Hajózás: mérgező füst a víz felett

A hajók kibocsátáscsökkentése egyelőre az első lépéseknél tart. Az EU-tagállamok többsége nem akar szigorúbb szabályozást, néhány társaság azonban már elindult a zöldebb irány felé.

Hollandia, Belgium, Norvégia, Lettország és Észtország hajói többet szennyeznek, mint az említett országok közúti közlekedési szektorai, és Franciaország, Németország, Anglia, Spanyolország, Svédország illetve Finnország hajóinak szennyezése is nagyobb, mint az adott országokban a tíz legnagyobb városé együttvéve. A hajózás összes kibocsátásának ötöde (Franciaországban, Norvégiában és Lettországban a harmada) a fosszilis fűtőanyagok (olaj, szén stb.) szállításához kapcsolódik.

Ugyanakkor a hajózási szektor – szemben mondjuk az autózással vagy az erőművekkel – nem fizet a saját kibocsátásaiért, nem része a kvótakereskedelmi rendszernek, és olyan kötelező szennyezés-korlátozási normák sem vonatkoznak rá, mint amilyen az autóiparban az Euro3-4-5 stb. rendszer. Továbbá a hajók hajtóműveit jellemzően nem szerelik fel semmilyen, az autózásból ismert részecskeszűrővel vagy katalizátorral – tisztelet a ritka kivételeknek.

Németország és Dánia között a Scandlines társaság a legnagyobb forgalmú Rostock-Gedser viszonylaton immár kizárólag hibrid kompokat közlekedtet. A 2016-os gyártású, egyszerre 1500 utast, és két szinten kamionokat, buszokat és személyautókat szállító, Berlin, illetve Koppenhága nevű hajókkal együtt (miután a rövidebb Rødby-Puttgarden útvonal kompjait már régebben átállították) a Scandlines rendelkezik a világ legnagyobb hibrid flottájával. A jelző ugyanazt jelenti, mint az autóknál: villanymotorokkal és akkumulátorokkal kiegészített hagyományos (dízel) hajtást, amelynek révén a dízelmotorok igénybevétele és környezetszennyezése a kikötői szakaszokon 90, a nyílt tengeren pedig 50-60 százalékkal csökken.

A rendszert kiegészítették egy hatékony füstgáztisztítóval is – a hajó kéményén majdnem vízgőz-tisztaságú gáz távozik. A Berlin és a Koppenhága másik különlegessége az ég felé emelkedő, a hajók hosszának legalább az egyharmadával megegyező magasságú torony. A Flettner-rotornak nevezett eszköz az úgynevezett Magnus-effektus révén a forgó test csökkenti maga előtt a közegellenállást, vagyis a hajót a haladás irányába húzza, méghozzá a sebességgel és a henger magasságával arányos mértékben.

A Scandlines-flotta zöldítése 300 millió eurójába került az európai adófizetőknek – a lépés azon kevés fejlesztések egyike, amelyek érezhetően csökkentették az utóbbi időben a hajózási szektor légszennyezését.

Az Európai Unió területére belépő vagy onnan kilépő hajók szén-dioxid kibocsátását a hajózási MRV rendelkezés alapján regisztrálják. A Transport Environment (TE) a közelmúltban részletes elemzést készített az MRV adatbázisai alapján. Mint az összehasonlító adatokat is tartalmazó kimutatásból kiderül, Európa legnagyobb szén-dioxid-kibocsátói ugyan továbbra is német és lengyel erőművek, de ott van a top 10-es listán a Ryanair mellett egy másik közlekedési cég, az évi 11 millió tonna szén-dioxidot elfüstölő Mediterranean Shipping Company is. A fenti felmérés arra is rávilágított, hogy a hajózásban ugyanaz a helyzet, mint – bizonyos értelemben – az autóiparban: a járművek hivatalos és tényleges kibocsátásai között nincs szoros összefüggés, és értelemszerűen az utóbbi a (sokkal) nagyobb.

A tagállamok szakminisztereinek Tanácsában tavaly alakítottak ki közös álláspontot a szabályozásról, de ez a törekvés is főként a kibocsátások nyomon követésére szorítkozik, vagyis a kormányok egyelőre csak valamiféle puha szabályok bevezetését tartják elfogadhatónak.

A tanácskozásról készült háttérdokumentum szerint a nemzetközi tengeri szállításból származó üvegházgáz-kibocsátás ugyan csupán a teljes globális szennyezés 2–3 százalékáért felelős, ám így is több, mint bármely uniós állam kibocsátása önmagában. Sőt, ha „a hajózási ágazat egy ország lenne”, a hatodik legnagyobb kibocsátó lenne a világon, amelynek légszennyezése évente 60 ezer halálért felelős. Egy másik megdöbbentő adat (szintén a TE-től): a Carnival Corporation, a világ legnagyobb luxushajó-üzemeltetője egy év alatt tízszer több kén-dioxidot bocsát ki, mint az EU 260 millió autója összesen. A probléma főként a hosszú tengeri partvonallal rendelkező államokat érinti: Dániában a tengerjáró hajók 18-szor több kén-dioxidot termelnek, mint az ország 2,5 millió személygépkocsija, a norvég lakosságot pedig messze a hajózás miatt éri a legtöbb levegőszennyezés.

A megoldás irányába mutat, hogy 2020 január elsején új szabvány lépett hatályba a tengeri hajók üzemanyagáról: a Nemzetközi Tengerhajózási Szervezet, IMO elvben minden olyan hajó közlekedését megtiltotta, amelynek üzemanyaga 0,5 százaléknál nagyobb arányban tartalmaz ként. 2019 végéig a határérték 3,5 százalék. A legelterjedtebb hajóüzemanyagként használt nehézolajok kéntartalma pedig 2,7 százalék volt. További előrelépést jelenthet, ha több társaság vált át a hibrid vagy a folyékonygáz üzemre, illetve szerel a kéményekre szűrőket.