Előfizetés

Ahol nyomokban sincs válság: százmilliárdos állami támogatás az egyházi óvodák fejlesztésére

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.04. 13:02
A kistarcsai Szent Anna Katolikus Óvoda átadója
Fotó: Mónus Márton / MTI
A kormány szerint különösen jó a termékenységi arányszám, s ez igazolja, hogy a családpolitikájuk is az.
Elindította a kormány azt az egyházi óvodai programot, amelynek a keretében a katolikus egyház 67 milliárd forintot, a református egyház 30 milliárd forintot, az evangélikus egyház pedig 9 milliárd forint támogatást kapott – jelentette be pénteken Soltész Miklós. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Kistarcsán, a Szent Anna Katolikus Óvoda átadóünnepségén beszélt az összesen 106 milliárdos állami juttatásról. Az államtitkár közölte: 2010 óta több mint 16 ezerrel nőtt az óvodai férőhelyek száma és kitért arra is, hogy a teljes termékenységi arányszám is emelkedett, a 2010-es 1,25-ről 1,5-re. Ez szerinte azt jelzi, hogy jó irányba halad a kormány családpolitikája. – A házasságkötések száma a 2010-es 36 ezerhez képest tavaly már meghaladta a 65 ezret, miközben a válások száma csökkent, 2010-ben még 23 800, 2019-ben viszont már csak 17 400 válást rögzítettek. Nem elhanyagolható az sem, hogy az abortuszok száma a 2010-es 40 500-ról mostanra 25 800-ra csökkent, ami még mindig sok – hangsúlyozta Soltész Miklós. Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott az ünnepségen azt fejtegette:
„egy katolikus óvodában olyan pedagógusokra lehet bízni a gyerekeket, akik maguk is hívők, tudják, mi a jó és mi a rossz, ezért a jó irányba próbálják terelni a gyerekeket.”

A katolikus egyház 67 milliárd forintot, a református egyház 30 milliárd forintot, az evangélikus egyház pedig 9 milliárd forint támogatást kapott – jelentette be pénteken Soltész Miklós
Fotó: Mónus Márton / MTI

Nem engedték be Ukrajnába a magyar államtitkárt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.04. 12:43
Potápi Árpád János
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Megtagadták a beutazási engedélyt Potápi Árpád Jánostól.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azért ment volna Kárpátaljára, mert csütörtökön adtak át Ungváron egy felújított magyar iskolát – írja a Kárpátaljalap.net nyomán a 24.hu.  A portál a nemzetközi gyakorlatban szokatlan, barátságtalan lépésnek nevezi, hogy a teljesen a magyar adófizetők által finanszírozott beruházás avatására meghívott, a magyar kormányt képviselő Potápi Árpád János államtitkártól megtagadták a beutazási engedélyt az ukrán hatóságok. Helyette Kuti László ungvári vezető magyar konzul képviselte a magyar államot, aki meg is jegyezte, hogy ezt a köszöntőt nem neki kellene mondania, de sajnos innen pár száz kilométerre úgy döntöttek, hogy az ukrajnai járványügyi helyzetre a legnagyobb veszélyt egy magyar kormányzati delegáció beutazása jelenti. Ezért a delegáció nem érkezett meg Ungvárra. A magyar diplomata ugyanakkor tolmácsolta Potápi államtitkár jókívánságait, kiemelte, hogy a kárpátaljai magyar bázisiskolák felújítását célzó programra összesen 12 milliárd forintot fordít a magyar állam. Négy ütemben, 64 kárpátaljai iskola rekonstrukciója valósulhat meg. A KMKSZ elnöke az ünnepségen rossz hírnek nevezte, hogy az ukrán–magyar kapcsolatok nem javulnak. Brenzovics László ezzel magyarázta, hogy nem mehetett Kárpátaljára Potápi Árpád János, aki egy olyan iskolafelújítási programot felügyel, ami Ukrajnának is jó.

Orbán állig felfegyverkezve várja a vírus második hullámát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.04. 11:38

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök ismét katonai hasonlatokkal jellemezte a kormány szerinte minden téren (is) sikeres munkáját.
Mindig vannak, akik aggónak, a családban is így van ez, de az a fontos, hogy olyanok, is legyenek, akik „cselekednek” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjújában. Az állami médium riportere ugyanis már a legelső kérdésébe az ellenzék bírálatát csomagolta: „azok, akik áprilisban azért aggódtak: miért kell olyan sok kórházi ágyat felszabadítani, most azért aggódnak, hogy lesz-e elég kórházi ágy, ha elszabadul a vírus”.   Orbán Viktor első válaszában meg is adta az interjú katonai nyelvezetű alaphangját:
„állig felfegyverkezve várjuk a vírus második hullámát”.

Szerinte ugyanis Okosabbak vagyunk, mint voltunk, részben, mert van tapasztalat. – Hálával tartozunk mindannyian Kásler és Pintér miniszter uraknak, mert „az első hullám felett aratott győzelmet követően” egész nyáron ezzel foglalkoztak, ezért nem oszlattuk fel az operatív törzset – tette hozzá a kormányfő, majd így folytatta:  
„Márciusban csak néztünk ki a fejünkből, hogy mi fajta vírus ez, eszik-isszák, mit lehet vele kezdeni. Most már több hónapnyi tapasztalat van a hátunk mögött, meg egy nemzeti konzultációnk is”.

