Előfizetés

Egyre több iskolát és óvodát kell bezárni, és senki sem tudja pontosan, mit kell csinálni

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.09.08. 07:40

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A helyzetet bonyolítja, hogy az Emmi, illetve a szakképző iskolákért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ajánlásai sincsenek összhangban.
A korábbi négy óvoda és hat iskola mellett további öt oktatási intézményben rendeltek el rendkívüli szünetet koronavírus-megbetegedés miatt – közölte hétfő reggel Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a Kossuth Rádióban. Elmondta azt is, az operatív törzs még nyolc helyszínen rendelt el digitális oktatást, ami öt esetben csak egy-egy osztályt érint, háromban pedig a teljes intézményt. Az egyik érintett intézmény a Budaörsi 1. Számú Általános Iskola, ahol keddtől állnak át a digitális oktatásra. Tantermen kívüli digitális munkarendben oktatnak két tótkomlósi iskolában is; itt iskolai dolgozóknál mutatták ki a fertőzést. A városban az óvoda működését is fel kellett függeszteni a múlt héten az egyik dolgozó megbetegedése miatt. Oroszlányban egy óvodát kellett bezárni hétfőtől, illetve az egyik helyi gimnázium tanárának is pozitív lett a tesztje, de a tantermi oktatást egyelőre nem állították le. Hajdúszoboszlón egy ötödikes diák kapta el igazoltan a vírust, emiatt három osztály került karanténba. Polgáron egy szakiskola minden dolgozója karanténba kényszerült. A mohácsi gimnáziumban és két salgótarjáni intézményben már hétfőtől tantermen kívüli távoktatás van. A Népszava már többször beszámolt arról, hogy a járványügyi eljárásrendek gyakran bizonytalanságot okoznak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kiadott ajánlás pedig nem tartalmaz konkrét, átfogó utasításokat arra az esetre, ha egy intézményben megjelenik a vírus. A helyzetet bonyolítja, hogy az Emmi, illetve a szakképző iskolákért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ajánlásai sincsenek összhangban: például míg az ITM lehetőséget ad arra, hogy egy-egy szakképző intézmény vezetése saját hatáskörben döntsön a digitális oktatásra való részleges átállásról, az Emmi alá tartozó iskolák esetében csak az operatív törzs dönthet erről. Ugyanakkor – mint arra a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) rámutatott –, még így is egymásnak ellentmondó intézkedések mentén alakulnak az események. Például a köznevelési törvény szerint miniszteri rendelet alapján lehet bevezetni a digitális munkarendet. Az egészségügyi törvény viszont a kormányt hatalmazza fel arra, hogy minden olyan intézmény működését beszüntesse, ahol erre a járvány elleni küzdelem miatt szükség van. – De ott van még a katasztrófavédelmi törvény is, ami veszélyhelyzetben a miniszter egyedi határozati jogkörébe utalja a köznevelési intézmények működésével kapcsolatos döntéseket. Egyszóval teljes a káosz – írta a PDSZ. Bár az iskolai intézkedési tervek betartatásáért elsősorban az intézményvezető a felelős, a központi protokollban arra sincs utalás, mit kell tenni, ha például egy diák megtagadja a kötelezően előírt maszkviselést. A PDSZ Országos Választmányának tagja, Nagy Erzsébet szerint gyakorlatilag csak a „beírások” állnak a pedagógusok rendelkezésére fegyelmező intézkedésként. 

Csúsztatott órák, hibrid munkarend

Több tucat vidéki és fővárosi iskolában döntöttek a csúsztatott iskolakezdés mellett: van, ahol negyed órával, van, ahol fél órával, máshol egy teljes órával később kezdődik a tanítás a megszokottnál, hogy a diákok elkerülhessék a reggeli csúcsforgalmat a tömegközlekedésben. Egyes iskolákban a csengetési rendet is megváltoztatták, hogy az alsós és felsős diákoknak ne ugyanabban az időpontban legyen szünetük. A budapesti Bláthy Ottó Titusz Informatikai Technikumban pedig hibrid oktatást vezettek be.

