Előfizetés

Európa sereghajtói vagyunk tesztelésben, mivel ingyen vizsgálatot szinte bárhol könnyebb és olcsóbb csináltatni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.03. 07:43

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Összetett követelményekkel előzi meg a magyar rendszer, nehogy túl sokat kelljen tesztelni.
Noha a kormánynak dolgozó szakemberek sem győzik eléggé hangsúlyozni a tesztelés fontosságát, összességében szinte minden uniós országban sokkal könnyebb ingyenes tesztet csináltatni, mint Magyarországon, írja a 444.hu. Az Our World in Data térképe szerint csak a bolgár szabályozás hasonlít a mienkhez. Magyarországon ahhoz, hogy valakit kötelezően, ingyen teszteljenek, több feltételt is teljesíteni kell. Először is, koronagyanús tüneteket kell produkálni (köhögés, láz, nehézlégzés, szaglásvesztés, ízérzés hiánya vagy zavara), másodszor szükség van egy plusz-rizikófaktorra (valaki erősen fertőzött területen járt; kontaktusba került fertőzött személlyel;  járó- vagy fekvőbeteg-ellátásra szorul; stb). Ha a két kritérium nem adott, akkor nincs vizsgálat: ezért nem tesztelik például a koronavírus-fertőzöttek szoros kontaktjait, ha tünetmentesek. Ehhez képest más országok igyekeznek úgy alakítani a szabályozást, hogy minél többen hozzáférjenek a tesztekhez. Például a francia egészségügyi miniszter július végén jelentette be, hogy a korábbiakkal ellentétben már orvosi recept és tünetek nélkül is lehet majd PCR-tesztet kérni, a költségeket pedig vállalja az állam. Olivier Véran elismerte, hogy vannak kapacitásbeli gondok, de azért a minták 80 százalékát 36 órán belül sikerül kielemezni. Németországban elég a teszthez, ha az orvos enyhe tüneteket lát a páciensén. A fertőzöttek kontaktjait tünetek nélkül is tesztelik, a gócpontokban pedig, ahol egy héten át legalább 50 fertőzött jut százezer emberre, nagyobb tömegben is tesztelhetik az embereket. Kötelezően és ingyen tesztelik azokat, akik a járvány szempontjából különösen veszélyesnek ítélt területről érkeznek Németországba. Hollandiában ehhez hasonlóan ingyen jár a teszt azoknak, akik gyanús tüneteket produkálnak. Van, ahol „drive through” módszerrel, vagyis autóban ülve lehet mintát adni, hogy a mintavételre érkezők biztosan ne adják tovább a fertőzést. Mivel más országokhoz képest nagyon szigorúan határozzuk meg, kinek jár ingyenes teszt, európai összehasonlításban még mindig alig végzünk teszteket. Igaz, az utóbbi napokban a szokásoshoz képest valamelyest növekedésnek indult a tesztek száma Magyarországon, ami akár biztató jel is lehet, de egyelőre nem tudni, hogy ez egy tudatos bővítés kezdete-e.

Megbecsülést követelnek a hivatalnokok – Országos szervezésű helyi akciók zajlanak

