Előfizetés

Hajózás: mérgező füst a víz felett

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.09.05. 09:00

Fotó: Shutterstock
A hajók kibocsátáscsökkentése egyelőre az első lépéseknél tart. Az EU-tagállamok többsége nem akar szigorúbb szabályozást, néhány társaság azonban már elindult a zöldebb irány felé.
Hollandia, Belgium, Norvégia, Lettország és Észtország hajói többet szennyeznek, mint az említett országok közúti közlekedési szektorai, és Franciaország, Németország, Anglia, Spanyolország, Svédország illetve Finnország hajóinak szennyezése is nagyobb, mint az adott országokban a tíz legnagyobb városé együttvéve. A hajózás összes kibocsátásának ötöde (Franciaországban, Norvégiában és Lettországban a harmada) a fosszilis fűtőanyagok (olaj, szén stb.) szállításához kapcsolódik. Ugyanakkor a hajózási szektor – szemben mondjuk az autózással vagy az erőművekkel – nem fizet a saját kibocsátásaiért, nem része a kvótakereskedelmi rendszernek, és olyan kötelező szennyezés-korlátozási normák sem vonatkoznak rá, mint amilyen az autóiparban az Euro3-4-5 stb. rendszer. Továbbá a hajók hajtóműveit jellemzően nem szerelik fel semmilyen, az autózásból ismert részecskeszűrővel vagy katalizátorral – tisztelet a ritka kivételeknek.
Németország és Dánia között a Scandlines társaság a legnagyobb forgalmú Rostock-Gedser viszonylaton immár kizárólag hibrid kompokat közlekedtet. A 2016-os gyártású, egyszerre 1500 utast, és két szinten kamionokat, buszokat és személyautókat szállító, Berlin, illetve Koppenhága nevű hajókkal együtt (miután a rövidebb Rødby-Puttgarden útvonal kompjait már régebben átállították) a Scandlines rendelkezik a világ legnagyobb hibrid flottájával. A jelző ugyanazt jelenti, mint az autóknál: villanymotorokkal és akkumulátorokkal kiegészített hagyományos (dízel) hajtást, amelynek révén a dízelmotorok igénybevétele és környezetszennyezése a kikötői szakaszokon 90, a nyílt tengeren pedig 50-60 százalékkal csökken. A rendszert kiegészítették egy hatékony füstgáztisztítóval is – a hajó kéményén majdnem vízgőz-tisztaságú gáz távozik. A Berlin és a Koppenhága másik különlegessége az ég felé emelkedő, a hajók hosszának legalább az egyharmadával megegyező magasságú torony. A Flettner-rotornak nevezett eszköz az úgynevezett Magnus-effektus révén a forgó test csökkenti maga előtt a közegellenállást, vagyis a hajót a haladás irányába húzza, méghozzá a sebességgel és a henger magasságával arányos mértékben. A Scandlines-flotta zöldítése 300 millió eurójába került az európai adófizetőknek – a lépés azon kevés fejlesztések egyike, amelyek érezhetően csökkentették az utóbbi időben a hajózási szektor légszennyezését. Az Európai Unió területére belépő vagy onnan kilépő hajók szén-dioxid kibocsátását a hajózási MRV rendelkezés alapján regisztrálják. A Transport Environment (TE) a közelmúltban részletes elemzést készített az MRV adatbázisai alapján. Mint az összehasonlító adatokat is tartalmazó kimutatásból kiderül, Európa legnagyobb szén-dioxid-kibocsátói ugyan továbbra is német és lengyel erőművek, de ott van a top 10-es listán a Ryanair mellett egy másik közlekedési cég, az évi 11 millió tonna szén-dioxidot elfüstölő Mediterranean Shipping Company is. A fenti felmérés arra is rávilágított, hogy a hajózásban ugyanaz a helyzet, mint – bizonyos értelemben – az autóiparban: a járművek hivatalos és tényleges kibocsátásai között nincs szoros összefüggés, és értelemszerűen az utóbbi a (sokkal) nagyobb.
A tagállamok szakminisztereinek Tanácsában tavaly alakítottak ki közös álláspontot a szabályozásról, de ez a törekvés is főként a kibocsátások nyomon követésére szorítkozik, vagyis a kormányok egyelőre csak valamiféle puha szabályok bevezetését tartják elfogadhatónak. A tanácskozásról készült háttérdokumentum szerint a nemzetközi tengeri szállításból származó üvegházgáz-kibocsátás ugyan csupán a teljes globális szennyezés 2–3 százalékáért felelős, ám így is több, mint bármely uniós állam kibocsátása önmagában. Sőt, ha „a hajózási ágazat egy ország lenne”, a hatodik legnagyobb kibocsátó lenne a világon, amelynek légszennyezése évente 60 ezer halálért felelős. Egy másik megdöbbentő adat (szintén a TE-től): a Carnival Corporation, a világ legnagyobb luxushajó-üzemeltetője egy év alatt tízszer több kén-dioxidot bocsát ki, mint az EU 260 millió autója összesen. A probléma főként a hosszú tengeri partvonallal rendelkező államokat érinti: Dániában a tengerjáró hajók 18-szor több kén-dioxidot termelnek, mint az ország 2,5 millió személygépkocsija, a norvég lakosságot pedig messze a hajózás miatt éri a legtöbb levegőszennyezés. A megoldás irányába mutat, hogy 2020 január elsején új szabvány lépett hatályba a tengeri hajók üzemanyagáról: a Nemzetközi Tengerhajózási Szervezet, IMO elvben minden olyan hajó közlekedését megtiltotta, amelynek üzemanyaga 0,5 százaléknál nagyobb arányban tartalmaz ként. 2019 végéig a határérték 3,5 százalék. A legelterjedtebb hajóüzemanyagként használt nehézolajok kéntartalma pedig 2,7 százalék volt. További előrelépést jelenthet, ha több társaság vált át a hibrid vagy a folyékonygáz üzemre, illetve szerel a kéményekre szűrőket.