Hibrid oktatás az egyetemeken

A járvány különösen megnehezíti a határon túli magyar és a külföldi diákok évkezdését, kollégiumi elhelyezését azok után, hogy a kormány lényegében a világ összes országát piros kategóriába sorolta, azaz csakis szigorú feltételek teljesítése esetén lehet belépni Magyarország területére. A Debreceni Egyetem honlapján elérhető tájékoztatás szerint nemzetközi hallgatóik közül kizárólag a tünetmentesen érkezők léphetnek be az országba, de két negatív koronavírus-teszt bemutatásáig valamennyiük számára kötelező a 14 napos járványügyi megfigyelés. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a kollégiumba való beköltözéskor minden hallgatónak kérdőívet kell kitöltenie, az eredmények alapján kötelezhetik őket a koronavírus-teszt elvégzésére. A legszigorúbb intézkedéseket ebben a tekintetben is a Corvinus hozta: kollégiumaikban csak olyan hallgatókat helyeznek el, akik kollégiumbezárás vagy koronavírus-fertőzés tünetei esetén át tudnak költözni egy másik helyre. „Ennek megfelelően alapestben csak magyarországi lakóhellyel rendelkező hallgatók juthatnak be a kollégiumba. Határon túliak csak akkor, ha formanyilatkozatban igazolják, hogy szükség esetén 24 órán belül át tudnak költözni máshová” – írták, hangsúlyozva: nemzetközi hallgatókat az egyetem nem tud kollégiumban elhelyezni, de számukra a félév teljes időtartama alatt biztosított lesz a távoktatás. – Sajnos vannak olyan egyetemek, ahol az előírások miatt csökkent a felvehető kollégisták száma, de a legtöbb esetben valamilyen kompenzáló támogatást biztosítottak a hallgatóknak, például lakhatási támogatást, kollégiumon kívüli szállásbiztosítást – mondta a Népszavának a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke. Budai Marcell hozzátette, egyelőre ők sem ismerik a pontos számokat a felvettek tekintetében, de az intézményi visszajelzések alapján néhány helyen jelentős csökkenés történt. Egyébként a hétfőn indult félévre minden intézmény speciális óvintézkedésekkel készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium ajánlásai alapján. Különböző mértékben ugyan, de szinte minden egyetemen a hibrid (egyszerre tantermi és online) oktatás mellett döntött. A legtöbb hallgatóval rendelkező Eötvös Loránd Tudományegyetemen például a nagyobb hallgatói létszámot érintő tanórákat csak online módon lehet megtartani, a kisebb csoportos jelenléti órákat, gyakorlatokat pedig úgy kell megszervezni, hogy az 1,5 méteres védőtávolság betartható legyen. Az egyetemen belül zárt térben, illetve szabadtéri rendezvényeken a maszk kötelező. A Budapesti Gazdasági Egyetemen is csak az 50 főnél kisebb létszámú előadásokat, gyakorlatokat szervezik meg jelenléti oktatás formájában, de az oktatóknak úgy kellett kidolgozniuk a tárgyteljesítési követelményeket, hogy szükség esetén át lehessen állni a teljes távolléti oktatásra. Szigorú szabályokat hozott a tavaly óta alapítványi fenntartásban működő Budapesti Corvinus Egyetem (BCE): itt csak a maximum 40 fős kurzusokat tartják meg személyesen, ezen a létszámon felül minden órát online formában tartanak. A maszkviselés mindenhol kötelező, a gyakran érintett felületeket (például kilincsek, asztalok) kétóránként fertőtlenítik, a főépületben hétfőtől egészségügyi szakasszisztensi szolgálat működik. A BCE kollégiumaiba, jelenléti vizsgákra, sportórákra csak előzetes lázmérést követően léphetnek be a hallgatók, ha testhőmérsékletük nem haladja meg a 37,5 Celsius fokot. A Pécsi Tudományegyetem elsősorban személyes oktatásra készültek, ugyanakkor – mint írták – már a tavaszi félév során megkezdődött a felkészülés az online, illetve a hibrid rendszerű oktatásra is. Így azok a hallgatók, akik a pandémiás helyzet miatt nem tudják a félév elején személyesen megkezdeni tanulmányaikat, az előadásokat, szemináriumokat online követhetik nyomon. Alapvetően hagyományos oktatásra készült a veszprémi Pannon Egyetem is, de egyes esetekben a hibrid rendszert is alkalmazzák. – Egészen addig, amíg a járványhelyzet indokolja, egyetemvezetői kézbe adtuk a döntést, hogy távolléti oktatás vagy hibrid képzés valósuljon meg. Az egyetemek napi aktualitással értékelik a helyzetet, és ennek megfelelő döntéseket hoznak – nyilatkozta Bódis József felsőoktatásért felelős államtitkár az InfoRádióban.  

