Előfizetés

Megbecsülést követelnek a hivatalnokok – Országos szervezésű helyi akciók zajlanak

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.09.03. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Helyi önkormányzati sztrájkok láncolatával akarja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a kormányt a szakszervezet, de a belügy csak levelezni akar.
Az önkormányzatok központi bérrendezésétől a járványhelyzetre hivatkozva elvett adóbevételek visszaadásáig terjed a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) hatpontos követeléslistája, aminek nagy részéért 2016 óta küzdenek az érdekvédők. Mostani – szerda reggel kezdődött és pénteken munkazárásig tartó – akciójuk már a hatodik hasonló megmozdulás, amihez ezúttal az önkormányzati dolgozók 17 és fél százaléka, 5358 ember csatlakozott. Boros Péterné, a szervezet elnöke a Népszava kérdésére hangsúlyozta, országos szervezésű helyi akciókról van szó, tehát azt alapszervezeteikre bízták, hogy milyen megoldást választanak a munkabeszüntetésre. Van, ahol mind a három napon zárva tart a hivatal, máshol csak napi két órára áll le az ügyintézés.
A Fővárosi Önkormányzatnál mindhárom napon 8 és 10 óra között sztrájkolnak a dolgozók, Kispesten 9 és 11 óra között, több helyen azonban hiányzott néhány aláírás az akció feltételének számító 50 százalékos részvételhez, így a munkatársak a szolidaritás kék szalagjával fejezik ki egyetértésüket a követelésekkel. Az akció megkezdése előtt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) Orbán Viktornak címzett tárgyalási felhívását az egyeztetésre kijelölt belügyminiszter levélben utasította el, a sztrájkot megelőző kötelező egyeztető eljárás tehát nem vezetett eredményre. Pintér Sándor felvetésére, hogy járványhelyzetben „nincs helye a széthúzásnak”, Boros Péterné azt felelte: éppen az önkormányzatok munkatársai adtak példát az önfeláldozó munkára, de a települések saját bevételeik csökkentése miatt súlyos működési gondokkal küzdenek, ez okozza az ágazat valódi feszültségét, a sztrájkhelyzetet. A szakszervezeten belül az Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsát vezető File Beáta szerda délelőtt a Belügyminisztérium főbejárata előtt tartott sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy 13 éve folytatnak bérharcot az ágazatban dolgozók érdekében, akik mára kiégtek, el vannak keseredve, nincs jövőképük, mert az állam nem tekinti partnernek őket. Az önkormányzati munka nem vonzó, friss nyugdíjasaik sorra mennek el máshová, holott tudásukra nagy szükség lenne a hivatalokban, a fiatalok pedig csak ugródeszkának tekintik a tisztviselői munkát. Hasonlóan magyarázta a kispesti Póti Tímea is, hogy miért csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz a kerületi hivatal dolgozóinak 52 százaléka. A helyi alapszervezeti titkár azt tapasztalja, durva sértésként élik meg a szakszervezet tagjai, hogy képviselőikkel nem tárgyal a Belügyminisztérium, a kiemelkedő teljesítményt pedig nem ismeri el az állam. A háromnapos megmozdulás szerinte a szolidaritás kifejezése is a jobb pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok részéről, mert csak a gazdagabb települések képesek bért emelni saját tartalékaikból, a falvaknak nincs félretett pénzük. A Fővárosi Önkormányzat vezetői a sztrájkjogot alapjognak tekintik, a szakszervezettel folytatott egyeztetésen azt vállalták, hogy ebben a három napban délelőtt 10 óráig nem szerveznek semmilyen tárgyalást és zárva tartják ügyfélszolgálati irodájukat – tájékoztatta a Népszavát Kiss Ambrus. A főpolgármester-helyettes hozzátette: ez alól egyedül a hajléktalan ügyfélszolgálat a kivétel, mert pénteken pénzkifizetési nap lesz, így ez az iroda már reggel 8-tól várja az ügyfeleket. Véleménye szerint a kormánynak sem „levelező tagozatot” kellene működtetnie, hanem tárgyalóasztalnál kellene egyeztetnie az önkormányzatok munkavállalóival egy egységes állami béremelésről. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is azt emelte ki a sztrájk értékelésekor, hogy Magyarországon nem lehetne kétféle tisztviselői kar, a kormánynak egyformán kellene kezelni az önkormányzati és a kormányzati tisztviselőket, mert egységesen állami közfeladatot látnak el. Schmidt Jenő emlékeztetett rá, most a kormányhivatali dolgozók nem ritkán kétszer annyit keresnek, mint önkormányzatnál foglalkoztatott társaik és ez megengedhetetlen. Ugyanakkor ő – szemben az érdekvédőkkel – nem a jelenlegi tisztviselői bértábla toldozgatásában látja a megoldást, mert ennek nem az elvégzett munka minősége és mennyisége az alapja, hanem az életkor és a végzettség, s ez nem jó. Tab fideszes polgármestere ezért az összes önkormányzati és állami tisztviselőt A munka törvénykönyve hatálya alá helyezné, hogy a hivatalok szabadabban gazdálkodhassanak a nekik járó bértömeggel és megfizethessék a nélkülözhetetlen szakembereiket. Ehhez persze a mainál több pénz kellene, az elismert munkahelyek után járó állami támogatás összegét ő a mostani 5,6 millió forintról 8 millióra emelné. Ezekről a kérdésekről a TÖOSZ elnöke szerint is érdemes kiharcolni az egyeztetést a kormánnyal, de a többi szakszervezeti követelés szerinte szereptévesztés. A bérharc az érdekvédők területe, de az, hogy megkapták-e az önkormányzatok a fertőtlenítőszerek fedezetét, nem rájuk tartozik – összegezte álláspontját a települési szövetség vezetője, akinek a hivatalában egyébként nincs munkabeszüntetés.

