Előfizetés

Négyszer több szabálysértési feljelentés a járvány miatt

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.09.03. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egyre kevésbé tartják be az emberek a fertőzés terjedése ellen hozott intézkedéseket.
Szűk másfél hónap alatt megnégyszereződött azoknak a szabálysértési feljelentéseknek a száma, amelyeket a járványügyi előírások megszegése miatt szabott ki a rendőrség – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság Népszavának küldött válaszaiból. Az adatsor azt mutatja, hogy egyre kevésbé tartják be az emberek a fertőzés terjedése ellen hozott intézkedéseket, megduplázódott ugyanis az ilyen ügyekben kirótt figyelmeztetések és a helyszíni bírságok száma is. Ezekbe az adatokba a maszkviselés szabályainak megsértése miatt alkalmazott szankciók is beleértendők, de nem kizárólag ezekből tevődnek össze. A rendőrség egyébként csak göngyölt statisztikát vezet, ebből pedig az látszik, hogy május 4-től 1385 esetben kellett figyelmeztetést kiadni, 645 esetben volt szükség helyszíni bírságra és 867 alkalommal egészen szabálysértési feljelentésig fajult az ügy. A kiszabott bírságok összegéről ezúttal nem adott felvilágosítást a rendőrség, de július közepén – amikor lapunk legutóbb érdeklődött – 8,32 millió forintnál állt a számláló. A rendőrség adatai azért is meglepők, mert a Publicus Intézet lapunk megbízásából készített augusztus végi felmérése azt mutatja: a fővárosiak túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy kötelező a maszk, vagy az arcot és orrot eltakaró sál viselése a közösségi közlekedés járművein, illetve a megállókban. A megkérdezettek alig 6 százaléka válaszolta azt, hogy nem tartja helyesnek az intézkedést, míg 89 százalék egyetértett vele.
A kötelező maszkviselés elfogadását nem különösebben befolyásolja a pártpreferencia sem. A Fidesz-KDNP szimpatizánsai éppúgy 93 százalékban támogatják, mint az MSZP-Párbeszéd-hívek. Még náluk is elkötelezettebbek a Demokratikus Koalícióhoz (DK) húzók és a Momentumosok: előbbieknek 99, utóbbiaknak 95 százaléka ért egyet az előírással. A magukat a Kétfarkú Kutya Párthoz (MKKP) sorolók tűnnek a legszkeptikusabbnak, közülük csak 72 százalék tartja fontosnak a maszkviselést. A válaszadók többsége szerint megfelelő az a fővárosi szankció, miszerint a maszk nélkül utazókat leszállíthatják a járművekről. A kormánypárt, a DK, a Jobbik és a Momentum szimpatizánsok 62-67 százaléka érzi ezt elegendő büntetésnek, 22-32 százalékuk viszont szigorítana. A szocialisták 29 százaléka még jobban lesújtana a renitensekre, míg 18 százalék szerint már ez is túl sok. Enyhébb elbírálást várnának az MKKP hívei, a megkérdezettek 32 százaléka túl szigorúnak találja a büntetést és köztük vannak a legkevesebben (19 százalék) a több szigort várók is.  A BKV saját tapasztalatai egyébként szintén azt mutatják, hogy az elmúlt hónapokban lazult a maszkviselési fegyelem Budapesten. Míg a szabály bevezetésekor az utasok csaknem 100 százaléka betartotta az előírásokat, a BKK belső felmérése szerint a nyár végére ez az arány 85 százalékra esett vissza. A maszkhasználatot az ellenőrök ellenőrzik. Pótdíjat nem szabnak ki, de leszállíthatják renitenst a járműről. Arról viszont nem vezetnek nyilvántartást, hogy ezt eddig hány esetben tették meg.

