Előfizetés

Szakértők sem sejtik, milyen „megújuló forrású” gázzal működtetnék a Mátrai Erőműben tervezett gázblokkot

Marnitz István M. I.
Publikálás dátuma
2020.09.05. 07:20

Fotó: Népszava
Egy MVM-es kísérlet lehet a háttérben.
Baromság, jól hangzó blöff, kommunikációs trükk – ilyen és hasonló kifejezésekkel illették a lapunk által megkérdezett szakértők Gulyás Gergely egy augusztus eleji kormányinfón elhangzott szavait. A kancelláraiminiszter úgy fogalmazott, lehetőség szerint „megújuló forrásból” származó gázzal működtetnék az – év elején állami kézbe került – Mátrai Erőműben tervezett méretes, 500 megawattos (MW) gázblokkot. Akadt olyan szakmabeli is, aki a hír hallatán öblös hahotával fejezte ki a kormányelképzelésekkel kapcsolatos véleményét. Ma az egyetlen ismert, megújuló forrásból származó gázfajta az úgynevezett biogáz. Ezt elsősorban haszonállatok trágyájából, mezőgazdasági maradékokból, – főként emberi ürüléket tartalmazó - szennyvíziszapból, állati és ételmaradékokból, valamint háztartási szemétből állítják elő. Aránya a hazai energiafelhasználáson belül a KSH adatai szerint elhanyagolható, ezredszázalékokban mérhető. Igaz, a megújuló-alapú áramtermelésen belül már néhány százalékot elér. Az eljárás nem túl bonyolult: egy megfelelő tartállyal felfogják a szerves rothadás során termelődő gázokat. Az így keletkező anyag körülbelül 60 százaléka jó fűtőértékű metán, 40 százaléka pedig szén-dioxid és egyéb szennyező molekula. Ennek köbméterenként 21-22 megajoule-os fűtőértéke jóval gyengébb a háztartásokba érkező, föld alól kibányászott földgáz 34,1-éhez képest. Így közvetlenül nem is keverhető a központi gázrendszerbe. Bár kis mennyiségben még eloszlana, nagyobb arányban már berendezések jelentős hatékonyságromlásához vagy akár meghibásodásához is vezethetne. A gyenge és hullámzó fűtőértékre beállított úgynevezett gázmotorok segítségével viszont mégis hatékonyan termelhető belőle áram. Az ilyen üzemek néhány száz kilowattos-pár MW-s átlagos mérete viszont több nagyságrenddel kisebb a Mátrai Erőműben tervezett 500 MW-s gázblokknál. Ennek megfelelően jellemzően mezőgazdasági üzemek végeznek a saját vagy a környék igényeinek kielégítésére biogáz-alapú áramtermelést. Ökölszabály szerint egy MW kialakítása körülbelül egymilliárd forint. Bár a hazai adottságok összesen 750 MW-nyi, biogáz-alapú áramelőállító berendezés ellátását tennék lehetővé, jelenleg összesen körülbelül 70 MW működik – közölte lapunkkal Bódás Sándor, a Magyar Biogáz Egyesület elnökségi tagja. Ezek többségének alapanyaga trágyával kevert silókukorica. Igaz, utóbbi alapanyagot sokszor külső felektől vásárolják, épp a fűtőérték javítása érdekében. Jelentékeny hányadot képviselnek a szennyvíziszapot hasznosító egységek, a fennmaradók pedig jellemzően hulladékból állítanak elő depóniagázt. A hazai biogáz-termelés helyzete éppenséggel nem túl rózsás. Az Orbán- kormány ugyanis úgy módosította a megújulóenergia-alapú termelés támogatási szabályait, hogy így szinte