Négyszer több szabálysértési feljelentés a járvány miatt

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.09.03. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egyre kevésbé tartják be az emberek a fertőzés terjedése ellen hozott intézkedéseket.
Szűk másfél hónap alatt megnégyszereződött azoknak a szabálysértési feljelentéseknek a száma, amelyeket a járványügyi előírások megszegése miatt szabott ki a rendőrség – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság Népszavának küldött válaszaiból. Az adatsor azt mutatja, hogy egyre kevésbé tartják be az emberek a fertőzés terjedése ellen hozott intézkedéseket, megduplázódott ugyanis az ilyen ügyekben kirótt figyelmeztetések és a helyszíni bírságok száma is. Ezekbe az adatokba a maszkviselés szabályainak megsértése miatt alkalmazott szankciók is beleértendők, de nem kizárólag ezekből tevődnek össze. A rendőrség egyébként csak göngyölt statisztikát vezet, ebből pedig az látszik, hogy május 4-től 1385 esetben kellett figyelmeztetést kiadni, 645 esetben volt szükség helyszíni bírságra és 867 alkalommal egészen szabálysértési feljelentésig fajult az ügy. A kiszabott bírságok összegéről ezúttal nem adott felvilágosítást a rendőrség, de július közepén – amikor lapunk legutóbb érdeklődött – 8,32 millió forintnál állt a számláló. A rendőrség adatai azért is meglepők, mert a Publicus Intézet lapunk megbízásából készített augusztus végi felmérése azt mutatja: a fővárosiak túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy kötelező a maszk, vagy az arcot és orrot eltakaró sál viselése a közösségi közlekedés járművein, illetve a megállókban. A megkérdezettek alig 6 százaléka válaszolta azt, hogy nem tartja helyesnek az intézkedést, míg 89 százalék egyetértett vele.
A kötelező maszkviselés elfogadását nem különösebben befolyásolja a pártpreferencia sem. A Fidesz-KDNP szimpatizánsai éppúgy 93 százalékban támogatják, mint az MSZP-Párbeszéd-hívek. Még náluk is elkötelezettebbek a Demokratikus Koalícióhoz (DK) húzók és a Momentumosok: előbbieknek 99, utóbbiaknak 95 százaléka ért egyet az előírással. A magukat a Kétfarkú Kutya Párthoz (MKKP) sorolók tűnnek a legszkeptikusabbnak, közülük csak 72 százalék tartja fontosnak a maszkviselést. A válaszadók többsége szerint megfelelő az a fővárosi szankció, miszerint a maszk nélkül utazókat leszállíthatják a járművekről. A kormánypárt, a DK, a Jobbik és a Momentum szimpatizánsok 62-67 százaléka érzi ezt elegendő büntetésnek, 22-32 százalékuk viszont szigorítana. A szocialisták 29 százaléka még jobban lesújtana a renitensekre, míg 18 százalék szerint már ez is túl sok. Enyhébb elbírálást várnának az MKKP hívei, a megkérdezettek 32 százaléka túl szigorúnak találja a büntetést és köztük vannak a legkevesebben (19 százalék) a több szigort várók is.  A BKV saját tapasztalatai egyébként szintén azt mutatják, hogy az elmúlt hónapokban lazult a maszkviselési fegyelem Budapesten. Míg a szabály bevezetésekor az utasok csaknem 100 százaléka betartotta az előírásokat, a BKK belső felmérése szerint a nyár végére ez az arány 85 százalékra esett vissza. A maszkhasználatot az ellenőrök ellenőrzik. Pótdíjat nem szabnak ki, de leszállíthatják renitenst a járműről. Arról viszont nem vezetnek nyilvántartást, hogy ezt eddig hány esetben tették meg.

