Előfizetés

Összecsapásokba torkolltak a tüntetések a szófiai parlament épülete előtt

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.09.02. 18:37

Fotó: NIKOLAY DOYCHINOV / AFP
A hónapok óta tartó bulgáriai tüntetések összecsapásokba torkolltak a szófiai parlament őszi ülésszakának nyitónapján. Boriszov csellel hosszabbítaná hatalmát.
Többezres tömeg tiltakozott szerdán a szófiai parlament épülete előtt. A tüntetés már a kora délutáni órákban eldurvult, összecsapásokra került sor a parlamentet megostromló demonstrálók és a rendfenntartók között. A rendvédelmisek könnygázzal oszlattak és több tüntetőt letartóztattak. A tiltakozók közé vegyült keménymag tagjai közül többen tojásokkal, almákkal és szeméttel dobálták a rendőröket és felborítottak több, a karhatalmat szállító autót, számolt be a Reuters hírügynökség. A szófiai rendőrfőkapitány szerint mintegy húsz rendőrt ismeretlen anyaggal spriccelték le. A két hónapja tartó bulgáriai tüntetéssorozatban ez volt az egyik legnagyobb méretű tiltakozás, amelyet Nagy Nemzeti Lázadás néven hirdettek meg a szervezők a parlament őszi ülésszakának nyitó napjára. A tüntetők változatlanul Bojko Boriszov kormányfő lemondását és Ivan Gesev főügyész távozását követelik, de ezúttal a miniszterelnök által javasolt alkotmánymódosítás ellen is tiltakoznak.
A tiltakozók hetek óta már sátortáborokat vertek fel Szófia négy legfontosabb közlekedési csomópontjában és hasonló útakadályokat építettek más városokban is. Néhányan éhségsztrájkba kezdtek követeléseik alátámasztására. Boriszov ezt követően felajánlotta az alkotmánymódosítást, de azt a tüntetők azzal utasították el, hogy nem kérnek a „maffia alkotmányából”. A mostani lázadás ugyanis a mindent eluraló korrupció, az állam maffiaszerű működése miatt robbant ki az Európai Unió legszegényebb, egyben a legkorruptabbnak tartott államában. A tíz éve hatalmon lévő Boriszovot azzal vádolják, hogy elnézi és pártolja a kormánya körül burjánzó korrupciót, a főügyészt pedig azzal, hogy lehetővé teszi mindezt, nem indít eljárásokat a korrupciógyanús ügyekben. A tiltakozók szerint az országot és a kormányt túszul ejtette az oligarchák bűnszövetkezete, amely már az igazságszolgáltatást, a médiát és az állambiztonsági szerveket is uralja. Az oroszpártinak tartott, az ellenzéki szocialisták színeiben mandátumot nyert Rumen Radev államfő kezdettől a tüntetők mellé állt, már július közepén egy, az ország népéhez intézett beszédében úgy foglalt állást, hogy a Bulgáriában zajló politikai folyamat újraindítására van szükség, amihez szerinte elengedhetetlen a kormány és a főügyész lemondása. Radev oligarchikus kormányzási modellről beszélt, és felszólította a megmozdulások résztvevőit, hogy őrizzék meg a tiltakozások békés jellegét, ne üljenek fel a provokációknak, a rendvédelmi szerveket pedig az erőszak elkerülésére intette. Az őszi parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében az államfő szerdán is lemondásra szólította fel Boroszivot és a jobbközép GERB kabinetet és a miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslatának elutasítását kérte a parlamenttől. Azzal indokolta kérését, hogy nem egy új alkotmány, hanem a kormányzati erkölcs hiánya és a korrupció vitte utcára az embereket.
Boriszov megígérte, hogy lemond, ha a parlament rábólint egy alkotmányozó nemzetgyűlés felállítására. Erre azonban nincs sok esélye, hiszen kétharmados támogatás szükséges az alkotmánymódosításhoz, ám nemcsak a tüntetők, hanem a parlamenti ellenzék is úgy gondolja, Boriszov javaslata csupán csel, amellyel saját hatalmát igyekszik meghosszabbítani.