A Facebook-ra is egyre jobban figyel az ÁSZ, és szabályozni akar

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.09.08. 07:20

Fotó: Népszava
A számvevőszék szerint a közösségi platformokon megjelenő politikai hirdetésekre is ki kellene terjeszteni a kampányeszközökre vonatkozó szabályozást.
Politikai üzenőfallá lépett elő az elmúlt években a közösségi média. A Fidesz megmondó emberei egymást váltogatva vádolják meg Facebook-politizálással az ellenzéki politikusokat, szemükre vetve, hogy túl sok időt és energiát pazarolnák rá (igaz, ezzel az eszközzel kormánypárti politikusok is előszeretettel élnek). Holott a helyzetet maga a kormánypárt idézte elő a politikai tartalmú hirdetések, reklámok és plakátok használatának korlátozásával. S erre nem valamiféle ellenzéki sajtóorgánum, hanem a kormányhoz igen lojális Állami Számvevőszék (ÁSZ) mutat rá legutóbbi politikai hirdetésekről szóló elemzésében. Egyúttal felveti, hogy ideje szabályozni az ott megjelenő politikai hirdetéseket is. A kormánypárti többségű Országgyűlés 2010-től több ütemben szigorította a pártok ellenőrzésének jogszabályi környezetét, valamint a kampányfinanszírozásra vonatkozó előírásokat.   A választási törvény egyik jelentős újítása volt a leggyakrabban alkalmazott és a választópolgárok szavazói akaratának befolyásolására leginkább alkalmas kampányeszközökre – így a politikai hirdetésre is – vonatkozó részletes rendelkezések megalkotása, ellenzéki olvasatban a korlátozása.  Az ÁSZ a 2014-2019. években tartott országgyűlési, önkormányzati, valamint európai parlamenti választásokhoz kapcsolódó politikai hirdetési árjegyzéket elemezve maga is arra jutott, hogy az egymást követő választások kapcsán a politikai hirdetést közzétenni szándékozó sajtótermékek száma jelentősen csökkent.  Az ÁSZ szerint ennek oka a média alkalmazkodása a 2014-ben hatályba lépő jogszabályokhoz, hogy a politikai hirdetések áttolódtak a közösségi médiafelületekre. Ami kevéssé meglepő, ha a média nagyobb részéből így vagy úgy, de kiszorulnak az ellenzéki pártok.    Az elemzésben az ÁSZ szétválasztja az átlagember számára egybe olvadó politikai hirdetés, reklám és plakát fogalmát. Vizsgálati körükbe a nyomtatott vagy internetes újságokban megjelenő politikai hirdetések tartoznak. A politikai hirdetést közölni akaró sajtótermékeknek a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül el kell juttatniuk a hirdetési szolgáltatásaik árjegyzékét.    2014-ben az országgyűlési választásokra összesen 793 nyomtatott vagy online újság küldte el hirdetési árjegyzékét az ÁSZ-nak, 2018-ban már csak 472, de sokkal kevesebben közöltek valóban hirdetést. A 2014-es önkormányzati kampányban még 598 sajtótermék fogadott volna hirdetést, tavaly már kevesebb, mint a fele. Az ÁSZ mindezek összegzéseként arra jut, hogy a politikai kommunikációban a korábbi szabályozáskor még nem azonosított új hirdetési felület jelent meg: a közösségi média. Az ott megjelenő hirdetések azonban kívül esnek a létező jogszabályi korlátozásokon, holott egyre nagyobb szerephez jutnak a kampányokban. Az elemzés szerint az ott megjelenő, politikai hirdetés jellegű tartalmak a választási törvényben egyelőre nem nevesített kampányeszközök, mivel a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére alkalmasak.  Az ÁSZ felveti, hogy a politikai hirdetések szabályozásához kapcsolódó jogalkotói szándék, az átláthatóság és elszámoltathatóság alapelveinek érvényre juttatása a közösségi médiában megjelenő politikai hirdetések bevonása nélkül nem teljes körű. Így ezekre is alkalmazni kellene a politikai hirdetésekre egyébként vonatkozó előírásokat. Egyelőre nem tudják, hogy hogyan. De aligha kell bárkinek aggódni, a Fidesz meg fogja oldani.  

