Előfizetés

Járvánnyal dacolva terveznek

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.09.01. 10:00

Fotó: Balint Hrotko / Photos © Balint Hrotko
Bár a korlátozásokról szóló hírek egyre keményebbek, remélhetőleg az újratervezett hangversenyek - biztonsági megoldásokkal - megtarthatóak lesznek. Keller András és Bogányi Tibor beszélt az új évadról.
A Pannon Filharmonikusok ma este, a Concerto 26-án kezdi "hivatalos" évadát, amelyre eddig sosem tapasztalt módon érvényes az "ember tervez, isten (természet) végez" mondás.  Keller András, a Concerto Budapest zeneigazgatója, karmestere elmondta, hogy kisebb létszámú csoportokkal már június elején elkezdte munkát, a három hónap kihagyás után a cél a zenészek formába hozása volt. A hónap vége felé, és július első felében pedig már hanglemezfelvételeket készítettek: négy Beethoven-szimfóniát rögzítettek, ami nagyon nagy munka volt. A terv az, hogy mind a kilencet felveszik, emellett készítettek egy lemezt kortárs művekből is. Augusztusban az Arcus Temporum XVI., Pannonhalmi Művészeti Fesztiválon két nagyszabású hangversenyt adott a zenekar. Szabadtéri helyszíneken, Hőskoncertek címmel, ingyenes koncerteket adtak, azoknak az egészségügyi, rendészeti dolgozóknak, pedagógusoknak, akik a korlátozások idején is végezték áldozatos munkájukat. Ez a sorozat tehát már elkezdődött, szeptember végén fog véget érni a Zeneakadémián. A zenekarnak 88 tagja van, de 150 zenésszel dolgoznak rendszeresen. Sok tehetséges, szólista képességű tagjuk van, az ő tudásukat is szeretnék aktivizálni, abban a sorozatban, amely az ország templomaiban zajlik: kamaraműveket játszanak többféle felállásban. Kialakultak a csapatok, a Concerto sokféle formában tud megjelenni: ez a jövő egyik útja, a szimfonikus zenekar kifejezés Keller András szerint ezentúl nem csak azt fogja jelenteni, hogy 60-80 ember ül a színpadon. Saját vonósnégyesével évtizedekig komolyan kamarazenélt, tehát eleve olyan műhelymunka folyik a Concertonál, amely kamarazenei megközelítésen alapul, ennek a gyümölcseit ebben a formában is szeretnék learatni. 3-án, 5-én és 6-án a Tabánban, Budakalászon és Monoron lehet ingyenes templomi hangversenyeket hallani. Szóló zongoraestek rendezése - jegyzi meg Keller – már tényleg nem kell, hogy egy szimfonikus zenekar feladata legyen, de számára a zenekarvezetés többletet hordoz, az ország kulturális értékeinek gyarapítását, egyfajta küldetést jelent. A járvány miatt elmaradt áprilisi Beethoven-napok, amivel Fischer Annie emlékének adóztak volna, ez most annyiban megvalósul, hogy olyan zongoristák, mint Érdi Tamás, Ránki Fülöp, Palojtay János, Balogh Ádám, Berecz Mihály, Kemenes András, Csalog Gábor Beethoven műveket játszanak a BMC-ben október 4-én. Szeptember 26. Bartók halálának napja: a Concerto számára minden évben ekkoriban kezdődik a szigorúan vett zenekari évad, most 25-én egy Hőskoncert az évad első eseménye, ezen Baráti Kristóf fogja a hegedűversenyt játszani. Egy nappal később a hivatalos nyitóeseményen viszont csak Bartók művek szerepelnek az ünnep alkalmából, Bartók Béla halálának 75. évfordulóján. Külföldi karmestereket, szólistákat is várnak – Neeme Järvi, Aimard, Berezovszkij, Koroljov lép fel majd a zenekarral a következő hónapokban, talán nem lesz olyan erős a járvány második hulláma, hogy ne tudhassanak eljönni, reméli Keller András. Bogányi Tiborral, a Pannon Filharmonikusok egyik vezető karmesterével – tavaly január óta Gilbert Vargával közösen osztoznak a poszton – márciusban, épp egy héttel a korlátozások bevezetése előtt beszélgettünk a zenekar terveiről. Ezek mind kútba estek, hibáztatni senkit nem lehet, de egy-két fájó seb maradt Bogányiban, például elmaradt áprilisi jelenésük a bécsi Musikvereinssaalban, ami csúcspontja lett volna eddigi nyolc éves együttműködésének a pécsiekkel. Szerencsére van további két lekötött dátumuk a 2020-2021-es évadra a bécsi zenebarátok termében. Szabadtéri koncertjeik már voltak augusztusban Pécsett több ezer ember előtt, de a valódi hangversenytermi zenekari évad ma indul, a Városnapi Díszhangversennyel, amelyen Bach, Bartók és Beethoven művei szerepelnek. Vass András vezényel, Bánfalvi Béla lesz a hegedűs szólista. 4-én egy elmaradt koncert pótlására kerül sor Újratervezés címmel, amelyen a nagyon fiatal és nagyon tehetséges Rajna Martin vezényel és Ránki Fülöp zongorázik. Bogányi 10-én áll a zenekar elé, amikor Hindemith és Richard Strauss művei mellett Bruckner 3. szimfóniája is elhangzik. Brucknert talán ritkábban játsszák, mint megérdemelné, de Bogányinak szívügye a romantikus osztrák mester - kutatja is műveit -, aki leginkább kilenc szimfóniájával van jelen a hangversenytermekben, amelyek közül a harmadik és a kilencedik közé esők a jelentősek. A pécsiekkel 2016-ban kezdte a Bruckner-sorozatot, már csak tehát a 3., valamint a 6., és a 9. van hátra. A közönség egyre jobban kezdi megszeretni, a „fantasztikus” zeneszerzőt, aki egyedi személyiség, sajátos szellemiséget képvisel. Műveiben egyre elképesztőbb, univerziumi mélységek tárulnak fel a karmester számára. A harmadik még nem kíván olyan hatalmas, akár Wagner-tubákkal felálló együttest, mint a későbbiek, de ezekkel a szimfóniákkal foglalkozni komoly feladat a zenekar számára. Gilbert Varga október elsején jön, ő interneten nyomon követte a próbafolyamatokat eddig is. Az ő műsora általában különbözik Bogányiétól, a kisebb klasszikus műveket szerepelteti műsorán, bár most épp két, saját korában hatalmasnak nevezhető alkotással, Beethoven c-moll zongoraversenyével és Brahms 1. szimfóniájával jelentkezik, a szólista Balog József lesz. Persze Bogányi is kirándul a hatalmas művek felől a másik oldalra, ilyenkor a kisebb létszámot kívánó együttessel a kamarazenei szintű munka kerül előtérbe. Tovább folytatódnak az elmaradt koncertek pótlásai, Baráth Emőke szeptember 19-én lesz a Kodály Központ vendége. Készül a zenekar az esetleges újabb megszorításokra, ha kell kétszer, de akár háromszor is eljátszanak egy műsort, hogy a közönség lazábban ülhessen. Az is lehet, hogy kevesebb zenész jelenlétét megkövetelő művekkel helyettesítik a meghirdetett műsorban szereplőket.  