A miniszterelnök szerint a védekezés sikere azon múlik, hogy az emberek egyetértenek-e, elfogadják-e, támogatják-e az intézkedéseket, s büszkén állította: 1,7-1,8 millióan küldték vissza a kormány konzultációs kérdőívei. Mint hozzátette, ezen gyakran a nyugat-európai kollégái is gyakran csodálkoznak. A teendőket illetően gyorsan le is szögezte, hogy „három dolgunk van egyszerre”:
  • Menteni kell az életeket, az időseket védenünk kell,
  • Az iskolák működtetéséhez szükséges feltételeket meg kell teremteni, vigyázni kell a gyermekeinkre,
  • A gazdaságnak nem csak a működőképességét kell megőriznünk, hanem föl is kell pörgetnünk.
– Ha megint le kell állni a gazdasággal, akkor nagyon nehéz helyzetbe fogunk kerülni mindannyian – figyelmeztetett Orbán Viktor, aki szerint arra, hogy a koronavírust a nyáron sok fiatal kapja el, számítani is lehetett. Mint mondta, a fiataloknak most megnőtt a felelőssége. 
„Ezért nagy tisztelettel arra kell kérnünk a fiatalokat, hogy ők is alkalmazkodjanak ehhez a helyzethez. Az idősek, a szülők és a nagyszülők élete most az ő kezükben van, ezért fontos, hogy azt a néhány járványügyi szabályt, ami van, tartsák be“

– fűzte hozzá.

A kormányfő szerint a kórházi ágyak tekintetében a kabinet „nagy kapacitásokat alakított ki, a gyakorlatokat elvégezték”. A militáns hangvételt fokozva, megjegyezte:  
„Jó dolog, ha vannak fegyverek a fegyverraktárban, meg a málhazsák is tele van, de időnként azt ki kell pakolni, ki kell próbálni, a fegyvereket is időnként ki kell vinni a lövészetre…”

– A magyar egészségügy tavasszal átment egy próbán, egy gyakorlaton, úgyhogy a lehető legrosszabb helyzetben is pontosan tudjuk, hogy mit kell tenni. Saját gyártási kapacitásokat építettünk ki, nem fordulhat elő, hogy a világban hiány lép fel, és mi attól szenvedünk: mindent tudunk gyártani, amire szükségünk van, leszámítva a vakcinát – mondta. A járvánnyal kapcsolatban még azt is kifejtette, hogy  bár az egész világ bajban van, és Magyarországon is meghaltak „néhány százan”, de az első csatát megnyertük, például Svédországgal szemben, ahol nagyjából annyian élnek mint nálunk, mégis csaknem tízszer annyian haltak meg. – Nálunk jobb módú országokban a betegség jobban arat. Nekünk van egy kompakt, jó rendszerünk: a háziorvosoktól kezdve a betegség észlelésén, a kontaktusok nyomon követésén, a teszteléseken, a munkahelyi viselkedéseken át az idősekre vonatkozó szabályokig. Ez eddig bevált – hangoztatta a miniszterelnök. Az Európai Uniónak a járványügyi helyzet miatt elrendelt határzárral, a V4-ek országainak biztosított kivételekkel kapcsolatos kapcsolatos bírálataira úgy reagált: 
„Én értem a brüsszeli bürokraták okoskodását, nem is tartom indokolatlannak, hiszen ez a dolguk, de a négy ország (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) között nagyon szoros járványügyi együttműködés alakult ki. Nem úgy mint az Atlanti-óceán partján lévő országok: azt sem tudjuk mit csinálnak ott, a svédek például nem is védekeznek…”

Majd így folytatta: „a hazánkban lévő vírus terjedését fékezni, leszorítani kell, de az utánpótlás-vonalakat is el kell vágni. Ezért kell a határzár. A kivételek azért vannak, mert élni kell (...)  Nem vagyunk teljesen bornírtok, akik magukra zárják az ajtót. Átgondolt új rendszert vezettünk be: a lehető legnagyobb szabadság az összes fontos és szükséges korlátozás mellett (...) néhány nap múlva azt fogják csinálni, amit mi. Hányszor láttuk már: ez volt a migrációval, a gazdaságpolitikában, a járványügyben, Megtámadtak bennünket, kritizáltak, aztán egy idő múlva átvették, amit mi csináltunk…”  A közép-európai országok együttműködésével kapcsolatban ugyanakkor a kormányfő már a korábbiaknál óvatosabban fogalmazott az „Európa bajban van” felütésű riporteri kérdésre. 
„Tizenöt éve a világgazdaság egésze úgy nézett ki, össze beruházások egy évben 81 százaléka nyugatról, 18 százalék keletről érkezett, most ugyanez ez az arány 40, illetve 58 százalék (...) nagy átalakulási folyamataban vagyunk, s hogy hol lesz a nyugat- és hol Közép-Európa helye, ma még nem tudjuk. A választ a nagyoknak: Németországnak, a briteknek, akik ki is léptek az unióból, és a franciáknak kell megadniuk, mert nem mi fújjuk a passzátszelet”

– szögezte le.

Orbán Viktor szerint  viszont annyi az eddigi gazdasági eredmények alapján biztosnak látszik, hogy tíz év múlva Lengyelország lesz Európa új Németországa.