Egyre kevesebb a politikai hirdető

A 2014-es országgyűlési választások után összesen 165 politikai hirdetésekkel kapcsolatos szabálytalanságot tárt fel az ÁSZ. Ennek 62 százalékát a kiadott számlák és a megküldött árjegyzék közötti különbség tette ki. A 14 pártlistát állító, így költségvetési támogatásban részesült, de képviselethez nem jutott jelölő szervezet esetében 65 szabálytalanságot talált, míg az egyéni választókerületben képviselethez jutott 106 jelölt ellenőrzésekor 16 esetben talált kivetni valót. 2018-ban már senki sem akadt fenn az ÁSZ ellenőrzésén. Ebben vélhetőleg az is szerepet játszott, hogy 2014-ben még a jelöltállító szervezetek 89 százaléka, a jelölteknek pedig a 41 százaléka tett közzé politikai hirdetést, míg 2018-ban már csak 9 jelölő szervezet hirdetett, a jelölteknek pedig csak 20 százaléka.  

Rendet vágnak az MSZP-ben

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.09.08. 07:10

Az összes Pest megyei helyi, választókerületi, megyei szervezetét feloszlatta a tisztújító kongresszusra készülő MSZP.
Nincs más lehetőség a helyi problémák megoldására, mint a megyei szervezetek teljes átszervezése – erre jutott az Országos Etikai és Egyeztető Bizottság és az országos elnökség. Az MSZP tisztújító kongresszusra készül, az országos vezérkart pedig felmenő rendszerben választják. Előbb a helyi alapszervezetek újulnak meg, majd ezek tagokat delegálnak a választókerületi szervezetekbe, amelyek küldötteket menesztenek a kongresszusra. Márpedig ha alsó- és középszinten szabálytalanságok történnek, azaz a küldöttek legitimitása kérdéses, akkor erre hivatkozva meg lehet támadni a kongresszus döntéseit. A feloszlatással ezt akarta elkerülni a két említett pártszervezet. A Pest megyei MSZP évek óta két blokkból áll. Az egyik vezetője a megyében 2010-ben megjelent Fekete Zoltán, aki 2018 óta a pesti szervezet elnöke. Forrásaink szerint regnálása alatt furcsa, nehezen ellenőrizhető módon növekedett a tagság létszáma, új alapszervezetek jöttek létre, ami oda vezetett, hogy Fekete és köre átvette az irányítást. A másik blokkot alkotó budai választókerületi szervezetek viszont most úgy döntöttek, hogy Bárány Balázs solymári elnökjelölttel az élen csapatban elindulnak a vezető posztokért. Ám meglepetés érte őket: a regnáló megyei többség létrehozott egy jelölőbizottságot, amely arról értesítette a budaiakat, hogy alkalmatlannak találták őket az indulásra. Mindezt úgy, hogy meg sem hallgatták őket.  Ekkor fordultak az etikai bizottsághoz, amely úgy találta: a Pest megyei választás tisztasága nem biztosított és elrendelte a visszásságok kivizsgálását. Az erre létrehozott bizottság megnézte, rendben vannak-e a taglisták, illetve a választókerületek szabályosan kapják-e meg a kongresszuson nekik járó mandátumokat. Kiderült: semmi nincs rendben. Közben Fekete tagságát felfüggesztették, mert információkat szivárogtatott ki. – Nehéz döntések ezek egy párt életében, de közösségünk egészének érdekeit szem előtt tartva nem engedhetjük meg, hogy szabálytalan helyi és megyei ügyek miatt a közös döntéseink támadhatóvá váljanak – nyilatkozta lapunknak Molnár Zsolt pártigazgató. Adódik a kérdés, hogy a Pest megyei újjászervezés befolyással van-e a tisztújító kongresszus működésére. Nem titok, Feketét Mesterházy Attila elnökjelölt szövetségeseként tartják számon. – Egyes sajtóorgánumok az elnökjelölti-küzdelem részeként próbálják beállítani, ami Pest megyében zajlik, én meg azt mondom: az itt élő párttagoknak is joga van a tisztességes versenyhez, de ez a jog eddig nem érvényesült – mondta lapunknak Bárány Balázs. Forrásaink szerint többen azért is elégedetlenek Fekete tevékenységével, mert egy sikeresnek tekinthető önkormányzati választás után nincs az MSZP-nek képviselője a megyei közgyűlésben, illetve több településen.  Közben a megyei tisztújítások során két helyen is lényeges változás történt: Szakács Lászlót majdnem háromnegyedes többséggel vették le a Baranya megyei elnöki pozícióról, Gúr Nándor csapata pedig 20 százalékos kisebbségbe szorult Borsodban. Ők nyíltan vállalják, hogy Mesterházy támogatói. Pest megyének egyébként nagy súlya van: 29 fős delegációt küldhetnek a kongresszusra.