Minden sportág másképp kezeli a vírushelyzetet

Egyre több sportágban jelent meg a Covid-19, az érintett szövetségek és klubok reagálása nagyon eltérő, nem minden megoldás megnyugtató.

Naponta érkeznek hírek külföldről és itthonról is újabb pozitív koronavírus-tesztet produkáló sportolókról. Szerencsére szinte minden esetben az érintettek tünetmentesek vagy komolyabb nehézségek nélkül átesnek a fertőzésen, de a vírus nagyon komolyan átírta és folyamatosan átírja a hazai és nemzetközi versenynaptárt is.

A legrosszabbul a női kézilabdázók jártak, akiknél először tavaszról őszre halasztották a Bajnokok Ligája budapesti négyes döntőjét, majd fölmerült, hogy a legjobb nyolc csapat már a magyar fővárosban csatázzon egymással, később eltörölték az eseményt, így a győriek nem kapták meg a lehetőséget az újabb címvédésre.

A férfi vízilabdázóknál az elődöntőknél tartottak a Magyar Kupa küzdelmei, amikor a ferencvárosi csapatból négy pólósnak pozitív lett a koronavírustesztje, ezért az MK záró találkozóit későbbre halasztották. A hírt a szövetség elnöke, Vári Attila jelentette be, az egyik legfontosabb indokként a nézők biztonságát említette. A rendkívül korrekt és profi szövetségi hozzáállás sem tudta sajnos megakadályozni a vírus további terjedését, az OSC, az UVSE, az Eger, a Debrecen és a Kaposvár csapatánál is találtak fertőzötteket, ezért a bajnokság úgy kezdődött el, hogy több mérkőzést el kellett halasztani.

A jégkorongozóknál az FTC és az Újpest csatája a Szuperkupáért vezette volna fel a bajnoki szezont. A mérkőzést nem tudták lejátszani, mert az újpesti csapatban többen elkapták a fertőzést.

A birkózóknál verseny nem maradt el, amikor négy válogatott sportolóról kiderült, hogy elkapták a fertőzést, de a svájciakkal közös edzőtáborozás a biztonsági előírások további szigorítása mellett folytatódott, természetesen a pozitív tesztet produkálók nélkül.

A vívóknál négy válogatott párbajtőröző lett koronavírusos, így el sem kezdték az edzőtábort. Ebben az esetben még konkrét nevet is lehetett tudni, a világbajnok Siklósi Gergely saját közösségi oldalain jelentette be, hogy ő az egyik fertőzött. Szerencsére a 23 éves sportolónak sincsenek tünetei, de a többiek egészségének megóvása érdekében karanténba vonult.

Női kosárlabdában augusztus elején a Ludovika-FCSM Csata csapatánál lett pozitív az egyik játékos tesztje, ezért az egész együttes karanténba vonult. Győrben nem volt fertőzés, de az egyesület engedélye és tudta nélkül egyetlen kosaras sem hagyhatja el a várost.

Minden sportág másképp kezeli a vírushelyzetet, az azonban a legtöbb esetben közös, hogy a külföldi példákhoz hasonlóan az illetékesek nem titkolóznak, hanem tájékoztatják a nyilvánosságot legalább a fertőzöttek számáról és a megtett intézkedésekről.

A kivételek közé tartozik sajnos a labdarúgás és a cselgáncs. A miniszterelnök kiemelt rajongásának köszönhetően egyébként is kivételezett helyzetben lévő felcsúti futballklub nem árulta el, hányan kapták el a fertőzést, ha az együttes román játékosa miatt nem ír erről az ottani sajtó, akkor az itthoni közvélemény csak akkor értesült volna a történtekről, amikor kiderült, hogy bajnoki mérkőzést kellett halasztania az együttesnek. Miután a felcsúti titkolózást nem követte semmilyen szankció, de még bíráló megjegyzés sem, a Paks sem árulta el, hány játékosának pozitív a vírustesztje. A paksiak is megtehették ezt következmények nélkül. Mintha a koronavírus-fertőzés szégyen lenne. Az NB II-es Csákvár nem titkolta el, hogy nyolc futballistájánál mutatták ki a fertőzést.