Balatoni privatizálás nyomott árakkal

Papp Zsolt Vas András
Publikálás dátuma
2020.09.03. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Meghirdették a Balatoni Hajózási Zrt. eladásra szánt ingatlanjai közül az első kettőt: a parti telkek kikiáltási ára 68 és 78 ezer forint négyzetméterenként.
A lapunk által megkérdezett ingatlanszakértő szerint a Balatonnál a közvetlen vízparti, teljesen közművesített, összefüggő, nagy területű telkek négyzetméter ára 100 ezer forinttól indul, és – elsősorban az északi parton – akár az egymillió forintot is elérheti. Ehhez képest a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. négyzetméterenként 68 ezer forintos kikiáltási áron kínálja eladásra a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. egyik, déli parti, balatonszemesi kempingjét. Az állam ugyanis – ahogyan azt elsőként az MFOR kiszúrta – egymilliárd forintos kikiáltási áron hirdette meg a közel másfél hektáros, azaz bő 14,6 ezer négyzetméteres Hattyú kempinget. Mivel kikiáltási árról van szó, elvileg többet is kasszírozhat a vagyonkezelő. Csakhogy az állami licitek során eladásra kínált ingatanok zöme kikiáltási áron kel el. Május elején a Népszava számolt be elsőként arról, hogy a Bahart-ban minősített többséggel rendelkező állam képviseletében a Magyar Turisztikai Ügynökség – a balatoni önkormányzatokkal szemben – elfogadta a cég reorganizációs tervét, amelyben a vitorláskikötők bérbeadása mellett szerepelt a társaság szemesi és boglári kempingjének, illetve siófoki szállodájának eladása is. Annak ellenére is, hogy egy éve a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán lapunknak nyilatkozva még bizonygatta: nem fogják feldarabolni és részenként értékesíteni a céget. Az elmúlt években a NER-oligarchák sorra vásárolták fel a tóparti ingatlanokat, jellemzően fejlesztési céllal, és a meghirdetett szemesi ingatlan, a Hattyú Kemping adottságaival felkeltheti a Fidesz-közeli vállalkozók érdeklődését. A kikötő melletti telek jelenlegi formában 101 – sátrak, lakókocsik fogadásra alkalmas – parcellával rendelkezik, ezen túl néhány kiszolgáló épület található rajta. A cég beszámolója szerint eddig évi tízmillió forintért adta bérbe a Bahart. A vagyonkezelő kiírása nem szabályozza, hogy a jövőben továbbra is kempingként kellene használni az ingatlant: ha lesz vevő, akkor a helyi építési szabályzatnak megfelelően fejlesztheti azt. Az MNV jelentős határidőt adott a licitre: a százmillió forintos árverési biztosítékot a hónap közepéig kell megfizetni az árverésre jelentkezőknek, maga az elektronikus licit szeptember 21-én indul, de egy egész hónap áll a licitálók rendelkezésre – ami meglehetősen tág határidő, az általában megszokott 2-4 munkanappal szemben. Hasonlóan alacsonynak tűnő kikiáltási áron kínálja az MNV a Balatoni Hajózási Zrt. mintegy 10 ezer négyzetméteres tihanyi rév melletti területét is. Itt az induló ár 787 millió forint, azaz négyzetméterenként 78 ezer forint. Igaz, itt egy-két jogi nehézség felmerül: a telek és annak szomszédos telkei között rendezetlen telekhatárok és túlépítések vannak. Az ingatlanon lévő üzlethelyiségekre és a terület több mint felére 2024.08.15-ig érvényes bérleti szerződés áll fenn – olvasható a hirdetményben. A közművesített vízparti telekhez csónakkikötő, játszótér, zúzott kővel borított parkoló, piactér is tartozik. A tihanyi és szemesi Bahart-ingatlannal ellentétben a cég vitorláskikötőinek bérbeadásáról még semmit nem tudni. Pedig a cég reorganizációs terve szerint jövő év január elsejétől már új bérlők üzemeltetnék a jachtkikötőket. Hiába telt el azonban három hónap a tervezet megszavazása óta, még nincs nyoma, hogy megpályáztatták volna a 11 kikötőt. – A pályázatok előkészítése folyamatban van, konkrétumokról azonban még nem tudunk beszámolni – felelte korábbi érdeklődéseinkre Kollár József, a Bahart vezérigazgatója, akit ezúttal hiába kerestünk, nem válaszolt kérdéseinkre. Így arra sem, igaz-e lapunk értesülése, hogy elhalasztják a vitorláskikötők bérbeadását. Információink szerint ugyanis a nyár balatoni botrányai – az algásodás, az eliszaposodás, a szállodapályázatoknál a NER-hez kötődő vállalkozók kistafírozása, a Club Aliga esetleges lezárásának kérdése – miatt a cégnél úgy döntöttek, elhalasztják a tendereket, mert újabb konfliktust okozna a nyertesek személye. Balatoni forrásaink szerint ugyanis több kikötőnél már előre eldöntött, kik nyerik a majdani pályázatokat, az érintett települések különböző Facebook-csoportjaiban konkrét nevek is felmerülnek – természetesen nem hiányozhat Mészáros Lőrinc felcsúti oligarcha és Tiborcz István, Orbán Viktor kormányfő veje sem. Aligha lenne váratlan, ha a pályázatokra rámozdulnának a NER-oligarchák: a jachtkikötő-üzemeltetés igencsak jövedelmező üzlet. A Bahartnak évről évre több, idén már 967 milliós bevételt hoz a 11 kikötő, amelyektől profiltisztításra hivatkozva válik meg a cég. Mivel a cég közlése szerint idénre 88 millió forint amortizációval, valamint a további 385 milliósra tervezett költséggel számoltak, évi mintegy félmilliárd forint hasznot hajtó üzletágtól válna meg.