Miközben az Orbán-kabinet számos alkalommal kiállt az árambehozatal csökkentése - sőt Lázár János minisztersége idején egyenesen lenullázása - mellett, addig egy minapi parlamenti válaszban jövőbeli lengyel, román és balkáni áramimport lehetőségét vetik fel. Az EU-tagállamok nemzeti energia- és klímaterveiből kiderül, hogy legtöbbjük 2030-ig jelentősen növelné szélerőművei számát - veti fel kérdésében az LMP-s Ungár Péter.
Több országban megkétszereződhet a szélturbinák teljesítménye, de akár ennél is nagyobb növekedés is lehetséges. A hozzánk hasonló fejlettségű és éghajlatú Lengyelország közel négyszeres bővülést tervez. Mindössze három tagállam nem számol a gazdaságos és klímabarát szélenergia-hasznosítás fejlesztésével: Málta, Ciprus és Magyarország. Ennek fényében azt tudakolja az agrárminisztertől, hogy Magyarország felülvizsgálja-e nemzeti energia- és klímatervét.
Magyarország adottságai a napenergiának kedveznek - idézi ismert fordulataikat válaszában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára. A műszaki fejlődés miatt szintén a napenergia terén vár nagyobb költségcsökkenést. Az energiatermelési módokról minden ország a saját adottságai alapján dönt. Míg Lengyelországban, Romániában és a Balkánon a szél- és a víz-, addig Magyarországon a napenergia felhasználása kap majd nagyobb szerepet. Ez összességében egy kiegyensúlyozott térségi megújuló energiaösszetételt eredményezhet - vázolja Schanda Tamás.
Szakértők szerint ez egyértelműen arra utal, hogy ha Magyarországon nem süt a nap, akkor az igényeket részben a környező államokban megtermelt szélenergiával elégítenénk ki. A kormányálláspont szerintük már csak azért is teljességgel vállalhatatlan, mert úgy hangzik, mintha Magyarországon egyáltalán nem fújna a szél. De Orbán Viktor és beosztottai már hivatkoztak arra is, hogy szerintük a szélerőművek rontják a látképet és nagyon zúgnak. (Ezt a nyugati közvélekedés nem igazolja vissza.) Bár a szélenergia-hasznosítás is egyre fejlettebb, hatékonyabb és olcsóbb, az Orbán-kormány egyszerűen megtiltotta, hogy ezek az üzleti elképzelések megméressenek a támogatási pályázatokon, a szélerőmű-telepítés engedélyezését pedig gyakorlatilag megtiltották.
Eszerint tehát az Orbán-kormány még a máskor oly kedvezőtlen színben feltüntetett energiabehozatal bővülését is inkább eltűri, csak hogy ne kelljen újabb, a szakma elsöprő többsége szerint környezetkímélő szélerőművek telepítését újra engedélyezni. Egyébként két éve Tusványoson Orbán Viktor is az energiahálózatok összekötését sürgette, miközben ezek a kapcsolatok túlnyomórészt már léteznek.
Utoljára 2006-ban az akkori szociálliberális kabinet engedélyezte szélerőművek létesítését. Ennek nyomán 2011-ig mintegy 330 megawattnyi (MW) termelőteljesítmény jött létre. Ennél Magyarország adottságai nagyságrendekkel jobbak. Az Energiaklub szerint 2050-ben akár 9 ezer MW-nyi szélerőmű is működhetne nálunk biztonságosan és gazdaságosan.
Augusztus 13-án néhány órára több áramot termeltek a hazai napelemek, mint a legnagyobb egységnek számító Paksi Atomerőmű - hívja fel a figyelmet a Portfolio.hu. Bár ez több nukleáris blokk időszakos kiesésének tudható be, a pillanat mégis történelmi.