Vidnyánszky-botrány: egyetemfoglalással tiltakoznak az SZFE hallgatói

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2020.09.01. 09:41

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Tartós egyetemfoglalásra készülnek a hétfő esti tüntetés után a színművészeti hallgatói miután a tiltakozások ellenére is átszervezték egyetemüket.
Egyetemfoglalást szerveznek a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatói. Csernai Mihály, az SZFE Hallgatói Önkormányzatának elnöke kedd reggel az intézmény Vas utcai épületénél arról beszélt lapunk munkatársának, hogy kénytelenek voltak „az egyetemfoglalás eszközéhez folyamodni”, és most várják azokat a diákokat, akikkel „fenn tudják tartani ezt az állapotot.” Kedd reggeli ottjártunkkor az egyetem ajtajai jobbára zárva voltak, az üvegajtón belül több fiatalt lehetett látni. – Az szeretnénk elérni, hogy ne jöhessenek be azok, akiket itt nem látunk szívesen, és megkapjuk azokat a garanciákat, amiket kértünk – fogalmazott Csernai Mihály, aki kérdésünkre elmondta, hogy az egyetem hétfőn lemondott vezetőivel nem egyeztettek, csak diákok szervezik a tiltakozó akciót, továbbá jogászokkal is egyeztetnek, meddig mehetnek el. Előzőleg az ATV-nek nyilatkozott egy színművészetis hallgató, Szurdi Panni arról, hogy a hétfői demonstráció után lényegében elfoglalták az intézményt a hallgatók. Mint arról többször írtunk, minden tiltakozás ellenére szeptember 1-től a kormány egy alapítványra bízta az egyetemet, az új fenntartó szervezet kuratóriumi elnöke pedig Vidnyánszky Attila lett. Emiatt hétfőn távozott a Színház-és Filmművészeti Egyetem szinte teljes vezetése, úgy érezték, a modellváltással alapvetően sérül az intézmény autonómiája. Bejelentésük után több százan tiltakoztak az egyetemnél hétfő este, néhány hallgató pedig az intézmény épületében maradt éjszakára.

