Görög vadászgépek hagyták légi fedezet nélkül a hétvégén azt a B-52-es NATO bombázót, amelyet az Allied Sky program keretében kellett volna átkísérniük az országon. Sürgősebb dolguk akadt, ki kellett kergetniük négy török harci gépet. A török légierő az utóbbi hetekben nem először lépett be a görög légtérbe. Igaz, augusztus 27-én Ankara jelzett légtérsértést, ők hat berepült görög gépről beszéltek. Törökország ugyancsak hétvégén jelentette be, hogy hadserege lőgyakorlatot kezdett a Földközi-tenger keleti medencéjében, Anamur város közelében. A település történetesen Ciprustól északra, ahhoz igen közel fekszik.
Az 1974 óta tartó török-ciprusi feszültségek fényében mindez nem is lenne különösebben feltűnő, csakhogy ezúttal ennél sokkal többről van szó: a kéthetes hadgyakorlatot egy többszereplős, pattanásig feszült helyzetben tartják.
A görög-török-ciprusi energiakonfliktus tulajdonképpen azóta tart, amióta 2011-ben Ciprustól délre a tengeri talapzaton jelentős földgáz-lelőhelyeket tártak fel. A kutatások 2009-ben kezdődtek, és az elmúlt évtizedben több jelentős, nagy készletekkel rendelkező gázmezőt sikerült feltárni az Egyiptom, Izrael és Ciprus közé eső tengerrészen. Az egyik legnagyobb felfedezés tavaly történt, méretét mutatja, hogy a kis Ciprus ennek köszönhetően gázexportőré válhat, akárcsak korábban Izrael és Egyiptom.
Ebből az energetikai együttműködésből Törökországot rendre kihagyták, Ankara pedig hol
hadgyakorlattal, hol az általa vitatott övezetbe küldött fúróhajókkal válaszolt. A 2019 tavaszán elkezdett próbafúrások miatt már az Európai Unió is szankciókkal sújtotta Törökországot, de Recep Tayyip Erdogan rezsimje változatlanul úgy tartja, hogy a terület saját, illetve a (nemzetközileg el nem ismert) Észak-ciprusi Török Köztársaság tulajdonát képezi.
És ha Ciprusról van szó, nyilván Görögország is részese a konfliktusnak. Görög vállalatok részt vesznek a munkálatokban és Athén az így feltárt szénhidrogén kincs tranzitjára is számít - amire viszont Ankara is pályázna. A gázvita egyben a Törökország illetve Görögország-Ciprus közötti határvillongásokat is újra fellobbantotta. Olyannyira, hogy már nem csak az Európai Unió, hanem a NATO is aggódni kezdett, hiszen két tagországa áll szemben egymással, hetek óta egymással versengve fitogtatja erejét a tengeren.
Augusztus 10-én Törökország fúróhajót küldött a Ciprus melletti tengeri platóra, amire az EU azonnal felszisszent, de főképp akkor, amikor a hadihajók is felbukkantak. A helyzet veszélyességét mutatja, hogy pénteken az EU újabb szankciókat helyezett kilátásba Törökország ellen, és tárgyalásra szólította föl a feleket. Fuat Oktay török miniszterelnök-helyettes szombaton "az őszinteség hiányának" nevezte az Unió felhívását és nem teketóriázott leszögezni, hogy Törökország „nem fog habozni”, érdekei védelmében, a szankciók pedig csak arra jók, hogy erősítsék az elszántságát.
Erdogan elnök ugyanezt hangoztatta Jens Stoltenberg NATO főtitkárnak is, akivel pénteken telefonon tárgyalt a válságról. A török elnöki hivatal közleménye szerint Erdogan felszólította a NATO-t, „teljesítse kötelességét, lépjen fel a nemzetközi jogot semmibe vevő egyoldalú lépések ellen, mert azok a térség békéjét veszélyeztetik”.
A békét félti az Unió is, amelynek figyelmét ugyan némileg elterelte a párhuzamosan zajló belarusz válság, de egyértelművé tette, hogy szerinte Törökország provokál, lépései pedig jogtalanok. Emmanuel Macron francia elnök még augusztus közepén két hadihajót és két vadászrepülőt küldött a görögök támogatására. Az amúgy a tárgyalásos rendezést sürgető francia elnök a hadihajókkal kívánta jelezni, hogy Ankara átlépte a vörös vonalat azzal, hogy megsértette a görög szuverenitást. Angela Merkel is párbeszédet szorgalmazott Athén és Ankara között a tengerjogi vita rendezésére. A német kancellár egyben azt is leszögezte hétvégi sajtótájékoztatóján, hogy „az EU-nak támogatnia kell Görögországot azokban a kérdésekben, amelyekben igaza van”, de a legfontosabb, hogy ne élesedjen tovább a feszültség a két NATO tagállam között.
Márpedig a húr egyelőre tovább feszül. Törökország vasárnap nagy csinnadrattával ünnepelte függetlensége kivívásának napját, ami történetesen Kemal Atatürk 1922-ben a görögök fölötti győzelmének évfordulója. Erdogan elnök ünnepi beszédében kapzsinak és inkompetensnek nevezte Görögország illetve a tengervitában Athént támogató Német- és Franciaország vezetőit.
