önkormányzatok;sztrájk;MKKSZ;

2020-09-03 07:00:00

Megbecsülést követelnek a hivatalnokok – Országos szervezésű helyi akciók zajlanak

Helyi önkormányzati sztrájkok láncolatával akarja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a kormányt a szakszervezet, de a belügy csak levelezni akar.

Az önkormányzatok központi bérrendezésétől a járványhelyzetre hivatkozva elvett adóbevételek visszaadásáig terjed a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) hatpontos követeléslistája, aminek nagy részéért 2016 óta küzdenek az érdekvédők. Mostani – szerda reggel kezdődött és pénteken munkazárásig tartó – akciójuk már a hatodik hasonló megmozdulás, amihez ezúttal az önkormányzati dolgozók 17 és fél százaléka, 5358 ember csatlakozott. Boros Péterné, a szervezet elnöke a Népszava kérdésére hangsúlyozta, országos szervezésű helyi akciókról van szó, tehát azt alapszervezeteikre bízták, hogy milyen megoldást választanak a munkabeszüntetésre. Van, ahol mind a három napon zárva tart a hivatal, máshol csak napi két órára áll le az ügyintézés.

A Fővárosi Önkormányzatnál mindhárom napon 8 és 10 óra között sztrájkolnak a dolgozók, Kispesten 9 és 11 óra között, több helyen azonban hiányzott néhány aláírás az akció feltételének számító 50 százalékos részvételhez, így a munkatársak a szolidaritás kék szalagjával fejezik ki egyetértésüket a követelésekkel.

Az akció megkezdése előtt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) Orbán Viktornak címzett tárgyalási felhívását az egyeztetésre kijelölt belügyminiszter levélben utasította el, a sztrájkot megelőző kötelező egyeztető eljárás tehát nem vezetett eredményre. Pintér Sándor felvetésére, hogy járványhelyzetben „nincs helye a széthúzásnak”, Boros Péterné azt felelte: éppen az önkormányzatok munkatársai adtak példát az önfeláldozó munkára, de a települések saját bevételeik csökkentése miatt súlyos működési gondokkal küzdenek, ez okozza az ágazat valódi feszültségét, a sztrájkhelyzetet.

A szakszervezeten belül az Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsát vezető File Beáta szerda délelőtt a Belügyminisztérium főbejárata előtt tartott sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy 13 éve folytatnak bérharcot az ágazatban dolgozók érdekében, akik mára kiégtek, el vannak keseredve, nincs jövőképük, mert az állam nem tekinti partnernek őket. Az önkormányzati munka nem vonzó, friss nyugdíjasaik sorra mennek el máshová, holott tudásukra nagy szükség lenne a hivatalokban, a fiatalok pedig csak ugródeszkának tekintik a tisztviselői munkát.

Hasonlóan magyarázta a kispesti Póti Tímea is, hogy miért csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz a kerületi hivatal dolgozóinak 52 százaléka. A helyi alapszervezeti titkár azt tapasztalja, durva sértésként élik meg a szakszervezet tagjai, hogy képviselőikkel nem tárgyal a Belügyminisztérium, a kiemelkedő teljesítményt pedig nem ismeri el az állam. A háromnapos megmozdulás szerinte a szolidaritás kifejezése is a jobb pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok részéről, mert csak a gazdagabb települések képesek bért emelni saját tartalékaikból, a falvaknak nincs félretett pénzük.

A Fővárosi Önkormányzat vezetői a sztrájkjogot alapjognak tekintik, a szakszervezettel folytatott egyeztetésen azt vállalták, hogy ebben a három napban délelőtt 10 óráig nem szerveznek semmilyen tárgyalást és zárva tartják ügyfélszolgálati irodájukat – tájékoztatta a Népszavát Kiss Ambrus. A főpolgármester-helyettes hozzátette: ez alól egyedül a hajléktalan ügyfélszolgálat a kivétel, mert pénteken pénzkifizetési nap lesz, így ez az iroda már reggel 8-tól várja az ügyfeleket. Véleménye szerint a kormánynak sem „levelező tagozatot” kellene működtetnie, hanem tárgyalóasztalnál kellene egyeztetnie az önkormányzatok munkavállalóival egy egységes állami béremelésről.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is azt emelte ki a sztrájk értékelésekor, hogy Magyarországon nem lehetne kétféle tisztviselői kar, a kormánynak egyformán kellene kezelni az önkormányzati és a kormányzati tisztviselőket, mert egységesen állami közfeladatot látnak el. Schmidt Jenő emlékeztetett rá, most a kormányhivatali dolgozók nem ritkán kétszer annyit keresnek, mint önkormányzatnál foglalkoztatott társaik és ez megengedhetetlen. Ugyanakkor ő – szemben az érdekvédőkkel – nem a jelenlegi tisztviselői bértábla toldozgatásában látja a megoldást, mert ennek nem az elvégzett munka minősége és mennyisége az alapja, hanem az életkor és a végzettség, s ez nem jó. Tab fideszes polgármestere ezért az összes önkormányzati és állami tisztviselőt A munka törvénykönyve hatálya alá helyezné, hogy a hivatalok szabadabban gazdálkodhassanak a nekik járó bértömeggel és megfizethessék a nélkülözhetetlen szakembereiket. Ehhez persze a mainál több pénz kellene, az elismert munkahelyek után járó állami támogatás összegét ő a mostani 5,6 millió forintról 8 millióra emelné. Ezekről a kérdésekről a TÖOSZ elnöke szerint is érdemes kiharcolni az egyeztetést a kormánnyal, de a többi szakszervezeti követelés szerinte szereptévesztés. A bérharc az érdekvédők területe, de az, hogy megkapták-e az önkormányzatok a fertőtlenítőszerek fedezetét, nem rájuk tartozik – összegezte álláspontját a települési szövetség vezetője, akinek a hivatalában egyébként nincs munkabeszüntetés.