Egészen meglepő hírt közölt a sportnapilap június elején, amikor kiderült: minden nyilvános egyeztetés, bejelentés vagy ok nélkül lemondott a Magyar Olimpiai Bizottság teljes elnöksége, és a névsorban természetesen maga az elnök, Kulcsár Krisztián neve is a távozók között szerepelt.
A képet kissé árnyalta a szervezet döntéshez mellékelt közleménye, amely szerint a váratlan és semmiből jött általános lemondás mégsem annyira meglepő, „mert a jelenlegi körülmények között ez tűnt a legkézenfekvőbb megoldásnak”. A magyar sport első számú ernyőszervezete azért kényszerítette ki majd fél évvel korábban a tisztújító közgyűlést, hogy a „következő elnökségnek minél több ideje maradjon felkészülni a jövő évre”, hiszen az elhalasztott nyári olimpia miatt 2021-ben új problémákkal kell szembesülnie a vezetésnek.
A három héten belül lezavart voksolás nem hozott meglepőt: az egyedüli jelöltként induló Kulcsár Krisztiánnak nem akadt kihívója, elsöprő többséggel (103 igen és csupán három nem szavazattal) bízták meg 2024-ig az elnöki teendők ellátásával. Az elnökség összetételében nem volt jelentős, földindulásszerű változás, ám a téli sportágakért felelős alelnöki posztra Deutsch Tamást, a Fidesz politikusát emelték be. A vezetés regnálása alatt három olimpia – két nyári és egy téli – lesz.
A Magyar Úszó Szövetség is hasonló metódus szerint járt el: az elnökség egyhangúan a tisztújítás mellett szavazott, bár a vezérkar mandátuma 2022-ig szólt volna, a vezetés új, hosszabb távú felhatalmazást kért a tagságtól.
„A jelenlegi rendkívül helyzet miatt, valamint a szövetség előtt álló feladatok lehető legmagasabb színvonalon történő megoldása érdekében döntöttünk így” – indokolta az elővágást a 2017 óta regnáló elnök, Wladár Sándor, aki leszögezte: a tokiói játékok elhalasztása új kihívásokat és új lehetőségeket teremtett a versenyzőknek és a szövetségnek. A két olimpiai szereplés előkészítése mellett a válogatott generációváltását is le kell vezényelni, ezért az „óriási előnyt jelenthet, ha ennek menedzselését ugyanaz a szakmai testület végzi el, és nem kell mondjuk féltávnál egy esetleges váltás miatt nem várt problémákkal szembesülni”. Az olimpiák mellett is lesznek komoly feladatok: 2024-ben rövid pályás világbajnokságot, majd később nagymedencés vb-t is rendez Budapest, melyek lebonyolítása akkor ígérkezik a legzökkenőmentesebbnek, ha a „tagság újfent a bizalmáról biztosítja a jelenlegi vezetést, akkor a két világverseny szervezését is zavartalanul viheti végig a MÚSZ”. Wladár és elnöksége végül ötéves felhatalmazást kapott.
A 139 lehetséges szavazatból 130-at szerzett a kajak-kenu szövetséget 2016 óta vezető Schmidt Gábor: a négy évre újraválasztott sportvezető szerepe megkérdőjelezhetetlen, hiszen az egyik legeredményesebb magyar olimpia sportág nem csupán méltó az elődök eredményeihez, hanem azokat sokszor übereli is. A sportági helyzetet jól példázza, hogy a közgyűlés megerősítette pozíciójában Baráth Etelét, a szövetség korábbi elnökét is.
Az állami támogatásokkal racionálisan bánó üzleti szemlélet pedig példa lehet mások előtt is, itt elő nem fordulhat, ami a teniszezőknél vagy az ökölvívóknál. Nemhogy kifizetetlen számlák vagy hiány nincs, hanem a szövetség az idei első nyolc hónapot 340 millió plusszal zárta, és komoly tartalékot képzett, amelynek feléhez még hozzá sem nyúlt.
Eredetileg ősszel lett volna a vízilabdásoknál is a tisztújító közgyűlés, de ezt ebben a sportágban sem várták meg. Itt is a tokiói olimpia halasztásra hivatkoztak, illetve a koronavírus-járvány második hullámára., „Ezt nem szeretnénk kivárni, a szövetség azonnal kíván reagálni, és a megfelelő törvényes működést biztosítani” – indokolta az előrehozott választást Vári Attila: a kétszeres olimpiai bajnok pólós 2018 októbere (Kemény Dénes máig nem indokolt távozása) óta vezeti a szövetséget. Vári elmondta, szeretné folytatni a munkát, és arra sem lát indokot, hogy az elnökség összetételén változtasson. „Ha megtisztel a tagság a bizalmával, akkor most négy évre, tehát teljes ciklusra vonatkozik a felhatalmazás” – mondta. Ezek után Várit ellenszavazat nélkül bízták meg, a legközelebbi tisztújító közgyűlés a következő olimpiai ciklus végén, azaz 2024 októberében lesz. Ha a vírus, vagy ki tudja még mi, nem szól megint közbe.
