Előfizetés

Trump felesége és idősebb lánya egymással rivalizál - újabb botránykönyv az elnöki családról

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.02. 07:54

Ahol hegyekben áll a családi szennyes, ott sorban jönnek a "háttér-művek".
Újabb könyv jelent meg az amerikai elnök családjáról. A szerző a first ladyt akarná bemutatni, és a többi között azt állítja, hogy Donald Trump felesége, Melania és idősebb lánya, Ivanka egymással rivalizál. A Melania és én, a first ladyhez fűződő barátságom kiteljesedése és bukása című könyvet Stephanie Winston Wolkoff írta, aki korábban a divatiparban dolgozott, és 2017 elejétől 2018 februárjáig az amerikai elnök feleségének tanácsadójaként alkalmazták. Akkor – információk kiszivárgása miatt – távoznia kellett a Fehér Házból. A könyvben úgy állítja be magát, mint aki baráti viszonyba került a híresen tartózkodó és távolságtartó Melania Trumppal. A sajtóban megjelent idézetekből pedig az derül ki, hogy nem bennfentes információkkal, hanem inkább sztorikkal, anekdotákkal szolgál. Ezek jó része már korábban ismert volt. Winston Wolkoff az eddig ismertnél agresszívabbnak vélelmezi Melania Trumpot. Az 50 éves, szlovéniai születésű exmodellről azt állítja, hogy rivalizál Trump idősebb lányával, Ivankával, aki jelenleg az elnök tanácsadója is a Fehér Házban. Mint írja, a first lady gyakran nevezi hercegnőnek és kígyónak Ivanka Trumpot, sőt a ruhatárából állítólag kirakta azoknak a divattervezőknek a ruháit is, akiktől korábban Ivanka már rendelt. A szerző, aki korábban a Vogue című divatlap reklámmenedzsere is volt, úgy tudja, hogy Melania Trumpnak van befolyása Donald Trump egyes döntéseire is. Stephanie Grisham, a first lady sajtófőnöke hazug önreklámozásnak, egy sértett nő visszavágásának minősítve már megjelenése előtt visszautasította a könyvet, illetve az abban foglalt állításokat. Elemzők emlékeztetnek rá: a választási kampány intenzívebbé válásával egymás után jelennek meg a „leleplezőnek” szánt könyvek Donald Trumpról és a családjáról. Nemrégiben jelent meg az elnök unokahúgának, Mary Trumpnak a könyve. Ebben a klinikai szakpszichológusként végzett Mary L. Trump nem finomkodott, kedvezőtlen színben tüntette fel nagybátyját, és arról írt, hogy az amerikai elnök már az egyetemre is csalással jutott be.
Várhatóan a napokban kerül boltokba az emlékirata a csalás miatt börtönbüntetésre ítélt Michael Cohennek, Trump volt személyes ügyvédjének is. Az elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton szintén könyvet írt az Egyesült Államok jelenlegi vezetőjéről, illetve annak alkalmatlanságáról. 

Trump és orvosa is tagadja, hogy az elnöknek kis agyvérzései lettek volna

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.02. 07:32

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Mindezt egy olyan könyvre hivatkozva teszik, amelyben nem írt a szerző mini-sztrókokról.
Donald Trump, illetve orvosa, Sean Conley is cáfolta kedden azokat a híreket, melyek szerint az amerikai elnöknek tavaly ősszel agyérgörcse vagy kisebb agyvérzése lett volna. Az elnök és orvosa a The New York Times című napilap újságírójaként dolgozó Michael Schmidt által írt, megjelenésre váró könyvben foglaltakra reagált. A könyvből a szerző részleteket juttatott el több amerikai laphoz. Schmidt a Donald Trump kontra az Egyesült Államok című riportkönyvben arról írt, hogy Trump tavaly novemberben váratlanul a Walter Reed katonai kórházba ment, és közben Mike Pence alelnököt készenlétbe helyezték arra az esetre, ha az elnöknek valamilyen, altatással járó beavatkozáson kellene átesnie. 
– Pence soha nem vette át az elnöki feladatkört, és Trump látogatása az orvosoknál rejtély maradt

– idézte internetes oldalán a The Washington Post című újság a könyv egyik részletét.

