek feléért lehetett megvenni. A koronavírus-járvány miatt sok helyen az iskolakezdő felszerelések között ajánlják az antibakteriális, vírusölő géleket, törlőkendőket is.
Extra kiadást jelenthet a tantermen kívüli digitális oktatás esetleges újbóli elrendelése miatt a különböző számítástechnikai eszközök beszerzése is. Az elektronikai termékeket árusító MediaMarktban már most úgy látják, hogy idén jelentősen meg fogja haladni az előző év azonos időszakának forgalmát ezeknek a termékeknek a köre.
– A legkeresettebb eszközök a notebookok, okostelefonok, webkamerál és a tabletek – közölték a Népszava megkeresésére. Bár készleteiket jelentősen megnövelték, a koronavírus okozta magas kereslet hatására egyes, a tanuláshoz köthető eszközöket nehezebbé vált beszerezni. Annak ellenére is, hogy egyes eszközök árai emelkedtek tavalyhoz képest. Az áruházlánc szerint egyes termékkategóriákban új, fejlettebb technológiát képviselő modellek is megjelentek, s úgy látják, a többlet-funkciókért a vásárlók hajlandók némileg többet fizetni.
– Nem a tanszerek a drágák, hanem a fizetések alacsonyak nagyon sok családban – vélekedett a Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György. Hozzátette: az iskolakezdés és az ahhoz kapcsolódó kiadások előre tervezhetők, de a legszegényebb rétegekben élők nehezen tudnak félretenni; s számukra nem is a tanszerek a legfontosabbak. Az elmúlt napokban civil szervezetek, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma több mint 100 ezer rászoruló diákhoz juttattak el tanszercsomagokat.