kizárólag napelemes egységek részesülnek állami segítségben. Enélkül pedig még mindig nem állnak meg a saját lábukon a biogázos egységek – fogalmazott Bódás Sándor, aki ezek környezetvédelmi jelentősége miatt mégis szükségesnek tartaná a termelés állami ösztönzését. Egy 500 MW-os biogáz-alapú erőművet a szakember jelenleg teljesen elképzelhetetlennek tart. Magyarországon az ilyen egységek nem haladják meg az 5 MW-t. A legnagyobb, általa ismert üzem 10 MW-s és német. A legnagyobb akadály a távolság. Száz kilométeren túlról ugyanis már egyáltalán nem éri meg beszállítani az alapanyagokat. Ezért az is elképzelhetetlen, hogy a Mátrai Erőmű közvetlen közelében nagy mennyiségű biogáztelepeket létesítsenek. (Egy-egy ilyen telep tartálya akár több ezer köbméteres is lehet.) Biogázból megfelelő tisztítás után készíthető – a földgázéhoz hasonló, vagy akár annál jobb fűtőértékű – biometán is – tette hozzá Bódás Sándor. Ez már gond nélkül betáplálható a központi hálózatba. Ezzel ugyanakkor nem „az erőművet” látnák el megújuló-alapú gázzal, hanem az országot. Az eljárás elterjedésének egyik gátja az ár. A termék ugyanis, épp az átalakítás költségei miatt, körülbelül 40 százalékkal drágább a hagyományos földgáznál. Keresve Gulyás Gergely megfogalmazásának lehetséges hátterét, a biogáz-egyesület elnökségi tagja felhívta a figyelmünket a – Mátrai Erőművet az év elején a kormányfő felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc cégeitől vitatott körülmények között megvásárló – állami MVM négy éve bejelentett, power-to-gas nevű kísérleti tervére. Ennek lényege, hogy árammal hidrogént termelnek, amiből – egy „mesterséges mikroorganizmus” segítségével – biometán állítható el. A hidrogén és a biometán elhelyezhető a hazai tárolórendszerben. Egy ilyen alapú, 10 MW-s erőmű létesítésére az MVM négy éve közös céget hozott létre a német Electrochaeával. De az eljárás elvben alkalmas akár akár több ezer MW-s gázerőmű meghajtására is. Az elképzelés egyik gyenge pontja szintén az ár. Hisz elvileg már megtermelt áramot alakítanának át több lépcsőben gázzá, amiből aztán ismét áramot készítenének. Ez az eredetihez képest nyilvánvalóan többszörös áramárat eredményez. Szintén kérdés, hogy ez mennyiben sorolható a megújulóenergia-hasznosítás körébe. Az MVM-es ötletet már mostanság sem a megújuló energiához kapcsolják, sokkal inkább az új atomerőmű-blokkok által termelt fölös áram tárolási, majd „újratermelési” megoldásaként emlegetik. Kérdés, egy ilyen „hókuszpókusz”-eljárásra miként szerezhető – a kancelláriaminiszter által is említett – uniós támogatás. Mindazonáltal sokkal valószínűbb, hogy a leendő visontai gázblokkot hosszú távon is az országba Ukrajnából érkező orosz földgázzal látják majd el, aminek vezetéke a Mátrai Erőmű közelében húzódik. (Kérdés, miként befolyásolja ezt az ukrán útvonalat déli irányból kiváltó orosz terv.) Hisz, amiként a felvetést hahotával nyugtázó szakértő lapunknak fogalmazott, „sok sz.r van Magyarországon, de azért ennyi nincs”.