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.09.03. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Helyi önkormányzati sztrájkok láncolatával akarja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a kormányt a szakszervezet, de a belügy csak levelezni akar.
Az önkormányzatok központi bérrendezésétől a járványhelyzetre hivatkozva elvett adóbevételek visszaadásáig terjed a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) hatpontos követeléslistája, aminek nagy részéért 2016 óta küzdenek az érdekvédők. Mostani – szerda reggel kezdődött és pénteken munkazárásig tartó – akciójuk már a hatodik hasonló megmozdulás, amihez ezúttal az önkormányzati dolgozók 17 és fél százaléka, 5358 ember csatlakozott. Boros Péterné, a szervezet elnöke a Népszava kérdésére hangsúlyozta, országos szervezésű helyi akciókról van szó, tehát azt alapszervezeteikre bízták, hogy milyen megoldást választanak a munkabeszüntetésre. Van, ahol mind a három napon zárva tart a hivatal, máshol csak napi két órára áll le az ügyintézés.
A Fővárosi Önkormányzatnál mindhárom napon 8 és 10 óra között sztrájkolnak a dolgozók, Kispesten 9 és 11 óra között, több helyen azonban hiányzott néhány aláírás az akció feltételének számító 50 százalékos részvételhez, így a munkatársak a szolidaritás kék szalagjával fejezik ki egyetértésüket a követelésekkel. Az akció megkezdése előtt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) Orbán Viktornak címzett tárgyalási felhívását az egyeztetésre kijelölt belügyminiszter levélben utasította el, a sztrájkot megelőző kötelező egyeztető eljárás tehát nem vezetett eredményre. Pintér Sándor felvetésére, hogy járványhelyzetben „nincs helye a széthúzásnak”, Boros Péterné azt felelte: éppen az önkormányzatok munkatársai adtak példát az önfeláldozó munkára, de a települések saját bevételeik csökkentése miatt súlyos működési gondokkal küzdenek, ez okozza az ágazat valódi feszültségét, a sztrájkhelyzetet. A szakszervezeten belül az Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsát vezető File Beáta szerda délelőtt a Belügyminisztérium főbejárata előtt tartott sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy 13 éve folytatnak bérharcot az ágazatban dolgozók érdekében, akik mára kiégtek, el vannak keseredve, nincs jövőképük, mert az állam nem tekinti partnernek őket. Az önkormányzati munka nem vonzó, friss nyugdíjasaik sorra mennek el máshová, holott tudásukra nagy szükség lenne a hivatalokban, a fiatalok pedig csak ugródeszkának tekintik a tisztviselői munkát. Hasonlóan magyarázta a kispesti Póti Tímea is, hogy miért csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz a kerületi hivatal dolgozóinak 52 százaléka. A helyi alapszervezeti titkár azt tapasztalja, durva sértésként élik meg a szakszervezet tagjai, hogy képviselőikkel nem tárgyal a Belügyminisztérium, a kiemelkedő teljesítményt pedig nem ismeri el az állam. A háromnapos megmozdulás szerinte a szolidaritás kifejezése is a jobb pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok részéről, mert csak a gazdagabb települések képesek bért emelni saját tartalékaikból, a falvaknak nincs félretett pénzük. A Fővárosi Önkormányzat vezetői a sztrájkjogot alapjognak tekintik, a szakszervezettel folytatott egyeztetésen azt vállalták, hogy ebben a három napban délelőtt 10 óráig nem szerveznek semmilyen tárgyalást és zárva tartják ügyfélszolgálati irodájukat – tájékoztatta a Népszavát Kiss Ambrus. A főpolgármester-helyettes hozzátette: ez alól egyedül a hajléktalan ügyfélszolgálat a kivétel, mert pénteken pénzkifizetési nap lesz, így ez az iroda már reggel 8-tól várja az ügyfeleket. Véleménye szerint a kormánynak sem „levelező tagozatot” kellene működtetnie, hanem tárgyalóasztalnál kellene egyeztetnie az önkormányzatok munkavállalóival egy egységes állami béremelésről. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is azt emelte ki a sztrájk értékelésekor, hogy Magyarországon nem lehetne kétféle tisztviselői kar, a kormánynak egyformán kellene kezelni az önkormányzati és a kormányzati tisztviselőket, mert egységesen állami közfeladatot látnak el. Schmidt Jenő emlékeztetett rá, most a kormányhivatali dolgozók nem ritkán kétszer annyit keresnek, mint önkormányzatnál foglalkoztatott társaik és ez megengedhetetlen. Ugyanakkor ő – szemben az érdekvédőkkel – nem a jelenlegi tisztviselői bértábla toldozgatásában látja a megoldást, mert ennek nem az elvégzett munka minősége és mennyisége az alapja, hanem az életkor és a végzettség, s ez nem jó. Tab fideszes polgármestere ezért az összes önkormányzati és állami tisztviselőt A munka törvénykönyve hatálya alá helyezné, hogy a hivatalok szabadabban gazdálkodhassanak a nekik járó bértömeggel és megfizethessék a nélkülözhetetlen szakembereiket. Ehhez persze a mainál több pénz kellene, az elismert munkahelyek után járó állami támogatás összegét ő a mostani 5,6 millió forintról 8 millióra emelné. Ezekről a kérdésekről a TÖOSZ elnöke szerint is érdemes kiharcolni az egyeztetést a kormánnyal, de a többi szakszervezeti követelés szerinte szereptévesztés. A bérharc az érdekvédők területe, de az, hogy megkapták-e az önkormányzatok a fertőtlenítőszerek fedezetét, nem rájuk tartozik – összegezte álláspontját a települési szövetség vezetője, akinek a hivatalában egyébként nincs munkabeszüntetés.