Balatoni privatizálás nyomott árakkal

Papp Zsolt Vas András
Publikálás dátuma
2020.09.03. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Meghirdették a Balatoni Hajózási Zrt. eladásra szánt ingatlanjai közül az első kettőt: a parti telkek kikiáltási ára 68 és 78 ezer forint négyzetméterenként.
A lapunk által megkérdezett ingatlanszakértő szerint a Balatonnál a közvetlen vízparti, teljesen közművesített, összefüggő, nagy területű telkek négyzetméter ára 100 ezer forinttól indul, és – elsősorban az északi parton – akár az egymillió forintot is elérheti. Ehhez képest a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. négyzetméterenként 68 ezer forintos kikiáltási áron kínálja eladásra a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. egyik, déli parti, balatonszemesi kempingjét. Az állam ugyanis – ahogyan azt elsőként az MFOR kiszúrta – egymilliárd forintos kikiáltási áron hirdette meg a közel másfél hektáros, azaz bő 14,6 ezer négyzetméteres Hattyú kempinget. Mivel kikiáltási árról van szó, elvileg többet is kasszírozhat a vagyonkezelő. Csakhogy az állami licitek során eladásra kínált ingatanok zöme kikiáltási áron kel el. Május elején a Népszava számolt be elsőként arról, hogy a Bahart-ban minősített többséggel rendelkező állam képviseletében a Magyar Turisztikai Ügynökség – a balatoni önkormányzatokkal szemben – elfogadta a cég reorganizációs tervét, amelyben a vitorláskikötők bérbeadása mellett szerepelt a társaság szemesi és boglári kempingjének, illetve siófoki szállodájának eladása is. Annak ellenére is, hogy egy éve a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán lapunknak nyilatkozva még bizonygatta: nem fogják feldarabolni és részenként értékesíteni a céget. Az elmúlt években a NER-oligarchák sorra vásárolták fel a tóparti ingatlanokat, jellemzően fejlesztési céllal, és a meghirdetett szemesi ingatlan, a Hattyú Kemping adottságaival felkeltheti a Fidesz-közeli vállalkozók érdeklődését. A kikötő melletti telek jelenlegi formában 101 – sátrak, lakókocsik fogadásra alkalmas – parcellával rendelkezik, ezen túl néhány kiszolgáló épület található rajta. A cég beszámolója szerint eddig évi tízmillió forintért adta bérbe a Bahart. A vagyonkezelő kiírása nem szabályozza, hogy a jövőben továbbra is kempingként kellene használni az ingatlant: ha lesz vevő, akkor a helyi építési szabályzatnak megfelelően fejlesztheti azt. Az MNV jelentős határidőt adott a licitre: a százmillió forintos árverési biztosítékot a hónap közepéig kell megfizetni az árverésre jelentkezőknek, maga az elektronikus licit szeptember 21-én indul, de egy egész hónap áll a licitálók rendelkezésre – ami meglehetősen tág határidő, az általában megszokott 2-4 munkanappal szemben. Hasonlóan alacsonynak tűnő kikiáltási áron kínálja az MNV a Balatoni Hajózási Zrt. mintegy 10 ezer négyzetméteres tihanyi rév melletti területét is. Itt az induló ár 787 millió forint, azaz négyzetméterenként 78 ezer forint. Igaz, itt egy-két jogi nehézség felmerül: a telek és annak szomszédos telkei között rendezetlen telekhatárok és túlépítések vannak. Az ingatlanon lévő üzlethelyiségekre és a terület több mint felére 2024.08.15-ig érvényes bérleti szerződés áll fenn – olvasható a hirdetményben. A közművesített vízparti telekhez csónakkikötő, játszótér, zúzott kővel borított parkoló, piactér is tartozik. A tihanyi és szemesi Bahart-ingatlannal ellentétben a cég vitorláskikötőinek bérbeadásáról még semmit nem tudni. Pedig a cég reorganizációs terve szerint jövő év január elsejétől már új bérlők üzemeltetnék a jachtkikötőket. Hiába telt el azonban három hónap a tervezet megszavazása óta, még nincs nyoma, hogy megpályáztatták volna a 11 kikötőt. – A pályázatok előkészítése folyamatban van, konkrétumokról azonban még nem tudunk beszámolni – felelte korábbi érdeklődéseinkre Kollár József, a Bahart vezérigazgatója, akit ezúttal hiába kerestünk, nem válaszolt kérdéseinkre. Így arra sem, igaz-e lapunk értesülése, hogy elhalasztják a vitorláskikötők bérbeadását. Információink szerint ugyanis a nyár balatoni botrányai – az algásodás, az eliszaposodás, a szállodapályázatoknál a NER-hez kötődő vállalkozók kistafírozása, a Club Aliga esetleges lezárásának kérdése – miatt a cégnél úgy döntöttek, elhalasztják a tendereket, mert újabb konfliktust okozna a nyertesek személye. Balatoni forrásaink szerint ugyanis több kikötőnél már előre eldöntött, kik nyerik a majdani pályázatokat, az érintett települések különböző Facebook-csoportjaiban konkrét nevek is felmerülnek – természetesen nem hiányozhat Mészáros Lőrinc felcsúti oligarcha és Tiborcz István, Orbán Viktor kormányfő veje sem. Aligha lenne váratlan, ha a pályázatokra rámozdulnának a NER-oligarchák: a jachtkikötő-üzemeltetés igencsak jövedelmező üzlet. A Bahartnak évről évre több, idén már 967 milliós bevételt hoz a 11 kikötő, amelyektől profiltisztításra hivatkozva válik meg a cég. Mivel a cég közlése szerint idénre 88 millió forint amortizációval, valamint a további 385 milliósra tervezett költséggel számoltak, évi mintegy félmilliárd forint hasznot hajtó üzletágtól válna meg.