Évi 44 millió tonna tehéntágya-igény

Lapunk – hangsúlyozottan elvi – számításai szerint egy 500 MW-os gázerőmű folyamatos működtetése évi 44 millió tonna tehén-trágyát igényelne, amihez hárommillió szarvasmarhát kellene „hadrendbe állítani”. A hazai állomány jelenleg közel 900 ezer, amelyek így e mennyiség körülbelül harmadát, közel 15 millió tonnát „állítanak elő”. Ebből 4 millió tonna a földeken hasznosul. Igaz, a trágya biogáz-hasznosítás után is felhasználható növényi tápanyagként. 

Lassan tér magához a magyar ipar

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.09.04. 17:56

Fotó: Rosta Tibor / MTI
Kérdéses, hogy a második hullám milyen hatással lesz a nemzetközi, ezáltal az exportkeresletre. Szintén kétséges, hogy a belső fogyasztás elegendő támaszt tud adni az iparnak.
A mélypontról már eltávolodott a hazai ipari termelés, de még így is csak a 2015-ös termelési szint felett vagyunk. A KSH adatai szerint júliusban az ipari termelés 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ugyanakkor az előző hónaphoz mérten 7,2 százalékos növekedést regisztráltak. A visszaesés mértéke 28,8 százalékponttal kisebb volt az áprilisi mélyponthoz képest.A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása még ebben az időszakban is érezhető volt. Éves szinten a a feldolgozóipari alágazatok többségében csökkent a termelés volumene: jelentős még a visszaesés a legnagyobb súlyú járműgyártásban, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása emelkedett. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben csökkent. Az előző hónaphoz mért 7,2 százalékos növekedés elmarad a a júniusban és májusban mért 16,2, illetve 17,2 százalékos növekedéstől. Ugyanakkor az augusztusi adatok újra nagyobbak lehetnek, ugyanis tavaly a nyolcadik hónapban adták ki a meghatározó autóipari cégek az éves szabadságokat. Idén azonban a szabadságok kiadása jelentős részben a tavaszi leállások alatt történt. Németh Dávid, a K&H Bank elemzője szerint bár a mélypontról elrugaszkodott a magyar ipar, a járvány miatt továbbra is bizonytalan a helyzet. Kérdéses, hogy a második hullám milyen hatással lesz a nemzetközi, ezáltal az exportkeresletre. Szintén kétséges, hogy a belső fogyasztás elegendő támaszt tud adni az iparnak. A mostani kilátások szerint ezt az évet akár egy számjegyű visszaeséssel zárhatja a szektor, jövőre pedig bővülés várható, de ennek mértéke is a járványhatástól függ. Májusban újraindultak a hazai autógyárak, júniusban és július végén pedig már a harmadik műszakok is beálltak, ennek köszönhetően az autógyárak termelése augusztus elejére elérte a járvány előtti szintet – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Mivel az autógyárakban egyes információk szerint nem volt nyári leállás – a Mercedes kecskeméti üzemében egy új plug-in-hibrid modell gyártásának előkészítése miatt volt egy rövidebb szünet – az augusztusi ipari adat akár pozitív meglepetést is okozhat. A következő hónapokban folytatódhat az ipar kilábalása, mivel az Audi győri gyárában június közepétől, a Mercedes kecskeméti gyárában pedig július végétől elindult a harmadik műszak, így a termelés visszaállt a járvány előtti szintre, a Suzuki esztergomi gyárában pedig június végén indult el a második műszak. Az európai országok többségének fokozatos újranyitása miatt a következő hónapokban már élénkülhet az kereslet az autók iránt, amit egyes állami ösztönzők is támogathatnak. Így az év hátralevő részében fokozatos élénkülésre lehet számítani az ipari termelésben. A koronavírus esetleges újabb hulláma ugyanakkor hátráltatná a kilábalást, azonban az egészségügy magasabb felkészültségi foka, a védőeszközök beszerzése, és egyes ígéretes gyógyszerek várható terápiás alkalmazása miatt az elemző már nem számít a tavaszi hónapokhoz hasonló szigorú lezárásokra. Idén 7 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban érdemi, akár 13-14 százalékos növekedés is várható, jövő év áprilisában az idei alacsony bázis miatt a növekedés elérheti a 60 százalékot is – fogalmazta meg optimista várakozásait Suppan Gergely.

MNB: 5-7 százalékos recesszió – Bezuhant a forint

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.09.04. 17:12

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az euró árfolyama áttörve a lélektani 360 forintot 361,6 forintig emelkedett, ez öthavi mélypont.
Az MNB névtelenül nyilatkozó elemzői 5-7 százalékos recessziót várnak erre az évre. Vélhetően a hír hatásra a forint erőteljesen zuhant, az euró árfolyama áttörve a lélektani 360 forintot 361,6 forintig emelkedett, ez öthavi mélypont. Egy nappal ezelőtt a kormány ismerte be, hogy az idei gazdasági visszaesés nem a korábban várt öt, hanem hét százalék lesz. Pénteken a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Reutersnek nyilatkozó forrásai szerint is magyar gazdaság felépülése a koronavírus-járvány után valószínűleg lassabb lesz, mint azt korábban várták, hozzátéve, hogy a MNB gazdaságélénkítő eszközeivel közelít határaihoz – olvasható a Portfolio összefoglalójában. Az MNB jelenleg is 0,3-2 százalékos pozitív növekedést vár – ám ezt az illuzórikus előrejelzést a közeljövőben felülvizsgálják: várhatóan 5-7 százalékos recessziót várnak. A nyilatkozók szerint V-alakú fellendüléshez fűzött jegybanki remények megsemmisültek a második negyedévben, amikor is 13,6 százalékkal csökkent éves szinten bruttó hazai termék (GDP). A MNB optimista előrejelzése és a gyors fellendülés reményei két kulcsfontosságú feltételezésen nyugodtak: egyrészt, hogy az állami beruházások enyhítik a gazdaságra gyakorolt ütést, illetve elkerülhető a világjárvány második hulláma – ám ezek közül egyik feltétel sem teljesül. A jegybanki beismerésére a forintpiac pár órás késsel reagált az euró ára a reggeli 358 forintos szintről 361,6 forintig zuhant. A forint már augusztus elején elszakadt a a régiós valutáktól. A forint azoknál lényegesen jobban, 8,5 százalékkal gyengült ebben az évben az euróval szemben.