Egyre több iskolát és óvodát kell bezárni, és senki sem tudja pontosan, mit kell csinálni

A helyzetet bonyolítja, hogy az Emmi, illetve a szakképző iskolákért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ajánlásai sincsenek összhangban.

A korábbi négy óvoda és hat iskola mellett további öt oktatási intézményben rendeltek el rendkívüli szünetet koronavírus-megbetegedés miatt – közölte hétfő reggel Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a Kossuth Rádióban. Elmondta azt is, az operatív törzs még nyolc helyszínen rendelt el digitális oktatást, ami öt esetben csak egy-egy osztályt érint, háromban pedig a teljes intézményt.

Az egyik érintett intézmény a Budaörsi 1. Számú Általános Iskola, ahol keddtől állnak át a digitális oktatásra. Tantermen kívüli digitális munkarendben oktatnak két tótkomlósi iskolában is; itt iskolai dolgozóknál mutatták ki a fertőzést. A városban az óvoda működését is fel kellett függeszteni a múlt héten az egyik dolgozó megbetegedése miatt. Oroszlányban egy óvodát kellett bezárni hétfőtől, illetve az egyik helyi gimnázium tanárának is pozitív lett a tesztje, de a tantermi oktatást egyelőre nem állították le. Hajdúszoboszlón egy ötödikes diák kapta el igazoltan a vírust, emiatt három osztály került karanténba. Polgáron egy szakiskola minden dolgozója karanténba kényszerült. A mohácsi gimnáziumban és két salgótarjáni intézményben már hétfőtől tantermen kívüli távoktatás van.

A Népszava már többször beszámolt arról, hogy a járványügyi eljárásrendek gyakran bizonytalanságot okoznak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kiadott ajánlás pedig nem tartalmaz konkrét, átfogó utasításokat arra az esetre, ha egy intézményben megjelenik a vírus. A helyzetet bonyolítja, hogy az Emmi, illetve a szakképző iskolákért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ajánlásai sincsenek összhangban: például míg az ITM lehetőséget ad arra, hogy egy-egy szakképző intézmény vezetése saját hatáskörben döntsön a digitális oktatásra való részleges átállásról, az Emmi alá tartozó iskolák esetében csak az operatív törzs dönthet erről.

Ugyanakkor – mint arra a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) rámutatott –, még így is egymásnak ellentmondó intézkedések mentén alakulnak az események. Például a köznevelési törvény szerint miniszteri rendelet alapján lehet bevezetni a digitális munkarendet. Az egészségügyi törvény viszont a kormányt hatalmazza fel arra, hogy minden olyan intézmény működését beszüntesse, ahol erre a járvány elleni küzdelem miatt szükség van.

– De ott van még a katasztrófavédelmi törvény is, ami veszélyhelyzetben a miniszter egyedi határozati jogkörébe utalja a köznevelési intézmények működésével kapcsolatos döntéseket. Egyszóval teljes a káosz – írta a PDSZ.

Bár az iskolai intézkedési tervek betartatásáért elsősorban az intézményvezető a felelős, a központi protokollban arra sincs utalás, mit kell tenni, ha például egy diák megtagadja a kötelezően előírt maszkviselést. A PDSZ Országos Választmányának tagja, Nagy Erzsébet szerint gyakorlatilag csak a „beírások” állnak a pedagógusok rendelkezésére fegyelmező intézkedésként.

Hibrid oktatás az egyetemeken

A járvány különösen megnehezíti a határon túli magyar és a külföldi diákok évkezdését, kollégiumi elhelyezését azok után, hogy a kormány lényegében a világ összes országát piros kategóriába sorolta, azaz csakis szigorú feltételek teljesítése esetén lehet belépni Magyarország területére. A Debreceni Egyetem honlapján elérhető tájékoztatás szerint nemzetközi hallgatóik közül kizárólag a tünetmentesen érkezők léphetnek be az országba, de két negatív koronavírus-teszt bemutatásáig valamennyiük számára kötelező a 14 napos járványügyi megfigyelés. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a kollégiumba való beköltözéskor minden hallgatónak kérdőívet kell kitöltenie, az eredmények alapján kötelezhetik őket a koronavírus-teszt elvégzésére.