Még nyerhetne Boriszov

Egy hétfőn nyilvánosságra hozott felmérés szerint a kormányzó Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), Boriszov pártja csupán 3 százalékot veszített népszerűségéből a július eleje óta tartó tüntetések ellenére. Ha most lennének a választások, a GERB a szavazatok 17,8 százalékát szerezné meg, az ellenzéki Bolgár Szocialista Pártra (BSZP) a szavazók 15,7 százaléka voksolna. A szocialisták 3,5 százalékkal erősödtek, a tiltakozó mozgalom legnagyobb nyertese pedig egy ismert televíziós műsorvezető által létrehozott, Van Ilyen Nép elnevezésű új párt, amely már 10,1 százalékon áll.

Idegmérget mutattak ki Navalnij szervezetében, Berlin magyarázatot vár Moszkvától

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.02. 16:35

Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
A német szövetségi kormány a lehető legélesebben elítéli az orosz ellenzéki vezető elleni támadást.
Nem fér kétség ahhoz, hogy az orosz ellenzék vezérét megmérgezték – közölte szerdán a német szövetségi kormány. Bejelentették: Alekszej Navalnij szervezetében a Novicsok elnevezésű harci idegmérgek csoportjába tartozó anyagot mutattak ki. A minták vizsgálatát a német hadsereg (Bundeswehr) egy különleges laboratóriuma végezte. Döbbenetes fejlemény, hogy Alekszej Navalnij Oroszországban egy harci idegméreggel elkövetett támadás áldozata lett – áll a közleményben, amely szerint a német szövetségi kormány a lehető legélesebben elítéli ezt a támadást. Nyomatékosan felszólítják az orosz kormányt, hogy adjon magyarázatot a történtekre. A kormány a külügyminisztérium révén tájékoztatja Németország európai uniós és NATO-partnereit a Berlinben ápolt orosz politikus vizsgálati eredményeiről, és tárgyalásokat kezd a megfelelő közös reakcióról – közölték, hozzátéve, hogy a külügyminisztérium Oroszország berlini nagykövetét is tájékoztatja. A kormányzat később külön megbeszélést tartott az ügyről Angela Merkel kancellár, Olaf Scholz alkancellár-pénzügyminiszter, Heiko Maas külügyminiszter, Horst Seehofer belügyminiszter, Christine Lambrecht igazságügyi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter és Helge Braun kancelláriaminiszter részvételével. Angela Merkel megerősítette: a Bundeswehr szakértőinek megállapításai alapján Alekszej Navalnij minden kétséget kizáróan mérgezéses támadás áldozatául esett a hazájában.
„Az orosz ellenzék vezető alakját el akarták hallgattatni (...) a gyilkossági kísérlet körül nagyon súlyos kérdések vannak, amelyekre csak az orosz kormány tud választ adni”

– húzta alá a kancellár.

A német külügyminiszter ismertette: szerdán ismét bekérették a tárcához a berlini orosz nagykövetet egy „rendkívül sürgető megbeszélésre”. A német kormány elvárja az orosz hatóságoktól az eset minden részletre kiterjedő és átláthatóan végzett feltárását és az elkövetők felelősségre vonását. Az EU-s és a NATO-partnerekkel egyeztetendő válaszlépésekről annak függvényében döntenek, hogy miként teljesülnek ezek az elvárások.

