Előfizetés

Montenegróban mindenki győztes - legalábbis a hivatalos bemondások szerint

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.08.31. 20:11

Fotó: SAVO PRELEVIC / AFP or licensors
Hajszálnyi előnye ellenére (az eredmények nem véglegesek) aligha tud kormányt alakítani alakítani az elnök pártja. Mindkét tábor nyertesnek hirdeti magát.
Két százaléknyi előnnyel, 34,9 százalékkal vezet lapzártakor Milo Djukanovic államfő alakulata, a Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS). Az ellenzéki Demokratikus Front a nem végleges eredmények szerint a szavazatok 32,7 százalékát tudhatja magáénak. A vasárnapi montenegrói választás hivatalos végeredményét szerdáig hozzák nyilvánosságra, ám különösebb változás nem várható. A nagyon magas, 75,9 százalékos részvétel mellett zajló voksolás papírforma eredményt hozott – a nagy riválisok fej-fej mellett végeztek, kormányt pedig az alakít, akinek mielőbb sikerül koalíciót nyélbe ütni. Erre most inkább az ellenzéknek van esélye. A 81 fős podgoricai törvényhozásban a DPS 29, a Demokratikus Front (DF) által vezetett Montenegró jövőjéért elnevezésű koalíció 27 mandátumot szerzett, ám utóbbi potenciális koalíciós társaival együtt eggyel több, 41 mandátumra számíthat. Ez éppen elegendő a kormányalakításhoz, a stabil kormányzáshoz viszont aligha. Európa legrégebben hivatalban lévő politikusa, a 30 éve - hol miniszterelnökként, hol mint most, államfőként - Montenegró élén álló 58 éves Milo Djukanovic azonban nem adja fel egykönnyen. A részeredmények ismeretében úgy nyilatkozott, még korai következtetéseket levonni. „Jelenleg 40 mandátumunk van a hagyományos partnereinkkel, folytatódik a harc a többségért a parlamentben, utána megvárjuk az eredményeket a Választási Bizottságtól" - mondta Djukanovic a DPS eredményváróján, hétfő hajnalban. Az általa vezetett nyugatbarát párt története legrosszabb eredményét produkálta, és bár tény, hogy továbbra is a 650 ezres ország legerősebb politikai alakulata, a szerb és oroszbarát ellenzéknek ezúttal több esélye van kormányt alakítani. Zdravko Krivokapic, az ellenzéki Montenegró Jövőjéért koalíció vezetője már az exit pollok alapján győzelmet hirdetett és bejelentette „a harminc éves Djukanovic rezsim" bukását. A korábban jószerével ismeretlen professzornak sem lesz azonban könnyű dolga. Azon túlmenően, hogy talán csak egyetlen mandátumos többsége lesz, a nemzetközi közösség bizalmatlanságával is számolnia kell. Djukanovic kormányzása megnyitotta az utat az Európai Unió felé, az ország 2017-ben a NATO tagja lett, ugyanakkor a bekövesedett uralom a korrupciónak is utat engedett, a közélet pedig autokratikus irányba kezdett elmenni, aminek következtében a Freedom House hibrid rezsimnek minősítette a kis balkáni államot. Az ellenzéki koalíció azonban kiszámíthatatlan. Krivokapic győzelmi beszédében békejobbot ajánlott a másik oldalon állóknak, korlátozott mandátumú szakértői kormány felállítását ígérte, hangsúlyozta, hogy véget vetne az ország tragikus megosztottságának, arról azonban nem szólt, hogy milyen tervei vannak az ország nyugati integrációs törekvései tekintetében. Nem véletlenül, hiszen koalícióját csak a Djukanovic-ellenesség tartja össze, egyik szárnya kimondottan nyugatbarát, zöld és liberális, a másik viszont jobboldali nacionalista, mindenekelőtt Belgrádra fókuszál és határozottan NATO illetve nyugat ellenes, így aligha számíthat zökkenőmentes kormányzásra. Vélhetően az sem segíti az új koalíció nyugati elfogadását, hogy már vasárnap este, az exit poll eredmények ismeretében Belgrádban több százan fáklyás felvonulással ünnepelték Djukanovic bukását és a szerbbarát ellenzék győzelmét. A hétfői orosz híradások is siettek ünnepelni és kormányváltásról beszélni. Így egyelőre nyitott marad a kérdés, amellyel Djukanovic riogatta híveit a kampány alatt: „Az a tét, hogy Podgorica tovább halad-e előre az eddigi úton, vagy elindul hátrafelé.” 

Úgy tűnik, mutálódott a vírus: a tünetek enyhébbek, cserébe viszont tízszer olyan fertőző

