A Pannon Filharmonikusok ma este, a Concerto 26-án kezdi "hivatalos" évadát, amelyre eddig sosem tapasztalt módon érvényes az "ember tervez, isten (természet) végez" mondás.
Keller András, a Concerto Budapest zeneigazgatója, karmestere elmondta, hogy kisebb létszámú csoportokkal már június elején elkezdte munkát, a három hónap kihagyás után a cél a zenészek formába hozása volt. A hónap vége felé, és július első felében pedig már hanglemezfelvételeket készítettek: négy Beethoven-szimfóniát rögzítettek, ami nagyon nagy munka volt. A terv az, hogy mind a kilencet felveszik, emellett készítettek egy lemezt kortárs művekből is.
Augusztusban az Arcus Temporum XVI., Pannonhalmi Művészeti Fesztiválon két nagyszabású hangversenyt adott a zenekar. Szabadtéri helyszíneken, Hőskoncertek címmel, ingyenes koncerteket adtak, azoknak az egészségügyi, rendészeti dolgozóknak, pedagógusoknak, akik a korlátozások idején is végezték áldozatos munkájukat. Ez a sorozat tehát már elkezdődött, szeptember végén fog véget érni a Zeneakadémián.
A zenekarnak 88 tagja van, de 150 zenésszel dolgoznak rendszeresen. Sok tehetséges, szólista képességű tagjuk van, az ő tudásukat is szeretnék aktivizálni, abban a sorozatban, amely az ország templomaiban zajlik: kamaraműveket játszanak többféle felállásban. Kialakultak a csapatok, a Concerto sokféle formában tud megjelenni: ez a jövő egyik útja, a szimfonikus zenekar kifejezés Keller András szerint ezentúl nem csak azt fogja jelenteni, hogy 60-80 ember ül a színpadon. Saját vonósnégyesével évtizedekig komolyan kamarazenélt, tehát eleve olyan műhelymunka folyik a Concertonál, amely kamarazenei megközelítésen alapul, ennek a gyümölcseit ebben a formában is szeretnék learatni. 3-án, 5-én és 6-án a Tabánban, Budakalászon és Monoron lehet ingyenes templomi hangversenyeket hallani.
Szóló zongoraestek rendezése - jegyzi meg Keller – már tényleg nem kell, hogy egy szimfonikus zenekar feladata legyen, de számára a zenekarvezetés többletet hordoz, az ország kulturális értékeinek gyarapítását, egyfajta küldetést jelent. A járvány miatt elmaradt áprilisi Beethoven-napok, amivel Fischer Annie emlékének adóztak volna, ez most annyiban megvalósul, hogy olyan zongoristák, mint Érdi Tamás, Ránki Fülöp, Palojtay János, Balogh Ádám, Berecz Mihály, Kemenes András, Csalog Gábor Beethoven műveket játszanak a BMC-ben október 4-én. Szeptember 26. Bartók halálának napja: a Concerto számára minden évben ekkoriban kezdődik a szigorúan vett zenekari évad, most 25-én egy Hőskoncert az évad első eseménye, ezen Baráti Kristóf fogja a hegedűversenyt játszani. Egy nappal később a hivatalos nyitóeseményen viszont csak Bartók művek szerepelnek az ünnep alkalmából, Bartók Béla halálának 75. évfordulóján. Külföldi karmestereket, szólistákat is várnak – Neeme Järvi, Aimard, Berezovszkij, Koroljov lép fel majd a zenekarral a következő hónapokban, talán nem lesz olyan erős a járvány második hulláma, hogy ne tudhassanak eljönni, reméli Keller András.
Bogányi Tiborral, a Pannon Filharmonikusok egyik vezető karmesterével – tavaly január óta Gilbert Vargával közösen osztoznak a poszton – márciusban, épp egy héttel a korlátozások bevezetése előtt beszélgettünk a zenekar terveiről. Ezek mind kútba estek, hibáztatni senkit nem lehet, de egy-két fájó seb maradt Bogányiban, például elmaradt áprilisi jelenésük a bécsi Musikvereinssaalban, ami csúcspontja lett volna eddigi nyolc éves együttműködésének a pécsiekkel. Szerencsére van további két lekötött dátumuk a 2020-2021-es évadra a bécsi zenebarátok termében. Szabadtéri koncertjeik már voltak augusztusban Pécsett több ezer ember előtt, de a valódi hangversenytermi zenekari évad ma indul, a Városnapi Díszhangversennyel, amelyen Bach, Bartók és Beethoven művei szerepelnek. Vass András vezényel, Bánfalvi Béla lesz a hegedűs szólista. 4-én egy elmaradt koncert pótlására kerül sor Újratervezés címmel, amelyen a nagyon fiatal és nagyon tehetséges Rajna Martin vezényel és Ránki Fülöp zongorázik.
Bogányi 10-én áll a zenekar elé, amikor Hindemith és Richard Strauss művei mellett Bruckner 3. szimfóniája is elhangzik. Brucknert talán ritkábban játsszák, mint megérdemelné, de Bogányinak szívügye a romantikus osztrák mester - kutatja is műveit -, aki leginkább kilenc szimfóniájával van jelen a hangversenytermekben, amelyek közül a harmadik és a kilencedik közé esők a jelentősek. A pécsiekkel 2016-ban kezdte a Bruckner-sorozatot, már csak tehát a 3., valamint a 6., és a 9. van hátra. A közönség egyre jobban kezdi megszeretni, a „fantasztikus” zeneszerzőt, aki egyedi személyiség, sajátos szellemiséget képvisel. Műveiben egyre elképesztőbb, univerziumi mélységek tárulnak fel a karmester számára. A harmadik még nem kíván olyan hatalmas, akár Wagner-tubákkal felálló együttest, mint a későbbiek, de ezekkel a szimfóniákkal foglalkozni komoly feladat a zenekar számára.
Gilbert Varga október elsején jön, ő interneten nyomon követte a próbafolyamatokat eddig is. Az ő műsora általában különbözik Bogányiétól, a kisebb klasszikus műveket szerepelteti műsorán, bár most épp két, saját korában hatalmasnak nevezhető alkotással, Beethoven c-moll zongoraversenyével és Brahms 1. szimfóniájával jelentkezik, a szólista Balog József lesz. Persze Bogányi is kirándul a hatalmas művek felől a másik oldalra, ilyenkor a kisebb létszámot kívánó együttessel a kamarazenei szintű munka kerül előtérbe. Tovább folytatódnak az elmaradt koncertek pótlásai, Baráth Emőke szeptember 19-én lesz a Kodály Központ vendége. Készül a zenekar az esetleges újabb megszorításokra, ha kell kétszer, de akár háromszor is eljátszanak egy műsort, hogy a közönség lazábban ülhessen. Az is lehet, hogy kevesebb zenész jelenlétét megkövetelő művekkel helyettesítik a meghirdetett műsorban szereplőket.