A cselgáncsozóknál történtekről a Magyar Nemzet számolt be: a Magyar Judo Szövetség októberben olimpiai kvalifikációs versenyt akar rendezni Budapesten, a válogatott sportolóknak kötelező központi edzőtáborban készülni. A lap állítása szerint a szövetség eltitkolta a pozitív teszteket. A sportolók elmondásából derült ki, hogy a dunavarsányi edzőtáborozást a múlt héten beszüntették, amikor kiderült, az egyik versenyző elkapta a fertőzést, ezután a Honvéd termében kellene folytatódnia a felkészülésnek. A sportolók azonban úgy tudják, a klubnak több koronavírussal fertőzött dzsúdósa is van, ezért nem szeretnének ezen a helyszínen készülni.

– Bernau Péter

Több tízmilliárdos építkezések

A koronavírus-járvány gazdaságilag is nehéz helyzetbe hozta a világot, ugyanakkor a sportszervezetek TAO-gyűjtési folyamatát nem akasztotta meg a pandémia. A kormány gazdaságélénkítés címén engedélyezte, hogy az eddigi szabályokkal ellentétben sportcélú ingatlanberuházással és üzemeltetéssel, az utánpótlás-neveléssel, versenyeztetéssel, személyi jellegű ráfordításokkal, képzési feladatokkal összefüggő költségek 100 százalékát finanszírozzák TAO-támogatásból. Emellett a pénzintézetek lehetőséget kaptak, hogy a rájuk kirótt extra adóterhek felével – TAO címén – választott sportszervezet sportfejlesztési programját támogassák.

Noha Orbán Viktor a sportra hosszú ideje kiemelt ágazatként tekint a közelmúltban Érd, Vác, Balatonalmádi, Bonyhád esetében is visszavonta korábbi, sportberuházásokkal kapcsolatos döntéseit a kormány. Erre „a Gazdaságvédelmi Akcióterv sikeres végrehajtása és a rendelkezésre álló költségvetési források hatékony és felelős felhasználása érdekében” volt szükség – állt az indoklásban. Mindez több szempontból is furcsa, lévén a kormány előszeretettel költött a koronavírus-járvány elleni harccal kevésbé összeegyeztethető célokra.

A határozat értelmében Érden nem valósul meg az a multifunkcionális sportközpont, amelyre még 2016-ban adta áldását a kormány. Akkor azt mondták, a 3,3 milliárd forintos állami beruházás keretében futball- és futópályák, wellness részleg és street workout park is létesül majd a sportközpontban – az átadót 2017. őszére tervezte az akkori önkormányzat. Érden azóta ellenzéki polgármestert választottak, Csőzik László pedig tavasszal bejelentette, véget akar vetni a pazarló költekezésnek a helyi kézilabdacsapatnál, ebből az lett, hogy a játékosok szerződését felbontották, és elköszöntek az edzői stábtól. A beruházást egyébiránt Mészáros Lőrinc gyermekei által tulajdonolt Fejér-B.Á.L. Zrt. és a szintén kormányközeli Épkar Zrt. alkotta konzorcium nyerte el.

Vácon 4,9 milliárdért épült volna 3.300 fő befogadására alkalmas multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, ugyanakkor az ugyancsak ellenzéki irányítású önkormányzat már tavaly ősszel jelezte, kérni fogja a kormánytól, hogy a sportcsarnokra szánt pénzt inkább más célokra adja. A polgármester akkori indoklása szerint egy ekkora létesítmény túl nagy terhet rótt volna a város költségvetésére. Matkovich Ilona azt is megfogalmazta, hogy mi másra költenének, most azonban úgy tűnik, Vácon semmi sem valósul meg az elképzelésekből.

A szintén ellenzéki vezetésű Balatonalmádi 681 millió forintos, míg a kormánypárti Bonyhád 1 milliárd 567 millió forintos sportinfrastruktúra fejlesztése sem valósul majd meg az új határozat szerint.

Ezzel szemben két hete derült ki, hogy a Csepel és Ferencváros határába álmodott atlétikai stadion építésére kiírt tenderen a kormányközeli Magyar Építők Zrt. lett a befutó, amely a Mészáros Lőrinchez köthető ZÁÉV Építőipari Zrt.-vel közösen építheti meg a stadiont 150 milliárd forintért. A ZÁÉV emellett a Testnevelési Egyetem sportcsarnokát és mélygarázsát is fővállalkozóként építheti meg nettó 25 milliárd forintért. Emellett a Népligetben gőzerővel épül egy multifunkcionális csarnok, amely otthont ad majd 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságnak – ezt a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. építi fel 100 milliárdért.

– Korom Milán