A The New York Times újságírója konkrétumokat nem írt le, csak úgy fogalmazott, hogy „tudomásomra jutott”. A könyvrészletek megjelenése után Don Winslow ismert kaliforniai krimiíró a Twitteren közzétett egy rövid videót, amelyen Trump beszél, és azt írta mellé:
„Mini-agyvérzések sorozata. Kérdezzék meg a titkosszolgálatot. Ők tudják.”

Az elnök tavaly november 16-án előre be nem jelentett látogatást tett a Bethesdában lévő Walter Reed katonai kórházban. A Fehér Ház szóvivője akkor arról számolt be, hogy Trump – kihasználva szabad hétvégéjét – előrehozta a szokásos évi egészségügyi vizsgálatát. Donald Trump kedden a Twitteren, az orvosa pedig közleményben reagált a hírekre.
„Ennek soha nem lesz vége. Most megpróbálják azt mondani, hogy (...) azért mentem a Walter Reed kórházközpontba, mert kis agyvérzések sorozatát szenvedtem el. Ez soha nem történt meg”

– írta az elnök, hozzátéve, hogy ezzel talán egy másik párt másik jelöltjére céloznak.

A Fehér Ház orvosa is cáfolta, hogy Trumpnak bármikor is agyi érkatasztrófája (sztrók), iszkémiás rohama (az agyi véráramlás átmeneti zavara) vagy bármilyen akut kardiovaszkuláris betegsége lett volna. 
„Az elnök változatlanul egészséges, és nincs ok aggodalomra amiatt, hogy ne tudná szigorúan betartani a reá váró menetrendet”

– fogalmazott a közleményben Sean Conley.

Mike Pence a Fox televíziónak nyilatkozva kedd este azt mondta: nem emlékszik rá, hogy egyáltalán felmerült volna, hogy álljon készenlétben. – Arról tudtam, hogy az elnöknek találkozója van az orvossal – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy az elnök összes programjáról mindig mindent tud. – Az amerikai nép nyugodt lehet, hogy ez az elnök különösen jó egészségnek örvend, és minden egyes nap azt látom, hogy nagyon is energikus – hangsúlyozta Pence. A könyv szerzője, Michael Schmidt egymondatos közleményt tett közzé.
„A könyv nem ír semmit mini-sztrókokról”

– írta az újságíró.

Szabad szemmel: az Európai Bizottság a saját tehetetlenségétől rémült meg, ezért reagált így Orbán döntésére

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.09.02. 06:53

Az EU arra készül, hogy közös járványügyi protokollt alakítson ki.

