Előfizetés

Pintér üzent a sztrájkolóknak

G.E.
Publikálás dátuma
2020.09.02. 06:40

Fotó: Népszava
A kormány nem tartja szükségesnek a tárgyalást az önkormányzati dolgozókat képviselő szakszervezettel, így a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által mától szervezett háromnapos munkabeszüntetést sok önkormányzatnál megtartják.
Pintér Sándor az érdekvédők követeléseit tartalmazó korábbi levélre reagálva összefoglalta, hogy ugyan számtalan közfeladatot látnak el az önkormányzatok, ehhez szerinte megkapják a szükséges állami forrásokat és maguk is jelentős tartalékokkal rendelkeznek. A belügyminiszter kifejtette, hogy jelenleg Magyarországon 1284 önkormányzati hivatalban 30 573 köztisztviselő dolgozik, s a települések maguk döntenek a költségvetésükről. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a járvány elleni védekezésben együttműködést várt el tőlük a kormány – folytatódik a szakszervezet elnökének, Boros Péternének címzett levél, amely azzal az üzenettel zárul, hogy járványhelyzetben nincs helye a széthúzásnak, a feszültség fokozásának. Az üzenet nem ért célba, bár a megmozdulást több helyen is csak néhány órás figyelmeztető sztrájk formájában tartják meg.

A kormány csak hitegeti az Európa Tanácsot

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.09.02. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Magyarország 17 éve játszik az Emberi Jogok Európai Bíróságával (EJEB) és az Európa Tanács Miniszteri Bizottságával az indokolatlanul elhúzódó polgári, büntető és közigazgatási bírósági ügyek, illetve a hatékony jogorvoslat hiánya miatt.
A Bizottság 2003-ban, az első ilyen strasbourgi ítélet után kezdte figyelni hazánkat, bár igaz, hosszú évekig nem kezelték kiemelten ezeket az eseteket. Miután azonban 2015 májusáig már 200 ítélet marasztalta el a magyar kormányt az elhúzódó eljárások miatt és akkor további 400 ilyen kártérítési kérelem feküdt az EJEB asztalán, a nemzetközi bíróság mintaítéletet hozott a Gazsó kontra Magyarország ügyben. Ebben a polgári perekkel kapcsolatban arra kötelezte a magyar kormányt, hogy 2016 októberéig dolgozzon ki megfelelő jogorvoslati rendszert, ha a bírósági eljárások az észszerűnél hosszabbra nyúlnak. Az elvárást pont két évvel később, 2018 októberében teljesítette a magyar állam, amikor beterjesztette a parlament elé „Az egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítése” címet viselő törvénytervezetet, amiről megtartották az általános és a részletes vitát is, ám a zárószavazása elmaradt. A javaslat tehát két éve porosodik a „folyamatban lévő törvényjavaslatok” között, a fektetésre magyarázatot nem adott a tárca. Az EJEB és az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának dokumentumaiból lehet nagyjából összerakni a történteket. A 2016-os határidőre a magyar kormány letett az asztalra egy cselekvési tervet, amivel időt nyert. 2018-ban új polgári, közigazgatási és büntetőeljárási törvénykönyvek léptek hatályba, ezzel átmenetileg megint csillapították a Bizottság sürgetését, amely azért rendszeresen rögzítette, hogy Magyarország csak ígérgeti a jogorvoslati rendszer kidolgozását. Decemberben már azt kérték, adatokkal bizonyítsa a magyar állam, hogy kevesebb az elhúzódó ügy. A közben beterjesztett törvénytervezetben pedig számtalan hibát talált a Bizottság titkársága, vagyis nem véletlenül maradt el róla a szavazás, csak ezt a kormány nem akarta nagy dobra verni. Az sem véletlen, hogy nem vonták vissza, hiszen így lehetett a javaslat meglétére hivatkozni, amikor a Bizottság nyíltan is megfogalmazta kritikáját. Közben a kormány megint vállalta, hogy 2019 végéig új koncepciót dolgoz ki első körben a büntetőeljárásokra, a jegyzőkönyvek alapján azonban ezt sem tettük meg 2020 márciusáig. Akkor a Bizottság már felszólította Magyarországot, hogy teljesítse a vállalt kötelezettséget és szabályozza a túl hosszú eljárások miatt járó kártérítéseket, illetve adjon pontos statisztikai adatokat ezekről az ügyekről. Az EJEB statisztikái szerint 2012 januárja és 2019 októbere között több mint ezer polgári, munkaügyi és közigazgatási eljárás elhúzódása miatt fordultak magyar állampolgárok a nemzetközi jogorvoslatért, a büntetőeljárásokkal kapcsolatos beadványok száma pedig 400 körül volt. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Völner Pál a parlament igazságügyi bizottsága előtt 2019 július 2-án elismerte, hogy a legtöbb strasbourgi ügy az eljárások elhúzódása miatt indul Magyarország ellen. Karsai Dániel ügyvédi irodája jelenleg is harmincnál több ilyen ügyet képvisel Strasbourgban, pedig nem lehet állítani, hogy a magyar ügyfelek nagyon türelmetlenek. Tapasztalata szerint akkor adhatnak be kérelmet a nemzetközi bíróságnak, ha minden hazai bírósági szintet megjárva egy polgári perben hét év alatt sem születik döntés. Az alkotmányjogász lapunknak kiemelte, hogy az évente indított egymillió hazai per között mindig van olyan, amelyik nem zárul le az elvárt időben, előfordulnak 8-10 éve futó ügyek, de kért már kártérítéshez segítséget olyan is, akinek egy ingatlanvitáját 28 év alatt nem tudott lezárni a bíróság. Azt tapasztalja ugyanakkor hogy ezek az ügyek szinte kivétel nélkül békés megegyezéssel érnek véget és a magyar állam kifizeti a kártérítéseket.  Így látja Kadlót Erzsébet is, aki viszont hozzátette: az utóbbi években annyira felgyorsult a hazai bírósági ügyintézés, hogy akár néhány hónap után tárgyalásig jutnak az ügyek. Az ügyvéd szerint azonban mégsem okafogyott az elvárás a jogorvoslat szabályozására, mert mindig vannak „bedöglött” esetek, amelyek nem mozdulnak ki a holtpontról. Mindkét jogász hangsúlyozta, több szempont mérlegelése után lehet kimondani akár itthon, akár Strasbourgban, hogy mennyi idő eltelte után beszélhetünk indokolatlanul elhúzódott eljárásról. Kadlót Erzsébet 4 év alatt legfeljebb elhúzódó előzetes letartóztatás esetén próbálkozna, de ő is vitt már 14 év után lezárt ügyet is az EJEB elé. Tág határon belül mozognak a megítélt kártérítések is, tapasztalata alapján 3-6 ezer euró (1-2 millió forint) közötti összeget ítél meg a nemzetközi bíróság. (Korábbi híradásokból annyit lehet tudni, hogy 2018 májusáig csaknem kétmilliárd forintot fizetett ki Magyarország a strasbourgi ítéletek alapján az elhúzódó ügyek miatt.) Bárándy Gergely ügyvéd, korábbi szocialista parlamenti képviselő is elismerte a Népszavának, hogy valamivel gyorsabban születnek meg az ítéletek az utóbbi években, de úgy látja, az ítélkezés minősége ezzel párhuzamosan romlott. Mivel Magyarországon minden perben az objektív igazság kiderítése a cél, szerinte félrevezető, hogy az ügyészség akkor is felajánl például egy felfüggesztett büntetést, ha be lehetne bizonyítani az illető ártatlanságát. Mivel garantálni nem lehet a sikert és hogy ne kelljen évekig várni a bírósági döntésre, ma a legtöbben elfogadják az ajánlatot és lemondanak a tárgyaláshoz való jogukról.  A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is hasonlóan nyilatkozott lapunknak. Kádár András Kristóf kiemelte, a jogállamisághoz hozzátartozik, hogy a nemzetközi bíróság döntéseit végrehajtja az adott ország. A magyar kormány azonban nemcsak az elhúzódó perek miatt nem tette ezt meg, számtalan egyéb esetben sem lépett. A helsinkisek az év elején közölték a European Implementation Network (EIN) nevű civil szervezet összesítését, ami szerint a strasbourgi bíróság „elvi jelentőségű”, vagyis rendszerszintű problémákat feltáró ítéleteinek 74 százalékát nem hajtotta még végre Magyarország. Az utóbbi tíz évben 57 ilyen ítélet született, amiből mindössze 15 tekinthető végrehajtottnak. Az EIN Adatai szerint az Európa Tanács 47 tagállama közül csak Azerbajdzsán és Oroszország áll rosszabbul, mint mi.