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.31. 20:03

Fotó: Chris Ryan / AFP/Science Photo Library
Nem véletlen, hogy most a fiatalabbak között aktívabb a fertőzés.
Augusztus közepén szingapúri kutatók a SARS-CoV-2 vírus új variánsát fedezték fel, írja az mfor.hu. A vírus mutációja pozitív is lehet, hiszen enyhébb lefolyású megbetegedéseket eredményezhet, igaz cserébe tízszer olyan ragályos, mint az eredeti változat, és lehet, hogy ez ellen nem lesznek hatásosak a jelenleg fejlesztés alatt álló vakcinák és gyógyszerek. Paul Tambyah, a szingapúri nemzeti egyetem szenior konzultánsa azt mondja: a jelek szerint a D614G-variáns feltűnése és terjedése egyes országokban – így az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban – egybeesik a halálozási ráták csökkenésével. Kétségtelen, hogy Magyarországon is tetten érhető ez a tendencia, miszerint míg a fertőzöttek száma a tavaszi csúcsokat is megdönti (tegnap minden eddiginél több, 292 esetet regisztráltak), addig a napi halálozási arány sokszor a nullára limitálódik. Az olasz orvosok is azt vették észre, hogy a páciensek szervezetében sokkal kevesebb vírust találnak, mint a járvány márciusi-áprilisi tetőzése idején. A vírusokra egyébként jellemző, hogy a mutálódás során veszítenek az erejükből – írja a brit Daily Mail. Érdekükben áll ugyanis, hogy minél több embert fertőzzenek meg, de ne öljék meg őket, hiszen a vírusnak szüksége van a gazdatestre.  Így nem véletlen, hogy inkább a fiatalokat érint a növekvő második hullám. Ha a vírus mutációkat hoz létre, megváltoztathatja az immunvédekezés célpontját, azaz hogy mire alakuljon ki ellenanyag – írja cikkében Szendi Gábor pszichológus.

Puccspletyka a polgárháború szünetében

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.08.31. 19:48

Fotó: MAHMUD TURKIA / AFP or licensors
A líbiai miniszterelnök szorongatja a belügyminiszter torkát, és ez fordítva is igaz.
Hirtelen feltámadt népharaggal, egy készülő puccsról szóló híresztelésekkel és felfutóban lévő koronavírus-járvánnyal nézett szembe múlt héten a nemzetközileg elismert tripoli kormány feje, Fájjez Esz-Szárrádzs. A miniszterelnök körmönfont módon próbálta kezelni a hatalmát fenyegető kihívásokat, egymással kioltva a felmerülő problémákat. A pandémiára hivatkozva múlt szerdától négy napra teljes, további tíz napra pedig részleges kijárási tilalmat vezetett be, amivel két legyet ütött egy csapásra: a vírus terjedésén felül gátat szabott a másfél hete kirobbant tüntetéseknek is. A korrupció és a rossz közigazgatás miatti elégedetlenséget pedig ürügyként használta fel a kormányátalakításra, ami lehetőséget adott neki, hogy gyengítse a kabinetben az esetlegesen ellene szervezkedőket, illetve megszilárdítsa saját pozícióját. Szarrádzs azonban egyelőre erőtlennek bizonyult legjelentősebb belső riválisa, az államcsínyt állítólag előkészítő Fathi Basaga belügyminiszter ellen. A tárcavezetőről már régóta rebesgetik, hogy kormányfői ambíciói vannak, s a mostani tiltakozáshullámból is igyekezett előnyt kovácsolni. Egyértelműen szembehelyezkedett a miniszterelnökkel: míg Szarrádzs illegális gyűlésekről és tüntetők közé beszivárgó bajkeverőkről beszélt, addig ő a véleménynyilvánításhoz való jogot hangsúlyozta. Vélhetően az sem volt a miniszterelnök ínyére, hogy a belügyminiszter arra a következtetésre jutott: az egyik kormánypárti milíciához tartoztak azok a fegyveresek, akik a megmozdulások első napján lövöldözve oszlatták fel a tömeget Tripoliban. Szarrádzs azonban hiába függesztette fel posztjáról és rendelt el vizsgálatot ellene a tüntetések kezelésével kapcsolatban, mindez csak megerősítette a tárcavezető pozícióját. Basaga ugyanis azt közölte, hogy áll a vizsgálat elébe, hiszen nincs semmi rejtegetnivalója, csupán annyit kér, hogy az átláthatóság jegyében élőben közvetítsék meghallgatását. A már eddig is is a korrupció elleni küzdelem élharcosának szerepében tetszelgő politikus nyilatkozatának meg is lett a hatása: szülővárosában, Miszrátában múlt szombaton szimpátiatüntetést tartottak mellette. A Szarrádzs és Basaga közötti hatalmi harc kapcsán kettőjük közös ellensége, Halifa Haftár tábornok dörzsölheti a tenyerét. A felkelők hadura részben maga is elősegítette a tripoli belviszályt, hiszen a demonstrálók elsősorban a víz- és áramszolgáltatás akadozása miatt vonultak utcára, márpedig a válság a Haftár által januárban meghirdetett teljes olajblokád számlájára írható. A tábornok - valószínűleg önkéntelenül - azzal is hozzájárult az ellentétek felszínre töréséhez, hogy a Szarrádzs-féle tűzszünet elutasítása ellenére relatíve tétlen maradt a harctéren, a lázadók indította jelentősebb  hadműveletek híján pedig nem volt olyan a külső fenyegetettség, amely egységet teremthetett volna Tripoliban. A nemzetközi közösség aggódva figyeli az eseményeket, hiszen a líbiai kormány belviszálya tovább rontja a békefolyamat megindításának esélyeit. Az ENSZ helyi missziója szerint a drámai események csak megerősítik azt, hogy minél előbb újra kell kezdeni a konfliktus politikai rendezésére irányuló folyamatot. Az Egyesült Államok tripoli nagykövetsége megosztotta a világszervezet erről szóló közleményét, illetve felszólította Szarrádzsot és Basagát, hogy működjenek együtt a líbiai nép érdekében.