Újabb tíz elefánt tetemét találták meg Zimbabwéban

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.04. 14:13

Fotó: Tesni Ward/Biosphoto / AFP
Az elpusztult állatokat ugyanott találták, ahol a múlt héten felfedezetteket.
Újabb tíz elefánt tetemét találták meg Zimbabwében, miután a múlt héten 12 fiatal állattal végzett feltehetően mérgező növények okozta baktériumfertőzés – jelentette be a hatóság csütörtökön. Az újabb elhullott állatokat kedden és szerdán fedezték fel a Pandamasuwe erdő közelében, ahol a korábbiakat is találták – írta a Phys.org portál.
„Már 22 elefánt pusztult el.

Mintát vettünk, hogy elemezzük őket, de feltételezzük, ugyanabban pusztultak el, mint az előzőek” – mondta el az AFP-nek Tinashe Farawo, az állatvédelmi hatóság szóvivője.
Mint megírtuk, a laboratóriumi eredmények alapján az előzőleg talált, tucatnyi elefánt mérgező növények okozta baktériumfertőzés miatt pusztulhatott el. A szakemberek kizárták, hogy orvvadászok végeztek velük, mert a tülkök épségben voltak. A száraz évszakban, mint amilyen a mostani is, szűkösen áll rendelkezésre élelem a túlnépesedett elefántpopuláció számára, ezért a fiatal állatok, amelyek nem érik el a fák lombkoronáját, hajlamosak megenni bármit, amit találnak, köztük esetlegesen mérgező növényeket is. Columbus Chaitezvi, a Zimparks főállatorvosa szerint az előzetes laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy az elefántok élelem keresése közben kaptak el valamilyen halálos baktériumfertőzést, de még nem tudják, hogy milyen baktérium fertőzhette meg őket.
Júniusban a szomszédos Botswanában, az Okavango-folyó deltájában is holtan találtak csaknem 300 elefántot, azok sokáig tisztázatlan halálát végül természetes toxinoknak tulajdonították. Egyelőre vizsgálják, hogy lehet-e összefüggés a két országban észlelt tömeges elefántpusztulás között. 
Zimbabwéban több mint 84 ezer elefánt él. Botswana a legtöbb afrikai elefánt lakóhelye, mintegy 156 ezer, a második legnagyobb – 85 ezresre becsült – populációval Zimbabwe rendelkezik. Szakemberek szerint Zimbabwe valójában csak 45-50 ezer elefántnak tudna életteret biztosítani. Az országban tavaly legalább 200 ormányos halt éhen vagy szomjan.

Mégsem magányos vándorok a hím elefántok

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.04. 10:46

Fotó: Pierre Vernay / Biosphoto / AFP
A tinédzser ormányosoknak sincs ellenére a társaság egy új megfigyelés szerint.
A hím elefántok is csordákba tömörülnek, nem magányosan vándorolnak egy új megfigyelés szerint. A nőstényekről régóta ismert, hogy szoros családi csoportokat alakítanak ki, amelyeket egy idős, tapasztalt nőstény, egy mátriárka vezet. A hímekről régóta úgy tartják, hogy magányos vándorok, mert 10-20 éves koruk körül elhagyják anyjuk csordáját. Egy új kutatás szerint azonban a tinédzser hímeknek egyáltalán nincs ellenére a társaság. Gyakran látni fiatal ormányosokat, amint idősebb hímeket követnek.
A Scientific Reports című tudományos lap csütörtöki számában publikált vizsgálathoz a kutatók 1264 olyan fotót elemeztek, amelyek 2017-ben és 2018-ban a szavannán, a botswanai Boteti-folyó felé tartó elefántokról készültek. A megfigyelések szerint a fiatal elefántok ritkán vándorolnak egyedül, idős hímek pedig gyakran állnak egy kevert életkorú hímcsoport élére.
Ez az afrikai elefántokon (Loxodonta africana) végzett első ilyen kutatás. Egy 2019-es vizsgálat során mozgásérzékelős kamerák segítségével térképezték fel a hím ázsiai elefántok csoportdinamikáját. A tudósoknak már régóta vannak ismereteik a nőstényekből álló tenyészcsordákról. "De a hímek is sokrétű társadalmi élettel rendelkeznek, csoportjaikat nem csak családi kapcsolatok építik fel" – mondta Connie Allen, a tanulmány társszerzője, az Exeteri Egyetem biológusa.
Amikor több fiatal, elárvult hím elefántot helyeztek el a dél-afrikai Pilanesberg egyik parkjában az 1990-es évek közepén, a fiatal hímek rendkívül agresszíven kezdtek viselkedni és 40 szélesszájú rinocéroszt megöltek. De amikor hat idősebb hím érkezett a parkba, viselkedésük visszafogottabbá vált. "Az idősebb hímek valamiképpen rendet teremtettek, és lecsillapították a zűrzavart" – mondta Carl Safina, a Stony Brook Egyetem szakértője. Hozzátette: még mindig sokat kell tanulni arról, hogyan szerzik meg a hím elefántok ismereteiket arról, hogyan viselkedjenek, kinek hódoljanak be, hol találják az élelem- és vízforrásokat.