A legszigorúbb intézkedéseket ebben a tekintetben is a Corvinus hozta: kollégiumaikban csak olyan hallgatókat helyeznek el, akik kollégiumbezárás vagy koronavírus-fertőzés tünetei esetén át tudnak költözni egy másik helyre. „Ennek megfelelően alapestben csak magyarországi lakóhellyel rendelkező hallgatók juthatnak be a kollégiumba. Határon túliak csak akkor, ha formanyilatkozatban igazolják, hogy szükség esetén 24 órán belül át tudnak költözni máshová” – írták, hangsúlyozva: nemzetközi hallgatókat az egyetem nem tud kollégiumban elhelyezni, de számukra a félév teljes időtartama alatt biztosított lesz a távoktatás.

– Sajnos vannak olyan egyetemek, ahol az előírások miatt csökkent a felvehető kollégisták száma, de a legtöbb esetben valamilyen kompenzáló támogatást biztosítottak a hallgatóknak, például lakhatási támogatást, kollégiumon kívüli szállásbiztosítást – mondta a Népszavának a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke. Budai Marcell hozzátette, egyelőre ők sem ismerik a pontos számokat a felvettek tekintetében, de az intézményi visszajelzések alapján néhány helyen jelentős csökkenés történt.

Egyébként a hétfőn indult félévre minden intézmény speciális óvintézkedésekkel készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium ajánlásai alapján. Különböző mértékben ugyan, de szinte minden egyetemen a hibrid (egyszerre tantermi és online) oktatás mellett döntött. A legtöbb hallgatóval rendelkező Eötvös Loránd Tudományegyetemen például a nagyobb hallgatói létszámot érintő tanórákat csak online módon lehet megtartani, a kisebb csoportos jelenléti órákat, gyakorlatokat pedig úgy kell megszervezni, hogy az 1,5 méteres védőtávolság betartható legyen. Az egyetemen belül zárt térben, illetve szabadtéri rendezvényeken a maszk kötelező. A Budapesti Gazdasági Egyetemen is csak az 50 főnél kisebb létszámú előadásokat, gyakorlatokat szervezik meg jelenléti oktatás formájában, de az oktatóknak úgy kellett kidolgozniuk a tárgyteljesítési követelményeket, hogy szükség esetén át lehessen állni a teljes távolléti oktatásra.

Szigorú szabályokat hozott a tavaly óta alapítványi fenntartásban működő Budapesti Corvinus Egyetem (BCE): itt csak a maximum 40 fős kurzusokat tartják meg személyesen, ezen a létszámon felül minden órát online formában tartanak. A maszkviselés mindenhol kötelező, a gyakran érintett felületeket (például kilincsek, asztalok) kétóránként fertőtlenítik, a főépületben hétfőtől egészségügyi szakasszisztensi szolgálat működik. A BCE kollégiumaiba, jelenléti vizsgákra, sportórákra csak előzetes lázmérést követően léphetnek be a hallgatók, ha testhőmérsékletük nem haladja meg a 37,5 Celsius fokot.

A Pécsi Tudományegyetem elsősorban személyes oktatásra készültek, ugyanakkor – mint írták – már a tavaszi félév során megkezdődött a felkészülés az online, illetve a hibrid rendszerű oktatásra is. Így azok a hallgatók, akik a pandémiás helyzet miatt nem tudják a félév elején személyesen megkezdeni tanulmányaikat, az előadásokat, szemináriumokat online követhetik nyomon. Alapvetően hagyományos oktatásra készült a veszprémi Pannon Egyetem is, de egyes esetekben a hibrid rendszert is alkalmazzák.

– Egészen addig, amíg a járványhelyzet indokolja, egyetemvezetői kézbe adtuk a döntést, hogy távolléti oktatás vagy hibrid képzés valósuljon meg. Az egyetemek napi aktualitással értékelik a helyzetet, és ennek megfelelő döntéseket hoznak – nyilatkozta Bódis József felsőoktatásért felelős államtitkár az InfoRádióban.