Fónagy János;Mátrai erőmű;Tóth Bertalan;Bártfai-Mager Andrea;nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter;

2020-09-08 06:39:56

Újabb kitérő válaszok Mátrai-ügyben

Az állam a kiemelkedően teljesítő Mátrai Erőmű megvételével megmentette a telephely munkahelyeit, ahol korszerűsítik a termelést - bírta felelni az illetékes államtitkár arra a kérdésre, hogy ki döntött a vásárlásról és mik az első fél évi számok.

A Mátrai Erőmű Zrt. 2020 első fél éve során is kiemelkedően járult hozzá a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyához, így a magyar nemzetgazdaság működéséhez - fogalmazott Tóth Bertalan MSZP-elnök kérdéseire (1, 2, 3) adott parlamenti válaszában Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter helyettese, Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár. Megismételte: Északkelet-Magyarország áramellátásának biztosítása, valamint az erőmű és az ipari park több ezer munkahelye megőrzése érdekében vásárolta meg az állam az év elején az egységet. A szénblokkokat azonnali leállítás helyett korszerű, rugalmas földgáz-, nap- és hulladék-alapú áramtermelési-tárolási eljárásokkal váltják ki. Fónagy János Tóth Bertalan egyetlen kérdésére se adott tárgyszerű választ, például azt illetően, hogy Mager Andrea vagy a kormány pontosan miként utasította az állami MVM-et a vásárlásra és mik az erőmű első fél évi számai.

Ugyanakkor némi ellentmondás körvonalazódik Fónagy ama megállapítása, miszerint "az erőmű azonnali leállítása energiabiztonsági szempontból nem lehetséges", és az MSZP-elnök által idézett januári Orbán-nyilatkozat között, miszerint azt közölte volna a kormánnyal a korábbi tulajdonos (ami "egyébként" Orbán felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltsége), hogy be fogja zárni az erőművet, a kormány pedig ezt tragédiaként ítélte meg, mivel "10 ezer ember munkahelyéről van szó". (Ez utóbbi hivatkozás alapját lapunk többször cáfolta.) Miklós László, az MVM egykori felügyelőbizottsági elnöke lapunknak - a G7-en megjelent elemzéséhez híven - lapunknak felhívta a figyelmet, hogy a magyar szabályozás szerint energiabiztonsági okokból a hatóság kötelezheti a tulajdonosokat az eszközök működtetésre, ebbéli hajlandóság híján pedig az üzemeltetés költségei utólag behajthatók a részvényesektől.