Összecsapásokba torkolltak a tüntetések a szófiai parlament épülete előtt

A hónapok óta tartó bulgáriai tüntetések összecsapásokba torkolltak a szófiai parlament őszi ülésszakának nyitónapján. Boriszov csellel hosszabbítaná hatalmát.

Többezres tömeg tiltakozott szerdán a szófiai parlament épülete előtt. A tüntetés már a kora délutáni órákban eldurvult, összecsapásokra került sor a parlamentet megostromló demonstrálók és a rendfenntartók között. A rendvédelmisek könnygázzal oszlattak és több tüntetőt letartóztattak. A tiltakozók közé vegyült keménymag tagjai közül többen tojásokkal, almákkal és szeméttel dobálták a rendőröket és felborítottak több, a karhatalmat szállító autót, számolt be a Reuters hírügynökség. A szófiai rendőrfőkapitány szerint mintegy húsz rendőrt ismeretlen anyaggal spriccelték le.

A két hónapja tartó bulgáriai tüntetéssorozatban ez volt az egyik legnagyobb méretű tiltakozás, amelyet Nagy Nemzeti Lázadás néven hirdettek meg a szervezők a parlament őszi ülésszakának nyitó napjára. A tüntetők változatlanul Bojko Boriszov kormányfő lemondását és Ivan Gesev főügyész távozását követelik, de ezúttal a miniszterelnök által javasolt alkotmánymódosítás ellen is tiltakoznak.

A tiltakozók hetek óta már sátortáborokat vertek fel Szófia négy legfontosabb közlekedési csomópontjában és hasonló útakadályokat építettek más városokban is. Néhányan éhségsztrájkba kezdtek követeléseik alátámasztására. Boriszov ezt követően felajánlotta az alkotmánymódosítást, de azt a tüntetők azzal utasították el, hogy nem kérnek a „maffia alkotmányából”. A mostani lázadás ugyanis a mindent eluraló korrupció, az állam maffiaszerű működése miatt robbant ki az Európai Unió legszegényebb, egyben a legkorruptabbnak tartott államában. A tíz éve hatalmon lévő Boriszovot azzal vádolják, hogy elnézi és pártolja a kormánya körül burjánzó korrupciót, a főügyészt pedig azzal, hogy lehetővé teszi mindezt, nem indít eljárásokat a korrupciógyanús ügyekben. A tiltakozók szerint az országot és a kormányt túszul ejtette az oligarchák bűnszövetkezete, amely már az igazságszolgáltatást, a médiát és az állambiztonsági szerveket is uralja.

Az oroszpártinak tartott, az ellenzéki szocialisták színeiben mandátumot nyert Rumen Radev államfő kezdettől a tüntetők mellé állt, már július közepén egy, az ország népéhez intézett beszédében úgy foglalt állást, hogy a Bulgáriában zajló politikai folyamat újraindítására van szükség, amihez szerinte elengedhetetlen a kormány és a főügyész lemondása. Radev oligarchikus kormányzási modellről beszélt, és felszólította a megmozdulások résztvevőit, hogy őrizzék meg a tiltakozások békés jellegét, ne üljenek fel a provokációknak, a rendvédelmi szerveket pedig az erőszak elkerülésére intette. Az őszi parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében az államfő szerdán is lemondásra szólította fel Boroszivot és a jobbközép GERB kabinetet és a miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslatának elutasítását kérte a parlamenttől. Azzal indokolta kérését, hogy nem egy új alkotmány, hanem a kormányzati erkölcs hiánya és a korrupció vitte utcára az embereket.

Boriszov megígérte, hogy lemond, ha a parlament rábólint egy alkotmányozó nemzetgyűlés felállítására. Erre azonban nincs sok esélye, hiszen kétharmados támogatás szükséges az alkotmánymódosításhoz, ám nemcsak a tüntetők, hanem a parlamenti ellenzék is úgy gondolja, Boriszov javaslata csupán csel, amellyel saját hatalmát igyekszik meghosszabbítani.