Javuló statisztika

Ahogyan a börtönzsúfoltság megszüntetésével a rettenetes fogvatartási körülmények miatt megítélt kártalanítások jogalapját szüntette meg a kormány, az elhúzódó ügyek miatti kifogásokat a gyorsabb eljárásokkal lehetne felszámolni. Az Országos Bírósági Hivatal a bíróságok 2019-es ügyforgalmát elemző összefoglalójából javuló tendencia olvasható ki. Szemben a 2010-ben rögzített 1535 üggyel, tavaly 864 esetet tartottak nyilván, ami öt évnél régebben kezdődött.

A Paksi Atomerőmű sem marad ki: koronavírusos lett az egyik dolgozójuk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.01. 22:24
Illusztráció
Fotó: Bodajki Ákos / MVM
Megkezdődött a kontaktkutatás.
Pozitív lett a koronavírus-tesztje a Paksi Atomerőmű egyik dolgozójának, közölte Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója a Paksi Hírnök megkeresésére, amelyet a 24.hu vett észre.  Elmondta, hogy a múlt héten már volt egy biztonsági őr, aki pozitív tesztet produkált, de most egy üzemvitelen dolgozónál is megállapították a fertőzés jelenlétét.
A kontaktkutatás megkezdődött, a pandémiás vezetési csoport a szükséges intézkedéseket megtette a munkavállalók védelmének érdekében. Az érintett kollégák már megkezdték a házi karantént

- tette hozzá.

Elárulta azt is, az erőműben több intézkedést is hoztak, a látogatóközpont például gyakorlatilag bezár. Akinél ez lehetséges, az home office-ban folytatja a munkát, az értekezleteknél, megbeszéléseknél próbálják csökkenteni a kontaktust és 10 fő felett gyakorlatilag leállították a meetingeket.