Négyszer több szabálysértési feljelentés a járvány miatt

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.09.03. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egyre kevésbé tartják be az emberek a fertőzés terjedése ellen hozott intézkedéseket.
Szűk másfél hónap alatt megnégyszereződött azoknak a szabálysértési feljelentéseknek a száma, amelyeket a járványügyi előírások megszegése miatt szabott ki a rendőrség – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság Népszavának küldött válaszaiból. Az adatsor azt mutatja, hogy egyre kevésbé tartják be az emberek a fertőzés terjedése ellen hozott intézkedéseket, megduplázódott ugyanis az ilyen ügyekben kirótt figyelmeztetések és a helyszíni bírságok száma is. Ezekbe az adatokba a maszkviselés szabályainak megsértése miatt alkalmazott szankciók is beleértendők, de nem kizárólag ezekből tevődnek össze. A rendőrség egyébként csak göngyölt statisztikát vezet, ebből pedig az látszik, hogy május 4-től 1385 esetben kellett figyelmeztetést kiadni, 645 esetben volt szükség helyszíni bírságra és 867 alkalommal egészen szabálysértési feljelentésig fajult az ügy. A kiszabott bírságok összegéről ezúttal nem adott felvilágosítást a rendőrség, de július közepén – amikor lapunk legutóbb érdeklődött – 8,32 millió forintnál állt a számláló. A rendőrség adatai azért is meglepők, mert a Publicus Intézet lapunk megbízásából készített augusztus végi felmérése azt mutatja: a fővárosiak túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy kötelező a maszk, vagy az arcot és orrot eltakaró sál viselése a közösségi közlekedés járművein, illetve a megállókban. A megkérdezettek alig 6 százaléka válaszolta azt, hogy nem tartja helyesnek az intézkedést, míg 89 százalék egyetértett vele.
A kötelező maszkviselés elfogadását nem különösebben befolyásolja a pártpreferencia sem. A Fidesz-KDNP szimpatizánsai éppúgy 93 százalékban támogatják, mint az MSZP-Párbeszéd-hívek. Még náluk is elkötelezettebbek a Demokratikus Koalícióhoz (DK) húzók és a Momentumosok: előbbieknek 99, utóbbiaknak 95 százaléka ért egyet az előírással. A magukat a Kétfarkú Kutya Párthoz (MKKP) sorolók tűnnek a legszkeptikusabbnak, közülük csak 72 százalék tartja fontosnak a maszkviselést. A válaszadók többsége szerint megfelelő az a fővárosi szankció, miszerint a maszk nélkül utazókat leszállíthatják a járművekről. A kormánypárt, a DK, a Jobbik és a Momentum szimpatizánsok 62-67 százaléka érzi ezt elegendő büntetésnek, 22-32 százalékuk viszont szigorítana. A szocialisták 29 százaléka még jobban lesújtana a renitensekre, míg 18 százalék szerint már ez is túl sok. Enyhébb elbírálást várnának az MKKP hívei, a megkérdezettek 32 százaléka túl szigorúnak találja a büntetést és köztük vannak a legkevesebben (19 százalék) a több szigort várók is.  A BKV saját tapasztalatai egyébként szintén azt mutatják, hogy az elmúlt hónapokban lazult a maszkviselési fegyelem Budapesten. Míg a szabály bevezetésekor az utasok csaknem 100 százaléka betartotta az előírásokat, a BKK belső felmérése szerint a nyár végére ez az arány 85 százalékra esett vissza. A maszkhasználatot az ellenőrök ellenőrzik. Pótdíjat nem szabnak ki, de leszállíthatják renitenst a járműről. Arról viszont nem vezetnek nyilvántartást, hogy ezt eddig hány esetben tették meg.