Financial Times

Európa küszködik az egyre erőteljesebb vírusjárvánnyal, ezért most azt igyekszik kitalálni, miként lehetne egységesen meghatározni, mely körzetek számítanak első számú veszélyforrásnak, és hogyan tudnák a tagállamok közösen szabályozni a határforgalmat. A Bizottság el akarja kerülni, hogy megint olyan káosz alakuljon ki, mint tavasszal, amikor is jó pár ország egyoldalúan lezárta a határait a Schengeni övezeten belül. Ezért ma olyan javaslat kerül az EU-nagykövetek elé, amely öt pontban határozza meg a teendőket. Így közös karantén rendelkezéseket alakítanának ki, meghatároznak, hogy mely forrásokat tekintenek irányadónak az adatok felhasználásához és azonos elvek szerint történne a helyzet feltérképezése is. A lap látta a német elnökség által kidolgozott dokumentumot, amely rögzíti, hogy továbbra is az egyes kormányok jogköre marad elrendelni a szükségesnek tartott intézkedéseket, de el kell kerülni a nemzeti külön utakat és meg kell őrizni Schengen előnyeit. Márciusban ugyanis jelentős mértékben szétesett az egységes piac és egyes polgárok képtelenek voltak visszajutni országukba. Viszont a tagok azóta is saját módszerükkel azonosítják be a veszélyesnek minősített régiókat, illetve hoznak lépéseket a határforgalom kapcsán. Magyarország pedig bejelentette, hogy határzárat léptet életbe. Erre reagált úgy a Bizottság szóvivője, hogy tanácsosabb volna célzott intézkedéseket tenni, azaz csak bizonyos körzetek polgáraira kimondani a beutazási tilalmat és csupán meghatározott időre. Egységesítenék a karantén, a tesztek és az utazási figyelmeztetések rendjét is. De nem lesz könnyű előre lépni, mert az egyes kormányok fenntartják a jogot az egyoldalú intézkedésekre. A mai találkozó célja mindenesetre az, hogy megmutassa: hajlandóak-e a tagok szorosabb koordinációra, hol kínálkozik arra nagyobb készség, és mely területeken nagyobb az ellenállás - közölte egy brüsszeli diplomata. A Bizottság a maga részéről felvetette, hogy közös szempontok alapján kellene meghatározni a járványügyi kockázatokat. A veszélyesnek nyilvánított körzeteket azonos elvek szerint osztályoznák, piros, sárga, zöld jelzés alapján és mindenütt egységes elbánásban részesülnének az utazók.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A Bizottság azért lépett fel minden habozás nélkül, miután - határzár ide vagy oda - Magyarország megpróbál kivételes elbánást nyújtani a három másik visegrádi állam polgárainak, mert Brüsszel nem akarja megvárni, hogy akárcsak tavasszal, ezúttal is sorra zárták le a határokat a tagállamok és a végén megint ott álljon tehetetlenül. Attól fél, hogy ily módon az egész schengeni rendszer kerül veszélybe, hiszen itt a szabad mozgás alapjoga sérül. Úgy hogy a két illetékes biztos azonnal levelet küldött Budapestre, kiemelve, hogy nem lehet diszkriminálni a többi 23 tagállam polgárait. Brüsszel egyben azon dolgozik, hogy a kormányok hangolják össze tevékenységüket a Covid-19 ellen. Ennek érdekében a soros német uniós elnökség ma ismerteti javaslatát az tagállamok nagyköveti bizottságában, amely éppen azt célozza, hogy a tagállamok ne külön utakkal próbálkozzanak, ahogyan azt Magyarország teszi, hanem kellő egyeztetés után közösen lépjenek. Így valamennyien ugyanabból az adatbázisból dolgozzanak, egységes szempontok alapján mondják ki, mely területek számítanak veszélyforrásnak. Továbbá minden országban ugyanolyan megítélés alá esnének azok az utasok, akik kockázatos övezetből érkeznek.

Kurier

Egészen simán zajlott a forgalom a magyar határzár első napján, de nem biztos, hogy ez ma is így lesz, azon kívül több kérdés változatlanul tisztázatlan. Pedig előtte nagyok voltak az aggályok az ingázó munkavállalók miatt, de a nyitánykor elmaradtak a kaotikus jelenetek, a magyar határőrök csak igen lazán ellenőrizték a forgalmat, illetve a papírokat. Nem alakultak ki egyik irányban sem hatalmas torlódások. Ennek alighanem az az oka, hogy minden érdekelt okult a tavaszi tapasztalatokból, így most rugalmas és használja a józan eszét. Úgy hogy pl. a határmenti városokba a magyar fogorvosok által kiadott igazolásokkal simán jöhetnek az osztrák páciensek. És ez fordítva is igaz, éspedig azokra a magyarokra, akik a túloldalon dolgoznak. Legfeljebb ezúttal valamivel lassabban jutottak át. Azért szőlősgazdák aggódnak, mert két hét múlva kezdődik a szüret, bár nem gondolják, hogy nagyobb gondok lennének a magyar munkások miatt. A Gazdasági Kamara ugyanakkor előbb látni akarja, miként alakul a helyzet a határokon, és hogy mi lesz azokkal a magyarokkal, akik munka után utaznak haza. Mindenesetre már szervezik, hogy szükség esetén osztrák földön adjanak szállást ezeknek az embereknek. A határ túloldalán viszont az érintett ingázók a közösségi oldalakon lázadoznak a korlátozás miatt, teljesen feleslegesnek tartják azt. Sopronban holnap tüntetés is lesz. A Rábafüzessel szemközt fekvő Deuschkreuz polgármestere pedig azért dühöng, mert nem érti, hogy a magyarok simán átmehetnek, az osztrákokra viszont vonatkozik a tilalom. Márpedig idáig egy csomó helybéli magyar területen át jutott el Kismartonba vagy Bécsbe. Emiatt legalább egy hónapig naponta akár 50 kilométeres kerülőre kényszerülhetnek, miközben a vírus nem áll meg a határon.

