Titkos hatalmak, ufók, esetleg a zsidók - kavarognak a vírus körül az összeesküvés-elméletek

Németországban megdöbbentően sokan hisznek a különféle összeesküvés-elméleteknek a koronavírus kapcsán. Ennek elsődleges oka épp a kormány jó válságkezelése.

A Spiegelben a minap találó karikatúra jelent meg. Egy férfi egy tüntetésen hevesen magyarázza: „Ekkora hülyeséget, még hogy Bill Gates fejlesztette ki a koronavírust Kínában…” Tábláján ugyanakkor ez olvasható: „A koronavírus a földönkívüliektől származik”. Ezek az összeesküvéselméletek egyre népszerűbbek Németországban. Miközben hétvégén az olasz fővárosban, Rómában mindössze 1500-an tüntettek azt állítva, hogy a Covid-19 csak valamiféle összeesküvés eredménye, Németországban hétről hétre tízezrek tiltakoznak hasonló okokból. Abszurd módon ennek az az oka, hogy a német kormány válságkezelése kivételesen jó volt Európában. A járvány halálos áldozatainak száma a 9500-at sem érte el, miközben Olaszországban 35 ezernél is többen vesztették életüket, így ott jobban értik, mennyire veszélyes vírusról van szó.

A Konrad Adenauer Alapítvány által készített felmérés szerint a németek harmada hisz valamely összeesküvés-elméletnek a járvány kapcsán. A megkérdezettek 11 százaléka meg van győződve, 19 százalék pedig valószínűsíti hogy a vírus "egyes hatalmak" titkos ármánykodásának eredménye.

Abban nincs egyetértés a különféle teóriákat hirdetők között, hogy valójában milyen titkos hatalmakról beszélhetünk. A megkérdezettek 13 százaléka nem konkrét országokat vél felfedezni a háttérben, hanem gazdasági vállalkozásokat, bankokat, a pénzvilág fontos szereplőit. 12 százalék viszont titkosszolgálatokat vádol a vírus létrehozásával, így az amerikai CIA-t, az izraeli Moszadot, vagy a Moszkvában már rég FSZB-re átnevezett KGB-t. Az összeesküvés-elméletek egyes hirdetőitől az antiszemitizmus sem áll távol, derül ki a kutatásból. A megkérdezettek 11 százaléka ugyanis úgy véli, tehetős személyek, vagy családok fejlesztették ki a Covid-19-et, mint a Rockefellerek, illetve a zsidó Rotschild família. A megkérdezettek öt százaléka hirdeti, hogy a háttérben a maffiát, vagy más bűnszövetkezeteket kell keresni, négy százalék viszont lobbisták ármánykodását tartja a legvalószínűbbnek. Szintén négy százalék titkos szerveződéseket tart a leggyanúsabbnak, például a számos filmben minden baj okozójának beállított illuminátus rendet, azaz a „megvilágosodottakat”, illetve a szabadkőműveseket. Egy százalék meg van győződve arról, hogy különféle fórumok irányítják a történéseket, például a G20-ak, vagy az Európai Központi Bank (EKB), szintén egy százalék pedig azt gondolja, hogy egyszerűen csak „a zsidók" állnak a járvány mögött. A tanulmány szerzője, Jochen Roose azonban megjegyezte, hogy a válaszadók között olyanok is akadtak, akik szerint csakis az ufók terjeszthették el a vírust a világban.

Az összeesküvés-elméletekben való vak hit nem csak bizonyos rétegekre jellemző. A válaszadók között egyaránt akadtak kelet- és nyugatnémetek, fiatalok és idősek épp úgy, mint nők és férfiak. Az azonban egyértelműen kiviláglik a tanulmányból, hogy azok, akik úgy vélik, valamilyen hatalmak nemzetközi összeesküvéséről van szó, nagy arányban a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) párt szavazói. Sajátos módon az AfD-hívek 56 százaléka tartja helytállónak, vagy valószínűleg helytállónak azt a kijelentést, miszerint a világ eseményeit "titkos erők" irányítják . A párt szavazóinak 27 százaléka teljes bizonyossággal van meggyőződve erről. Az átlagosnál magasabb az elméletet hirdetők aránya azok között is, akik egyik pártot sem támogatják.

A felmérésből az is kiderül, hogy az összeesküvés-elméletek leglelkesebb hirdetői nem olvasnak napilapot, nem nézik vagy hallgatják a hírműsorokat. A magasabban képzettek ellenben kevésbé hittek a különféle elméletekben. A tanulmány összegzésében megállapítja, hogy a német társadalom egy része mindig is hajlamos volt hinni a felettébb meredek teóriákban, ám a járvány révén most jobban előtérbe került ez a réteg. A Szociális Kutatások Berlini Tudományos Központjának felméréséből az is kiderül, hogy sok német nagyon is megérti a járvány miatt tüntetőket. Az intézet kutatása szerint a megkérdezettek tíz százaléka jelentette ki, hogy szívesen részt venne egy ilyen megmozduláson.