Előfizetés

Hazánkban is reneszánszukat élik a milíciák

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.09.03. 14:23
A Magyar Gárda tagjai az azóta feloszlatott egyesület 2007-es rendezvényén
Fotó: Népszava
Az önvédelmi fegyveres szervezetektől az éber “migráns vadászokig”, a polgárőröktől a hadseregbe hivatalosan integrált félkatonai formációkig meglehetősen vegyes képet mutat a paramilitarizmus Közép és Kelet-Európában.
A jelenség hosszú múltra tekint vissza a térségben, és egy ideje a reneszánszát éli, ami a biztonsági környezet gyors és jelentős változásaira adott civil reagálással magyarázható. Az amerikai German Marshall Fund által megjelentetett friss tanulmány szerint a régióban alapvetően kétféle modell létezik: az egyik az állam által támogatott és a katonai tevékenységek iránt érdeklődő fiatalok önkéntes részvételén alapul. Ezek a szerveződések elsősorban a balti államokban népszerűek. A másik modellre az egyik legjobb példa Magyarország, ahol a félkatonai szervezetek decentralizáltak, az államtól függetlenül működnek és tagjaik leginkább szélsőséges elemek. Az első csoporthoz tartozók utánpótlást jelenthetnek a fegyveres erőkbe, az állambiztonsági apparátusba. De ha soha nem lépnek állami szolgálatba, akkor is fontos kapcsolatot jelentenek a civilek és a katonák között. A második csoport színesebb, vannak közöttük keményvonalas neonácik és cigányüldöző polgárőrök egyaránt. Közös bennük, hogy makacsul tartják magukat a meghirdetett céljaikhoz, és megkérdőjelezik az erő használatának állami monopóliumát. Néha közvetlenül az állammal szemben cselekszenek, néha pedig azt állítják, hogy segítenek az államnak, mivel az híján van a megfelelő kapacitásnak. Magyarországon kívül Csehországban, Szlovákiában és Ukrajnában van viszonylag jelentős táboruk. A dolgozat szerzője, a szlovák Matej Kundrik szerint a régióban működő radikális félkatonai alakulatok leginkább a szélsőjobboldalhoz köthetők. Ezeket a csoportokat ellenőrizni kell, mert a hozzájuk csapódott emberek könnyen radikalizálódhatnak, szélsőséges esetben megjelenhetnek közöttük a „magányos farkas” támadók. Az államnak ügyelnie kell rá, hogy ne férhessenek hozzá fegyverekhez, katonai kiképzéshez és infrastruktúrához. Weronika Grzebalska lengyel kutató, a tanulmányról rendezett videokonferencián ugyanakkor érzékeltette, hogy nem lehet mindenütt az államtól várni a megoldást, mivel “a demokratikus stabilitást nem csak a nem-állami, szélsőséges szervezetek veszélyeztetik, hanem éppenséggel azok az államok, amelyek magukévá tesznek radikális ideológiákat” - fogalmazott. Vigyázni kell tehát az ajánlásokkal, amelyek szerint az államra kell bízni a szélsőségesek megregulázását, minthogy “az állam vezető szerepe teljesen mást jelent például Csehországban, mint Orbán Magyarországán”.

