Jövő héten újabb formális egyeztetésekre kerül sor Brüsszel és London között a december 31-én végződő átmeneti évet követő kereskedelmi együttműködésről. A megbeszéléseket megelőzően kedd este Michel Barnier, az Európai Unió, illetve a nemrégiben főrendi címmel megjutalmazott Lord (David) Frost, az Egyesült Királyság főtárgyalója Londonban találkozott egymással, igyekezve megtalálni a közös hangot a következő tárgyalási rundóhoz. Az EU és a UK egyetért abban, hogy hat hét maradt az áttörésre. Az Európai Tanács október 15-i ülését tekintik határidőnek, amikorra a jelenlegi patthelyzetet meg kell oldani, ha 2021. január 1-től kezdve rendezett, szerződéses alapon kívánják folytatni az egymás közötti jelentős kereskedelmi kapcsolatokat.
Megfigyelők joggal gondolják úgy, hogy a partnerek között minden másnál inkább egymásra mutogatás, egymás bűnbakként való beállítása zajlik. Miközben Barnier az EU tagországok felelős minisztereit hívogatta fel a napokban és kérte tőlük csapata támogatását, Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a brit oldalt bírálta „kompromisszumra nem hajló, irreális beállítottsága miatt". Boris Johnson hivatalos szóvivője viszont annak a véleménynek adott hangot az i napilap szerint, hogy "megállapodás továbbra is lehetséges és változatlanul ez a brit kormány célja, de ennek elérése nem látszik könnyűnek”. Az EU és a UK taktikája között az a különbség, hogy míg utóbbi úgy gondolja, a kritikus témákon, súlyos nézeteltéréseken, azaz a halászati kvóták meghatározásán és az állami támogatások eltörlésén kell elsőként túl lenni, utóbbi szeretné lezárni az egyszerű ügyeket és ezzel lendületet adni az alkudozásnak. A francia diplomácia vezetője az EU-nagykövetek előtt tett kijelentésében magabiztosan hivatkozott a 27 tagország gazdasági súlyára és megbonthatatlan egységére, ami komoly előny a magára maradt szigetországgal szemben.
A brit kormány kategorikusan visszautasítja az átmeneti állapot meghosszabbításának kérvényezését, noha hivatkozhatna a koronavírus-pandémia miatt kialakult helyzetre, az élet teljes leállására március és június között. A jövő heti londoni konzultáció előtt a halászati politika és az állami támogatási rendszer mellett a megállapodást gátló harmadik legnagyobb akadály az ún. egyenlő versenyfeltételek biztosítása. A brit kormány úgy tesz, mintha a Brexit szellemét sértené a munkavállalók jogainak, vagy a környezetvédelemnek az EU normáihoz való igazítása. Jövő pénteken, Michel Barnier szokásos záró sajtótájékoztatója után a brit és nemzetközi közvéleménynek világosabb képe lehet arról, hogyan fest majd a kooperáció az új év kezdetén. London a világkereskedelem többi területén jobban áll, Japánnal majdhogynem aláírásra kész a megegyezés és Ausztráliával is közelednek egymáshoz az álláspontok, különösen annak fényében, hogy Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök szerepet kaphat a Brexit utáni brit kereskedelmi kapcsolatok formálásában.
Európa elhagyása természetesen nem az egyetlen, Boris Johnson vállán nyugvó probléma. Ezekben a napokban térnek vissza közel hat hónap után a tanulók az iskolapadokba. Ettől reméli a kormány, hogy a dolgozók is nagyobb arányban járnak majd be munkahelyeikre, ezzel enyhítve a városközpontok kísérteties kihaltságát, ennek nyomán pedig kiskereskedelmi vállalkozások összeomlását. Egy frissen készült közvélemény-kutatás szerint míg a vállalati vezetők a személyzet 60 százalékát remélik viszontlátni az irodákban az év vége előtt, a bérből és fizetésből élőknek csak 42 százaléka kész arra, hogy a közösségi közlekedés kihívásait legyőzve bemenjen dolgozni. Meglepően magas, 88 százalék várakozása szerint marad a „home office”, az otthonról való munkavégzés hosszú távon is „meghatározó része” az életnek. Ami magát az iskolát illeti, a kormány győzködése ellenére minden hatodik szülő szeretné otthon tartani gyermekét. A felelősség óriási: a hathetes szünet után összeült parlamentben az oktatási állandó bizottság elnöke, Robert Halfon kérdőre vonta tervei felől a szaktárca ostromlott vezetőjét, Gavin Williamsont, vajon hogyan akar segíteni azon a több millió gyereken, aki egyáltalán nem tanult a karantén idején. A lehetőségek közé tartoznak sürgősen elvégzett felmérők és felmerült a jövő nyári vizsgák elhalasztása a felzárkózás érdekében.
