Az utolsó WC-papír tekercsekért nyúló kéz, a kiürült bulinegyed, az újszülött, akit a rokonok csak ablakon át köszönthetnek, az erkélyen maratont futó férfi. Egy szokatlan időszak lenyomatai, amelyeket egy éve ilyenkor még elképzelni sem tudtuk volna, mostanra viszont árnyékuk folytonosan körbe lengi a hétköznapjainkat. Ezekről a pillanatokról, a világjárványból eredő megváltozott élethelyzetről, a bizonytalanság és felszabadultság szabálytalan párosának jelenlétéről ad számot, negyvenkét művész fotóit és festményeit bemutatva, a Kodály körönd két műemlék épületének kerítésén látható szabadtéri kiállítás. A Standby (készenlét) című tárlat egy várakozó létállapotra utal, a kerítés mentén szimbolikusan egyszerre képviseli a bezártságot és a nyitást, s felhívja a figyelmet a járvány miatt korlátozott lehetőségekhez jutó alkotókra, az egészségügy dolgozóinak kiemelkedő teljesítményére, valamint a helyszín okán épített örökségünkre is.
A kortárs fotó- és képzőművészek munkái különféle nézőpontból reagálnak a karantén időszakára, és arra a szükségszerű átalakulásra, amely világszerte a zavartság érzetét hozza magával. Ám amíg egyes művek nyugtalanságot, mások végtelen kreativitást sugároznak, akadnak, amelyek természeti környezetünk (újra) megtalálását érzékeltetik, és több közülük az egészségügyi dolgozók, s a vírus elleni védekezést különféle módokon biztosító társaink előtt hajt fejet. Látunk a védőburoktól sérült arcokat, rendhagyó maszkmegoldásokat, zárt ajtókat, kiürült városi utakat, anyák napi virágokat, békés természetet, felszabadító napsugarakat. Vannak képi állítások az otthonlétről, gyermeki örömökről, magányba fúló mozzanatokról, van fanyar humor, szép és kedves, kellemetlen és ijesztő. A néző számára, aki bár szeptember elején az országos esetszámokat, szigorításokat, és a környező nemzetek más-más járványügyi státuszát ismerve sétál végig a Kodály köröndön, a művek a karanténidőn túl egyszerre idézik meg a lét törékenységét, és az ember gyakran elfeledett túlélési ösztönét, alkalmazkodási képességét is.
A kiállítás az életünket egyik pillanatról a másikra feje tetejére állító járványhelyzetre adott reflexiót kínál, valahogy mégis természetesnek tűnik a kép, amit egészében közvetít. Van ez a furcsa állapot, a kötelező maszkviselés, a távolságtartás és az állandó fertőtlenítés, de mintha a témáink változatlanok lennének. Próbálunk túlélni, boldogulni, örömöket lelni, és túllenni a fájdalmakon, körbenézni magunk körül, vagy szemellenzőt felhúzni, kiskapukat keresni, esetleg segíteni a bajbajutottakon, ölelni a szeretteinket, néha elmenekülni önmagunk és mások elől, aztán újra visszatalálni. Lényegében ugyanazt tesszük, amit tennénk a különös nevű vírus nélkül is, de ezúttal új stratégiákra van szükségünk.
Infó:
Standby
Szabadtéri kiállítás a Kodály-köröndön.
Október elejéig látható.