Kádár feltámasztása: Spiró György terrorról, öncsalásról, félelemről

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.09.01. 09:00

A Sajnálatos események című tragédia főhőse Kádár János, aki bűnei terhe alatt válik cinikus végrehajtóvá, hatalommenedzseré, majd demens öregemberré.
Sajnálatos események. Ez a címe Spiró György történelmi drámájának – a szerző tragédiának nevezi, amely a Mozgó Világ nyári dupla számában jelent meg. 1956 október-novemberének fordulója, az a nem egészen két hét, amelyről a Kádár János nevével jelzett kor évtizedeiben inkább nem beszéltek. A rendszer eszmei bázisa: ami akkor történt „ellenforradalom” volt. Ez a Kádár-kornak szinte vallása volt. A rendszer összeomlásának kezdetét jelezte, hogy a rezsim egyik ideológiai főembere Pozsgay Imre jelentette be egy rádióműsorban: a minősítés ezentúl „népfelkelés”. Jellemzően, akik egyáltalában beszéltek arról, hogy történt akkor valami, az októberi sajnálatos eseményeket emlegették. Ahogy őseink tartottak tőle, hogy nevén nevezzék a félelmetes állatokat, szellemeket. Tudták, hogy a név egyben a megidézést jelenthet, ezért a békesség kedvéért álneveken emlegették ezeket. Az, hogy „sajnálatos esemény” talán nem jelentett teljes azonosulást a hivatalos állásponttal, de nem utasította el totálisan a „forradalom” minősítést sem. Ki tudja, a beszélgetés másik fele miként is gondolja. A nagyon sokszereplős tragédia főhőse Kádár. Az elrabolt, majd hatalomba rakott funkcionárius, a folyamatosan rettegő ember, aki félelmeinek, bevallott bűneinek terhe alatt válik cinikus végrehajtóvá, hatalommenedzseré, majd demens öregemberré. A tragikus bűn a Nagy Imre-per. A konstruált per előzményei, világpolitikai kihatása és maga a bírósági színjáték súlyosan van jelen a darabban. Az író itt a létező dokumentumok bürokratikus szövegét teszi drámai jelenetté. Hasonló módszerrel él, amikor párbeszéddé alakítja a per előkészítőinek hivatalos iratait, jelentéseket, utasításokat. A kivégzéseket Kádár akarta, voltak ebben az akarásban társai, miközben a párt egy része vonakodva adta szavazatát a halálra. Kádár bűnt bűnre halmoz, hiszen lebeszéli Hruscsovot a szovjet csapatok kivonásáról attól való félelmében, hogy a szovjetek visszarakják a helyére Rákosit. A darab egy másik csúcspontja a zsidó születésű kommunista, Péter György reformközgazdász rejtélyes halálával kapcsolatos. A statisztikai hivatal elnökét koholt váddal lefogták, s az őrzött kórteremben öngyilkos lett. Kádár ezt a másik „sajnálatos eseményt” úgy adja el a szovjeteknek, hogy lám ő visszafogja a gazdasági reformot, s megfékezi a cionistákat. Egy másik sajnálatos öngyilkosság a darabban Erdélyi Károlyé. Kádár volt bizalmasa, tolmácsa túl sok alkalommal volt jelen, túl sok ellentmondásra emlékezett. A darab szereplői mind kommunisták. Részei ennek a huszadik századi történelmi jelenségnek. Ez a darab persze a legkevésbé sem eszmékről, utópiák megvalósításáról, népboldogító politikákról szól. Terrorról, megtévesztésről, öncsalásról és sok-sok félelemről szól a sajnálatos események. A hit csak egyszer bukkan fel benne, amikor a darab végén Kádár-hívő fanatikusok elrabolják a főtitkár sírjából a maradványokat, hogy majd egyszer tudományos módszerekkel feltámasszák, újra teremtsék őt és világát. Az ember azt gondolná, megy ez egyszerűbben.