Előfizetés

Teljesen mindegy, mi van a szegénységgel, a számvevők szerint nyerésre áll a kormány

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.09.08. 06:20
Képünk illusztráció!
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Először készített jelentést az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a szegénységi küszöb alatt élők felemelésére 2010 után kidolgozott kormányzati stratégiák és programok végrehajtásáról, és mindent rendben talált. Az nem derül ki pontosan, hogy az állami kommunikáció támogatásán túl mi a célja az összeállításnak, ennek viszont tökéletesen megfelel. Tegnap este a felzárkóztatást aktuálisan kézben tartó Belügyminisztérium (BM) háttérintézménye, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság nyilvános pódiumbeszélgetést is szervezett, hogy el lehessen mondani az érdemi szövegét nézve alig 15 oldal legfőbb megállapításait. Nem vitatva az anyag szakmai érdemeit, több felhívott szociológus is azt ajánlotta ugyanakkor: ha a felzárkóztatási programok eredményeit, a szegénység alakulását akarjuk megmutatni állami dokumentumok segítségével, reálisabb képet kapunk, ha kézbe vesszük a Kopint-Tárki Zrt. hasonló értékelő jelentését, amit még az év elején az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megbízásából készített el egy népes kutató csapat. Az ÁSZ pályázati dokumentumokra és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira épülő jelentése szerint a 2010 és 2018 között megtett felzárkóztató lépések olyan eredményesek voltak, hogy a 2008-as válság és 2017 között pontosan 908 ezer fővel csökkent Magyarországon a szegénységben élők száma. Eredetileg 2020-ra kellett volna elérni egy ehhez képest szerény, 450 ezer fős javulást, de a második Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépésekor még a magyar társadalom egyharmadára érvényes szegénységi mutatók nyolc év alatt annyit javultak, hogy ma már csak a népesség 18,9 százalékára, 1 millió 813 ezer emberre igazak – hangzik az értékelés. Az ÁSZ annyira megdicséri a felzárkózással korábban foglalkozó humántárcát és a terület jelenlegi gazdáját, a BM-et, hogy vezetőik megjegyzés nélküli köszönőlevelet írtak a számvevőszék elnökének. A sikerjelentéshez képest a 250 oldalas Kopint-Tárki tanulmány azzal kezdődik, hogy a felzárkóztatási „stratégia számszerűsített mutatói folyamatosan javultak, ennek ellenére a mélyszegénységben élők helyzete nem sokat változott”. Az uniós pénzekből finanszírozott programok elszámolásához kötelező anyagot jegyző tíz neves kutató még a legóvatosabb mondatokban is úgy fogalmaz: a felzárkózási célok megvalósulása néhány kulcsterületen, így az oktatásban, a lakhatás és a területi egyenlőtlenségek kérdésében vagy a romák integrációjában mindenképpen kétséges. Példaként említik, hogy Nagykálló az egyetlen település, ahol van bejegyzett női roma civil szervezet, de az egy év múlva végződő program indikátora szerint még 19 ilyen kellene. A tanulmány kimondja, hogy néhány pozitív példa ellenére nemhogy nem sikerült megállítani a hátrányos területek leszakadását, az igazság az, hogy a korábban felzárkózó területek is lejjebb csúsztak, mert a pályázatok elaprózottak, sok leszakadt település nem képes teljesíteni a pályázati követelményeket és a programok sokszor nem ott valósulnak meg, ahol kellene. Jellemző, hogy a legnagyobb arányban (38 százalékban) azok a települések nyertek a pályázatokon, ahol alacsony volt a roma lakosok aránya, az összes elnyert projekt 34 százalékát pedig olyan települések kapták, amelyek nem is voltak a stratégia szempontjából kedvezményezettek. Ráadásul az innovációs tárcának megküldött értékelés szerint olyan általánosan fogalmazták meg a célok teljesítésének mutatóit, hogy miközben papíron minden rendben, mögötte nincs valós eredmény. 

A szegénység mutatói

Szociológiai értelemben az a szegény, akire legalább két kijelentés igaz a következőkből: a medián 60 százalékánál kevesebb a jövedelme, nem engedheti meg magának az autótól az automata mosógépig terjedő listából legalább három, súlyos esetben négy tétel megvásárlását és olyan háztartásban él, amelyben a munkaképes korúak közt legalább egy ember az utóbbi egy évben a munkára fordítható idejének kevesebb mint 20 százalékában dolgozott. 

Magyarország az élre állt a vírusversenyben, új védekezési stratégiára lenne szükség