Több fertőzött, drágább állami teszt

Kuslits Szonja
Publikálás dátuma
2020.09.03. 06:00

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Miközben új rekordot döntött a koronavírusos esetek száma, és megint van halálos áldozata a járványnak, Sopronban az állami kórház a magáncégeknél is drágábban vesz mintát.
Nem veszi le olcsón a mintát az utazáshoz kötött PCR teszthez a Soproni Gyógyközpont, vagyis a nyugati határszél állami kórháza, az országban általános 30 ezer forint körüli árra ugyanis több mint 60 százalékot tesz rá, egy vizsgálat 50 ezer forintba kerül – tudta meg a Népszava. Az ilyen, hivatalosan utazáshoz kötött mintavételnek nevezett eljárást például azok kérhetnek, akik külföldről hazatérve nem szeretnének két hétig karanténban lenni, és negatív eredménnyel hamarabb szabadulnának. A kórház a levett mintákat – információink szerint – a Synlab magánlaborba küldi tovább, valójában ott végzik el a vizsgálatot. Ez azért érdekes, mert Sopronban egy másik helyen is lehet tesztet kérni, méghozzá épp a Synlab-nál, ahol viszont a SARS-CoV-2 RT-PCR teszt már csak 32 ezer forintba kerül. Megkerestük a kórházat, hogy megtudjuk, mi indokolja ezt az árszabást, és eddig hány embertől vettek mintát, de eddig nem érkezett válasz kérdéseinkre. Az átlagos árnál 18-20 ezer forinttal magasabb tarifával egyébként a legdrágább tesztelők közé tartozik a soproni állami kórház Magyarországon, de még Ausztriában is találni kedvezőbb ajánlatot. Bécsben van, ahol 105 euróért, azaz nem egészen 38 ezer forintért készítik el a vizsgálatot 24 óra alatt. Nem csak az árak különösek a soproni intézményben, hanem a fizetési mód és a munkatempó is: bár mindenhol a kártyás fizetést preferálják a járvány terjedésének visszaszorítása érdekében, a kórházban csak készpénzzel lehet fizetni, az utazáshoz kötött PCR teszt eredményére pedig legalább 48-72 órát kell várni. Mindeközben szinte sorra dőlnek meg a korábbi járványrekordok. A koronavirus.gov.hu szerdán már arról tájékoztatott: újabb 365 magyar állampolgárnál mutatták ki a vírust, ezzel 6622 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Mint emlékezetes, sokáig az április 10-ei adatok jelentették a rekordot, akkor egy nap alatt 210 új fertőzöttet regisztráltak. Ez a csúcs augusztus 30-án dőlt meg, akkor 292 magyar állampolgár szervezetében mutatták ki a vírust. A szerdai szám ennél is nagyobb 73-al. Nem kevésbé riasztó adat, hogy újra több áldozata van a járványnak: meghalt 3 idős beteg, az elhunytak száma így 619 főre emelkedett. Ócsai Lajos, az egykori Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi főosztályának volt vezetője korábbi álláspontját megerősítve felidézte: tavasszal főleg az idősek voltak érintettek, akiknél súlyosabb tünetek alakulnak ki, most viszont az igazoltan fertőzöttek átlagéletkora 31 év körüli, a fiatalabbakat pedig általában kevésbé viseli meg ez a betegség. Ezzel együtt a szakember szerint nem árt óvatosnak lenni: az esetszám emelkedés ugyanis nem csak a több teszttel magyarázható, hanem azzal is, hogy több a fertőzött. Attól pedig tartani kell – tette hozzá –, hogy a vírus újra eléri a veszélyeztetett korú, állapotú embereket.

Készülnek a kórházak és az idősotthonok

Indul a folyamatos tesztelés a fővárosi fenntartású idősotthonokban - közölte a Főpolgármesteri Hivatal szerdán. Mint írták, mivel a koronavírus-járvány a közösségi terjedés szakaszába lépett, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott idősotthonok közül már több helyen van látogatási és kijárási korlátozás. A látogatási tilalmat sorra vezetik be más idősotthonokban és egészségügyi intézményekben. Szerdán többek között az orosházi, a nagykanizsai, a gyulai, a békéscsabai és a budapesti Honvédkórházban döntöttek a teljes vagy részleges látogatási tilalom mellett.