Wiener Zeitung

Orbán Viktor leengedte a határsorompókat, ezzel a drasztikus intézkedéssel reagált a járvány erősödésére. Pedig Magyarországon idáig viszonylag szerencsésen alakult a ragály, sokáig csak kevesen fertőződtek meg, ám az utóbbi időben jócskán megugrottak a számok. Szakértők szerint a fő ok a fiatalok felelőtlensége, illetve, hogy a korábbinál sokkal több tesztet végeznek. A jobboldali-nemzeti kormány ezzel szemben úgy véli, hogy a vírust külföldről hurcolják be, ezért lezárja az országot. Ausztriában viszont a Gazdasági Kamara tiltakozik, mert úgy ítéli meg, hogy a szigorítások igazságtalan terhet jelentenek az osztrák gazdaság számára. Úgy hogy enyhítéseket követel. A főtitkárnak leginkább azzal van baja, hogy az osztrák ingázók csak akkor járhatnak át, ha a határ mentén, 30 kilométeres övezeten belül laknak és legfeljebb 24 órát maradnak magyar területen. Mint mondta, azért gond ez, mert az osztrák külkereskedelem 80 %-a Európával zajlik, márpedig most az ország versenyhátrányba kerül. Úgy hogy szerinte ezt a kérdést uniós szinten kellene rendezni.

Le Figaro

Nem sok idegennel találkozott tegnap a Váci utcában a tudósító, de ebben nincs semmi meglepő, miután az ország kedd éjfél óta távol tartja a külföldieket. De a repülőtéri ellenőrzés csak abból állt, hogy megkérdezték, honnan jött az illető és futó pillantást vetettek az útlevélre. A városba tartó buszon viszont már sokan voltak, ezért lehetetlennek bizonyult a távolságtartás. Bár a járműken kötelező maszkot viselni, az üzletekben és az éttermekben viszont csak a személyzetre vonatkozik az előírás. Orbán Viktor így akarja megakadályozni a járvány újabb rohamát. A legtöbb új eset a fővárosban fordul elő, ugyanakkor a határzár szelektív. A változó geometria azt jelenti, hogy részben 30 kilométeres övezetből szabadon jöhetnek-mehetnek az ingázók, részben pedig előbb Babis, majd cseh és szlovák kollégája is kijárta a bledi fórumon, hogy az ő polgáraikra ne vonatkozzon a tilalom. Zgut Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia magyar kutatója azt mondja, Orbán a szokásos hatalmi technikát alkalmazza, amikor a külföldieket teszi meg bűnbaknak és a külső fenyegetést hangsúlyozza. Pedig a szakértők kiemelik, hogy inkább a belső fertőzésforrásokra kellene összpontosítani, az iskolákra, a kórházakra, a nagy összejövetelekre. Ezekre azonban nem érvényesek a megszorítások.