Már azt találgatják, hogy ki lesz Lukasenko utódja

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.09.03. 14:12

Fotó: AFP
Elhúzódó agónia: a diktátor továbbra is erőszakkal akarja visszaszerezni hatalmát, ám erre mind kevesebb az esélye.
Bázisa gyengül, a rohamrendőrség még ki-kivonul, de képtelen visszaszerezni az utcát. A női felvonulásokkal szemben tehetetlenek a verőlegények. Sikertelen a kísérlet, hogy mozgósítsák a rezsim rajongótáborát, a rettegő „mély népet”. Az államapparátus még csak hellyel-közzel szegült szembe a zsarnokkal, de a politikai manőverek, amelyeket az utóbbi időben elkezdtek, arra utalnak, hogy Lukasenkót a saját környezete próbálja kompromisszumra késztetni. Ezek ugyanis egzisztenciálisan veszélyeztetve érzik magukat. (Az ellenzék az utóbbi időben akciókat kezdett a parlamenti képviselők visszahívására. Ez lehetséges a szovjet típusú rendszerekben, és a nyolcvanas évek végén Magyaroroszágon is hatásos eszköz volt az ellenzék kezében.) A rezsim – feltehetően a Kreml nógatására - az alkotmányreform megoldást vette elő. Lukasenko levezényelné a jelenlegi tekintélyelvű centralizált rendszer „demokratizálását”, erről népszavazást rendezne, ami után új választásokat tartanának minden szinten. Ez megfelelhetne a Kremlnek is, vége lenne a politikai válságnak. Lukasenko távozhatna. A személyére szabott alkotmány reformjáról a Bátyka is beszél, de, aki ismeri ennek a 66 éves nárcisztikus, erőszakos, önhitt személynek a természetét, aligha hisz békés távozásában. Azt, hogy a Kreml a leváltását tervezi, Lukasenko is tudta. Ezért záratta börtönbe Viktor Babarikót, a Gazprom helyi bankjának volt főnökét és Szergej Tyihanovszkij videobloggert, s üldözte ki az országból Valerij Cepkalo üzletembert, volt diplomatát. Lukasenkónak meggyőződése, hogy mindhárom potenciális elnökjelöltet a Kreml mozgatta. Babariko és Tyihanovszkij továbbra is előzetesben van. Babariko bejelentette, hogy választási stábjával Együtt névvel politikai pártot alapítanak. Marija Szadovszkaja-Komlacs belarusz újságíró, politikai elemző a brüsszeli Politico-nak írt elemzésében ezt a három jelöltet is felsorolja az „oroszbarát” csoportban. Szerinte feltételezhető, hogy jelöltetik magukat a rezsim un. hivatalos ellenzékének ruszofíljei: Oleg Gajdukovics a Liberális-Demokrata Párt elnöke és Elvira Mirszalimova, a Polgári Megegyezés nevű szervezet arca. Ezek mindketten az Oroszországgal való kapcsolatok még szorosabbá tételéért lépnek fel. A közvéleménykutatások szerint az oroszbarát attitűdök ugyan mélyponton vannak Belaruszban, de még mindig a lakosság 42 százaléka véli úgy, hogy jobb az országnak Oroszországgal fenntartani a szövetségi viszonyt, mint az EU-hoz közeledni. Az „eurofílnek” nevezett nyugatos csoportba az elemző több korábban feltűnt – fáradt arcélű - politikust sorolt, így Andrej Szannyikov és Alekszandr Milinkevics elnökjelölteket, Anatolij Lebegykót, az Egyesült Polgári Párt elnökét. Ő ide sorolja Pavel Latusko korábbi kulturális minisztert és párizsi nagykövetet, aki a fehérorosz nyelven játszó minszki színház igazgatójaként állt ki a tüntetők mellett. A belaruszoknak ugyan csak 32 százaléka szeretné az országot az EU-ban látni, de a többségnek pozitív a képe az unióról. Szadovszkaja-Kolmacs úgy vélekedik, hogy egy EU-barát jelöltnek jó esélyei lehetnének az oroszbarát tábor egy részénél is, ha az unióval való kapcsolatok erősítése mellett kiállna az orosz kapcsolatok fenntartása mellett is. Különösen akkor – húzza alá az elemző -, ha az EU nem tenné a kapcsolatok javításának feltételévé az Oroszországgal való viszony leépítését. Léteznek Belaruszban nacionalista, konzervatív, sőt oroszellenes erők is. Egyik ismert személyiségük Zenon Paznyak, vagy a most börtönbe került Pavel Szeverinyec. Társadalmi támogatottságuk azonban csekély, különösen mert gyakran hangoztatnak olyan konzervatív (pl. LMBTQ-ellenes) nézeteket, amelyek riasztják a városi, a belarusz kultúra és nyelv fontosságát pártoló közeget. A mai belarusz rezsimben nincs állampárt – az állam maga a párt -, de nagyon lehetséges, hogy az állami apparátus ismert tagjai maguk is próbálkoznának indulni. Ilyen jelöltnek látják Szergej Rumas korábbi kormányfőt, vagy Vlagyimir Makej jelenlegi külügyminisztert. Egy „demokratikus Lukasenko” fenntartaná az orosz nyelv államnyelv szerepét, csak mérsékelten privatizálna, s nyilván nagyobb teret engedne a helyi demokráciának és a sajtószabadságnak. Ezt méltányolná az EU, Oroszország pedig megelégedne a nagyobb gazdasági jelenléttel és némi katonai biztosítékokkal.

Kigyulladt egy tartályhajó Srí Lankánál

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.03. 12:16

Fotó: - / AFP
A tanker fedélzetén, ahol kétmillió hordónyi kőolajat szállítottak, egyes hírek szerint robbanás is történt.
Kigyulladt egy tartályhajó Srí Lanka délkeleti partjánál 270 ezer tonna kőolajjal a fedélzetén, segítségére két hadihajót és egy repülőgépet vezényeltek – közölte csütörtökön a szigetország haditengerészetének szóvivője.
A New Diamond, más források szerint MV Diamond egy óriástanker, amelyet egy indiai olajvállalat, az Indian Oil Corp (IOC) bérelt, hogy a szállítmányt olajfinomítójában feldolgozza. A panamai zászló alatt közlekedő hajó a kuvaiti Mína-al-Ahmadi kikötőből tartott Indiába. Mintegy húsz tengeri mérföldre volt már a partoktól, amikor a baleset történt.
A Srí Lanka-i légierő egy megfigyelő repülőgépet vezényelt a helyszínre, míg a haditengerészet két hadihajója támogatja a mentési műveletet. A hatóságok igyekeznek mindent megtenni, hogy a hajó fedélzetén lévő kétmillió hordónyi kőolaj ne kerüljön a tengerbe, veszélybe sodorva ezzel az élővilágot. 
A hírek szerint a segélynyújtásba bekapcsolódott a Helen M nevű tartályhajó is. Egy másik, egy magát megnevezni nem kívánó forrás szerint robbanás is történt, és a fedélzeten tűz is van, amelyben a személyzet is megsérült. Egyes értesülések szerint a legénység többségét, 19 embert egy arra haladó hajó felvette. A segélyművelet keretében most a fedélzeten maradt kapitányt és a személyzet három tagját igyekeznek kimenteni.