D. A.
Publikálás dátuma
2020.09.08. 06:00
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Floridában is hasonlóan kezdődött, aztán öt hét alatt elszabadult a járvány.
Magyarország élre állt a vészes versenyben, alighanem e napokban nálunk terjed a leggyorsabban a koronavírus fertőzés – reagált lapunknak Falus Ferenc egykori tisztifőorvos a legfrissebb adatokra. Hétfőn ismét újabb csúcs dőlt meg: 576 új fertőzöttet regisztráltak, 164 beteget ápolnak kórházban és 11 ember van lélegeztető gépen. Az elmúlt hét napban megháromszorozódott az új vírus pozitívak száma. A rendkívüli növekedési ütem Falus szerint azt is mutatja, hogy a kormányzat nem lépett időben. Hagyták augusztusban elszabadulni a járványt azzal, hogy engedték a bulikat, a koncerteket, kerti partikat, a falunapokat, a gólyatáborokat, nagyobb esküvőket lebonyolítani – magyarázza a szakember. Hozzátette: most már nagyon nehéz lesz a fertőzés terjedését megfogni. Újra el kellene kezdeni sulykolni: „maradj otthon”, csak dolgozni lépj ki a lakásból. A 15 főnél nagyobb csoportok találkozását egyértelműen meg kellene tiltani. Ezen felül az egykori tisztifőorvos szerint a kormánynak azonnal elérhetővé kellene tennie az ingyenes tesztelést. Bár az elmúlt öt napban egyszer sem esett az új vizsgálatok száma hétezer alá, és vasárnap tízezret is megközelítette, ám ez a szakember szerint még mindig nem elég. Úgy véli, mielőbb újabb laborokat kellene bevonni és naponta legalább 15 ezer tesztet végezni. A WHO ajánlása szerint annyi vírus-diagnosztikai vizsgálatra lenne szükség, hogy mindennap öt százalék alatt maradjon a megtalált pozitív esetek aránya. Ez ugyan vasárnap sikerült, de az azt megelőző hét napban egyetlen nap kivételével, mindig 6 százalék feletti volt ez az érték. A járvány egyre erősebb és főként a fiatalokat betegíti. Ők enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen is megúszhatják a fertőzést, így szinte észrevétlenül adják tovább a vírust. Mint arról beszámoltunk, a múlt hétfőn egy konferencián Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezető epidemiológusa arra emlékeztetett, hogy Floridában is valami hasonló történt, először ott is a fiatalok betegedtek meg, és aztán került át a fertőzés más korosztályokra is. Mindössze öt hét kellett ahhoz, hogy a halálozások számában is bekövetkezzen a felfutás. Ő is arról beszélt, hogy új védekezési stratégiára van szükség, melynek egyik fontos eleme a minél nagyobb számú tesztelés, a kontaktok gyors felderítése és izolációja.   Az országos tisztifőorvos a hétvégén körlevélben utasította az egészségügyi intézményeket, hogy valamennyi, beteggel érintkező szakember viseljen maszkot, tartsa be a kézhigiénét. Arról is rendelkezett, hogy aki fertőzöttel találkozott és így kontakt személynek minősül, az a betegellátásba csak akkor mehet vissza, ha van két negatív PCR-tesztje és a munkáltatója is úgy döntött, hogy visszamehet dolgozni. 

Sértődötten vágott vissza Szijjártó a helikopterezésről beszámoló lapoknak

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.07. 22:03
Szijjártó Péter
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A külügyminiszter szerint „minimális földrajzi tudással belátható”, hogy az ő munkájához szükség van a légi támogatásra.
Hosszú, némileg sértett hangvételű Facebook-posztban számolt be várható programjairól hétfőn este Szijjártó Péter, majd felemlegette, hogy Hadházy Ákos bejegyzése nyomán több újság, köztük a Népszava is beszámolt egy júliusi helikopteres belföldi útjáról.    Mint megírtuk, Szijjártó Budapestről Tolnára látogatott helikopterrel, hogy beszédet mondjon egy helyi gyárban – bár két település közúton is csak 140 kilométerre van egymástól, a külügyminiszter pedig maximum egy órát nyerhetett a légi úttal.  
Szijjártó Péter kiszáll egy rendőrségi helikopterből Nagykereki mellett, 2020. szeptember 4-én
Fotó: Borsos Mátyás KKM / Szijjártó Péter /Facebook
Szijjártó Péter mégsem a kérdéses, július 14-i tolnai látogatást, hanem múlt pénteki munkanapját részletezte, amit álláspontja szerint nem is lehetett volna másként megoldani, csakis egy helikopter utasaként.
„Ami pedig a hétvégén megjelent híreket illeti, látom vannak, akik azt kifogásolják, hogy a Rendőrség (vagyis az állam) helikopterét használom néha, ha az idő szűkössége miatt másként nem tudom elvégezni a munkámat. Rendben, értem a felvetést. Íme akkor a kérdés azoknak, akik emiatt kritikákat fogalmaztak meg: Nézzük a pénteki munkanapot. Melyik munkát nem kellett volna elvégeznem? 1. Nem kellett volna Budapesten tárgyalnom a Shell vezetőivel, és nem kellett volna bejelenteni hazánk első, nyugati vállalattal kötött, hosszútávú gázvásárlási megállapodását? 2. Nem kellett volna Nagykerekiben találkozni Románia külügyminiszterével és szállítási miniszterével, és nem kellett volna átadni a második autópálya-összeköttetést a magyar-román határon? 3. Nem kellett volna elmennem Nagyváradra találkozni a romániai önkormányzati választáson induló RMDSZ-es jelöltekkel, és nem kellett volna egyeztetni velük az erdélyi, partiumi magyarság jövőbeni támogatásáról? 4. Nem kellett volna Berettyóújfaluban találkoznom a Mezei-Vill Kft. vezetőivel és nem kellett volna bejelenteni egy több mint 500 millió forintos beruházást, mellyel száz munkahelyet megvédenek? Minimális földrajzi tudással belátható, hogy ehhez a naphoz kellett a helikopteres segítség is. Újra kérdezem: ezek közül melyik munkát nem kellett volna elvégeznem?”
-írta posztjában a külügyminiszter.
A fő kérdés azonban nem az, hogy melyik munkát nem kellett volna elvégezni, hanem az, hogy egyáltalán miért utazgatott mindehhez.

 A budapesti Shell-tárgyaláshoz nem kellett a helikopter, a berettyóújfalusi bejelentéshez és a nagyváradi megbeszéléshez tökéletesen alkalmas lett volna a videókonferencia is -  különösen akkor, amikor napi több száz új koronavírusos esetet jelentenek be. Abban pedig csak bízhatunk, hogy a nagykereki autópálya-összeköttetés miniszteri jelenlét és szalagátvágás nélkül is használható lenne.