Le Monde

Magyarországon a nyár a fertőzés miatt kaotikus volt Orbán és emberei számára. A nacionalista kormányfő mindenkit arra szólított fel, hogy odahaza nyaraljon, de a külügyminiszter váratlanul a horvát partoknál bukkant fel. Az ország erős embere közvetlenül azután adta ki a „Több Balaton, kevesebb Adria”-jelszót, hogy hazatért az epikus európai csúcsról, ahol újjáépítési csomagot hagytak jóvá, viszont nagyon homályos utalást tettek arra, hogy anyagi szankciók lehetségesek a magyar jogállam visszaszorulása miatt. Az újságírók gyorsan beazonosították, hogy a csodálatos birtok a lányáé és a vejéé, akik az utóbbi években jócskán megszedték magukat – kétes körülmények között, sok európai pályázat jóvoltából. A magyarok nemigen haragszanak a vezérre a korrupció szintje miatt, de azt gondolhatták, hogy a kormánypolitikusok szigorúan tartják magukat az Orbán által előírt biztonsági korlátozásokhoz. Ezek után jelent meg a fotó Szijjártó tengeri üdüléséről, ráadásul egy olyan, 21 millió eurót érő hajó fedélzetén, amelynek heti bérleti díja egyes források szerint 170 ezer euró. Majd kiderült, hogy Orbán is arrafelé hajókázik, szóvivője azonban nem volt hajlandó megerősíteni az értesülést, mondván, itt magánügyről van szó. Hollik István nem ment külföldre, de így is megbetegedett. De mivel ott volt egy félhivatalos bulin, egy csomó notabilitásnak karanténba kellett vonulnia. Ez után a zűrzavar után közölte Magyarország, hogy az EU-ban páratlan módon beutazási tilalommal sújtja a külföldieket. A hazatérő magyarokra pedig vesztegzár vár. Az ezúttal elvileg vonatkozik a hatalmasságokra is.

Politico

Közeleg a vég a bolgár kormányfő számára, miközben az EU és Berlin egyre jobban aggódik az ország miatt, nehogy ott is magyar állapotok alakuljanak ki. A korrupció ellen kirobbant tiltakozások immár az egész országra kiterjednek. Ma mindenütt lesznek tüntetések, ám Boriszov ezalatt az alkotmány felülvizsgálatát nyomatja. A politikus immár majdnem két hónapja csak nézi a tiltakozásokat, tízezrek skandálják az utcákon, hogy egy oligarchikus maffia vette át az uralmat az állam fölött, ideértve a bíróságokat, a sajtót és a biztonsági apparátust. A nagy arányú megmozdulásokat azért időzítették mára, mert a nyári szünet után most ül össze először a parlament és ott a fő téma az alaptörvény átalakítása lesz, amit a politikus azután vetett fel, hogy a tömegek a lemondását követelték. Az ellenfelek úgy reagáltak az ötletre, hogy Boriszov időt akar nyerni és a reformok egy része csak még jobban aláásná a jogállamot, illetve az általa védett maffiafőnökök kezére játszik. Igazából a változásokra semmi esély, mert a koalíciónak nincs meg hozzá a kétharmada. A kormányfő viszont azt mondja, hogy ő akkor lép le a színről, ha tető alatt van az új alkotmány. A demokrácia sanyarú helyzetét az unió évek óta elnézi, nem úgy, mint Magyarország és Lengyelország esetében, mert a kormányfő nem folytat ideológiai háborút Brüsszellel és az európai színtéren szívesen nyilvánítja ki hűségét Merkel és az EPP iránt. A miniszterelnök az Európai Néppárt egyik oszlopának számít. De az EU-ban már fogy a türelem iránta és a bolgár válság miatt már az európai kereszténydemokraták soraiban is félreverik a harangokat. A Bundestag Európai Bizottságának CDU-s elnöke kijelentette: minden köntörfalazás nélkül komolyan el kell beszélgetni a bolgár kormánnyal, mert az országban elfogadhatatlan dolgok mennek végbe. A német szociáldemokraták szóvivője szintén aggályát hangoztatta, mármint hogy Bulgáriában is ugyanaz lesz, mint Magyarországon. Pártja már támogatásáról biztosította a Boriszov elleni demonstrációkat. A német zöldek egyik EP-képviselője úgy nyilatkozott, hogy természetesen a bolgár vezetést is ugyanolyan jogállami vizsgálatnak kell alávetni, mint amilyen a magyar és a lengyel kabinet ellen van folyamatban.