Növekvő pesszimizmus kíséri a Brexit-tárgyalásokat

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.09.02. 16:00

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Hat héttel a kitűzött határidő lejárta előtt a Downing Street „nagyon nehéznek” nevezte az előrehaladás lehetőségét.
Jövő héten újabb formális egyeztetésekre kerül sor Brüsszel és London között a december 31-én végződő átmeneti évet követő kereskedelmi együttműködésről. A megbeszéléseket megelőzően kedd este Michel Barnier, az Európai Unió, illetve a nemrégiben főrendi címmel megjutalmazott Lord (David) Frost, az Egyesült Királyság főtárgyalója Londonban találkozott egymással, igyekezve megtalálni a közös hangot a következő tárgyalási rundóhoz. Az EU és a UK egyetért abban, hogy hat hét maradt az áttörésre. Az Európai Tanács október 15-i ülését tekintik határidőnek, amikorra a jelenlegi patthelyzetet meg kell oldani, ha 2021. január 1-től kezdve rendezett, szerződéses alapon kívánják folytatni az egymás közötti jelentős kereskedelmi kapcsolatokat. Megfigyelők joggal gondolják úgy, hogy a partnerek között minden másnál inkább egymásra mutogatás, egymás bűnbakként való beállítása zajlik. Miközben Barnier az EU tagországok felelős minisztereit hívogatta fel a napokban és kérte tőlük csapata támogatását, Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a brit oldalt bírálta „kompromisszumra nem hajló, irreális beállítottsága miatt". Boris Johnson hivatalos szóvivője viszont annak a véleménynek adott hangot az i napilap szerint, hogy "megállapodás továbbra is lehetséges és változatlanul ez a brit kormány célja, de ennek elérése nem látszik könnyűnek”. Az EU és a UK taktikája között az a különbség, hogy míg utóbbi úgy gondolja, a kritikus témákon, súlyos nézeteltéréseken, azaz a halászati kvóták meghatározásán és az állami támogatások eltörlésén kell elsőként túl lenni, utóbbi szeretné lezárni az egyszerű ügyeket és ezzel lendületet adni az alkudozásnak. A francia diplomácia vezetője az EU-nagykövetek előtt tett kijelentésében magabiztosan hivatkozott a 27 tagország gazdasági súlyára és megbonthatatlan egységére, ami komoly előny a magára maradt szigetországgal szemben. A brit kormány kategorikusan visszautasítja az átmeneti állapot meghosszabbításának kérvényezését, noha hivatkozhatna a koronavírus-pandémia miatt kialakult helyzetre, az élet teljes leállására március és június között. A jövő heti londoni konzultáció előtt a halászati politika és az állami támogatási rendszer mellett a megállapodást gátló harmadik legnagyobb akadály az ún. egyenlő versenyfeltételek biztosítása. A brit kormány úgy tesz, mintha a Brexit szellemét sértené a munkavállalók jogainak, vagy a környezetvédelemnek az EU normáihoz való igazítása. Jövő pénteken, Michel Barnier szokásos záró sajtótájékoztatója után a brit és nemzetközi közvéleménynek világosabb képe lehet arról, hogyan fest majd a kooperáció az új év kezdetén. London a világkereskedelem többi területén jobban áll, Japánnal majdhogynem aláírásra kész a megegyezés és Ausztráliával is közelednek egymáshoz az álláspontok, különösen annak fényében, hogy Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök szerepet kaphat a Brexit utáni brit kereskedelmi kapcsolatok formálásában. Európa elhagyása természetesen nem az egyetlen, Boris Johnson vállán nyugvó probléma. Ezekben a napokban térnek vissza közel hat hónap után a tanulók az iskolapadokba. Ettől reméli a kormány, hogy a dolgozók is nagyobb arányban járnak majd be munkahelyeikre, ezzel enyhítve a városközpontok kísérteties kihaltságát, ennek nyomán pedig kiskereskedelmi vállalkozások összeomlását. Egy frissen készült közvélemény-kutatás szerint míg a vállalati vezetők a személyzet 60 százalékát remélik viszontlátni az irodákban az év vége előtt, a bérből és fizetésből élőknek csak 42 százaléka kész arra, hogy a közösségi közlekedés kihívásait legyőzve bemenjen dolgozni. Meglepően magas, 88 százalék várakozása szerint marad a „home office”, az otthonról való munkavégzés hosszú távon is „meghatározó része” az életnek. Ami magát az iskolát illeti, a kormány győzködése ellenére minden hatodik szülő szeretné otthon tartani gyermekét. A felelősség óriási: a hathetes szünet után összeült parlamentben az oktatási állandó bizottság elnöke, Robert Halfon kérdőre vonta tervei felől a szaktárca ostromlott vezetőjét, Gavin Williamsont, vajon hogyan akar segíteni azon a több millió gyereken, aki egyáltalán nem tanult a karantén idején. A lehetőségek közé tartoznak sürgősen elvégzett felmérők és felmerült a jövő nyári vizsgák elhalasztása a felzárkózás érdekében.