iskola;

Rendelettel az egyre súlyosbodó tanárhiány ellen, miközben az óvodákat visszalökik az időben vagy 30 évvel

Ahelyett, hogy vonzóbbá tennék a pedagóguspályát, a kormány jogszabálymódosítással könnyítette meg az üres tanári álláshelyek betöltését.

Lényegében egy nappal a szeptemberi iskolakezdés előtt, vasárnap éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben egy sor rendeletmódosítás, amelyekkel a pedagógusok foglalkoztatásának szabályain változtatott a kormány. A módosítások nagy része megkönnyíti a betöltetlen tanári álláshelyek feltöltését, és alternatív megoldásokat kínál arra az esetre, ha az iskolák nem tudnak megfelelő végzettségű szakembert alkalmazni.

Évek óta problémát jelent például a nyelvtanárok hiánya, ezt most úgy orvosolnák, hogy minden iskolatípus bármely évfolyamán, így gimnáziumokban is alkalmazhatnak főiskolai szintű nyelvtanári végzettséggel vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusokat. A külföldi, anyanyelvi tanárok felvételét azzal könnyítették meg, hogy külföldi okleveleiket már nem kell Magyarországon elismertetniük.

Sokáig gond volt az is, hogy sok fiatal tanár azért nem kaphatta meg diplomáját, mert nem volt meg az ahhoz szükséges nyelvvizsgája. A kormányrendelet most egyértelművé tette, nyelvvizsga nélkül is taníthatnak, ha egyébként minden más diplomafeltételt teljesítettek (viszont vállalniuk kell, hogy az első minősítő vizsgáig megszerzik a nyelvvizsgát).

Az óvoda- és iskolapszichológusok alkalmazásán is könnyítenek: ha megfelelő végzettségű személlyel ez a munkakör nem tölthető be, akkor az intézmények ötéves határozott időre felvehetnek olyan jelentkezőket is, akiknek „pusztán” pszichológus végzettségük van, de vállalniuk kell, hogy öt éven belül megszerzik a szükséges pedagógus vagy szakpszichológus képzettséget is. A gyógypedagógus-hiányt pedig úgy enyhítenék, hogy ebben a munkakörben taníthat az is, aki óvónői, tanítói, tanári oklevéllel rendelkezik, de oklevelének megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig szerzett legalább hét év tapasztalatot a gyógypedagógiában is.

Hasonlóképp egyszerűsítettek azon is, kiket lehet óvodapedagógusként alkalmazni. Mostantól – újból – óvónő lehet az is, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik (vagyis nincs szüksége felsőfokú óvodapedagógiai végzettségre), de csak akkor, ha oklevelének megszerzése és 1996. szeptember 1. között legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.

Hogy ez pontosan mit jelent, azt a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztályának elnökségi tagja, Bakonyi Anna magyarázta el. Felidézte, Magyarországon 1959-ben kezdődött a felsőfokú óvóképzés, ami 1993-ban kizárólag főiskolai szintűvé vált, így 1996-tól csak felsőfokú oklevéllel lehetett óvodapedagógusként dolgozni. A rendeletmódosítás ezen változtat: mostantól a korábbi, középfokú végzettségével is lehet valaki óvónő, ha van szakmai tapasztalata az 1996 előtti időkből.

– Az óvodai nevelés terén ezzel visszamegyünk mintegy harminc évet – fogalmazott Bakonyi Anna. Aggályosnak tartja a kormányrendelet azon módosítását is, amely szerint ha az óvoda reggel nyolc óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten „nevelési jellegű” foglalkozást szervez, a gyerekek felügyeletét a „nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja”.

Bakonyi Anna szerint semmi értelme az időfelosztásnak, hiszen az óvoda „egész nap nevelési intézmény, egyetlen percig sem fordulhat elő, hogy nem fejlesztő tevékenységet folytat a pedagógus. Ez akkor is így van, ha a fejlesztés közvetett, nem direkt módon valósul meg”. Ugyanakkor az óvónőhiány miatt előfordulhat, hogy az óvodapedagógus feladatait is a dajkák, óvodai asszisztensek látják el, a rendeletmódosítással ezt a „szabálytalanságot” legalizálja a kormány.

Sokan támogatnák a késleltetett iskolakezdéstA budapestiek többsége támogatja azt a javaslatot, hogy a középiskolások számára ne reggel nyolc órakor, hanem később, fél kilenckor, esetleg kilenc órakor kezdődjön az oktatás – derült ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készített közvélemény-kutatásából. A fővárosiak 65 százaléka egyetért azzal, hogy a későbbi iskolakezdés nyomán a reggeli csúcs elhúzódna, így kevesebben lennének egyszerre a tömegközlekedésen. A budapesti városvezetés júniusban vetette fel először a csúsztatott iskolakezdést, amivel a diákok elkerülhetnék a reggeli csúcsforgalmat. A Budapesti Közlekedési Központ szerint így akár 20 százalékkal is csökkenteni lehetne a reggeli utasszámot a járműveken. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter azonban úgy vélekedett, több érvet lát a javaslat ellen, mint mellette. A Publicus Intézet kutatása ugyanakkor rávilágított arra is, a fővárosban élő kormánypárti szavazók többsége, 59 százaléka is inkább egyetért a késleltetett iskolakezdéssel. Az ellenzéki szavazók körében 80 százalék a javaslatot támogatók aránya. De nemcsak a közlekedés nyugtalanítja az érintetteket: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint komoly kockázatot jelent a regisztrált fertőzöttek emelkedő száma, a diákok és tanárok tesztelésének, hőmérős vizsgálatának hiánya. Sok iskolában megfelelő létszámú takarítószemélyzet sincs, akik el tudnák végezni a szakszerű fertőtlenítést. „Világosan látszik, hogy a most rendelkezésre álló személyzettel a járványügyi protokoll ajánlásait, a nap közbeni többszöri fertőtlenítést, az étkezések biztonságos lebonyolítását nem lehet megvalósítani” – írták. Lapunk érdeklődött az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központnál, a vegyszerek mellett mindenhol biztosított-e a szükséges takarítószemélyzet, a tanárokat és más dolgozókat utasíthatnak-e a tankerületek takarításra, fertőtlenítésre, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.