Előfizetés

Újabb csavar: a Zöld Hídban a Vertikál

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.09.09. 09:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Tegnap – az ellenzéki helyhatóságok többsége áldásával – eladták a Zöld Híd nevű önkormányzati hulladékszállító 49 százalékát a régóta terjeszkedő Vertikál résztulajdonában álló DTKH-nak.
Az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás több mint száz tagtelepülése szinte teljes egységben szavazta meg tegnap a térségi hulladékszállítást végző Zöld Híd BIGG NKft. 49 százalékának eladását a hasonló tevékenységű és hátterű, kecskeméti központú DTKH Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. számára. Következetesen csak Sződliget szavazott a javaslatok ellen, Zebegény, Csömör és Mogyoród pedig hol hasonlóképp voksolt, hol tartózkodott. A helyzet azért fura, mert miután a Zöld Híd és a kukadíjakat országosan beszedő, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő közötti vita miatt két éve a katasztrófavédelem állja a térségi költségeket, a tulajdonos társulás élén Gémesi György gödöllői polgármestert Vác akkori fideszes első emberére cserélték. Bár a helyhatósági választások e térségben is ellenzéki előretörést hoztak, a társulás vezetését ezután Juhász István, Kistarcsa szintén kormánypárti polgármestere vette át. Ehhez képest tegnap az ellenzéki vagy azzá vált helyhatóságok túlnyomó többsége – így például a változatlanul Gémesi György irányította Gödöllő – is az eladásra szavaztak. Ráadásul úgy, hogy – amiként arra Juhász Béla, Sződliget polgármestere felhívta figyelmünket – a két héttel ezelőtti ülésen a többség még időt kért. Sződliget véleménye azóta sem változott. Szerintük a megkérdőjelezhető vagyonbecslés alapján megállapított 45 milliós vételár az önkormányzati vagyon elkótyavetyélése. A Zöld Híd sanyarú anyagi helyzetéért elsősorban az elmúlt két év döntéseit okolják, amikor a társulás már fideszes polgármesterek vezetése alatt állt. A döntéssel elvész a tagönkormányzatok befolyása, miközben a tőkehelyzet rendezhető lenne egy, helyhatóságonként kevéssé megterhelő pótbefizetéssel is – véli. Emlékeztetett az ülésen Juhász István által is említett, előzetes egyeztetésekre, amelyekre maguk nem kaptak meghívást és ahol a korábban ellenálló helyhatóságokat a jelek szerint meggyőzték. Az elnöki posztot betöltő Juhász István az ülésen is megemlítette: a 49 százalék 45 milliós vételárából a Zöld Híd megrendült tőkehelyzetét állítanák helyre. Az ezen felül szükséges további mintegy kétszázmillió közel felét az új tulajdoni arányok alapján a DTKH állja, a fennmaradó összeget pedig a társulás biztosítja olyképp, hogy tőkésítik a Zöld Hídnak nyújtott korábbi hitelüket. A vásárlást a hulladékszállítási ágazat összeolvadási folyamataihoz sorolta lapunknak Agatics Roland, a DTKH ügyvezetője. A kecskeméti cég kisebbségi tulajdonosa, a Vertikál Nonprofit Zrt. mintegy harminc éve dolgozik az iparágban – szögezte le kérdésünkre. Ezalatt több közszolgáltatóban szereztek részt, aminek révén jelenleg körülbelül másfélmillió lakost látnak el. Legutóbb a mintegy hetvenezer embert képviselő Zöld Bicskében vettek kisebbségi részt. Megerősítette: minél nagyobb területet lát el egy csoport, fajlagosan annál nagyobb összeget kap az NHKV-tól. További terjeszkedést ugyanakkor jelenleg nem fontolgatnak. Most az elsődleges cél, hogy a katasztrófavédelemtől ismét átkerüljön a Zöld Híd pénzellátása az NHKV-hoz. Egyszersmind elutasította azt a felvetést, hogy a kukaholding szűkmarkúsága miatt az ágazat egésze a csőd szélén állna. Szerinte az NHKV jogszabályok mentén fizet. A DTKH-nak azért van pénze felvásárlásokra, mert – egyébként az ágazat háromnegyedéhez hasonlóan – „gazdálkodik” – fogalmazott. Kérdésünkre megerősítette, maga is áttételes résztulajdonos a Vertikálban, amelyből nem vár hasznot, mert a közös építkezésre összpontosít. Vécsey László, a térség fideszes országgyűlési képviselője szintén kifejezte a döntés feletti örömét. Hangot adott abbéli reményének, hogy a DTKH és a Zöld Híd közös erőfeszítései révén januárra visszakerülhet a Zöld Híd a katasztrófavédelemtől az NHKV alá. A Zöld Híd anyagi gondjait változatlanul Gémesi György időszakára vezeti vissza és elutasítja azt a felvetést, hogy az elmúlt két év bármiben is kedvezőtlen változást hozott volna. Ennek a tegnapi szavazási arányokban is bizonyságát látja.

357,33 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.09. 08:05
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint a vezető devizákkal szemben a bankközi piacon szerda reggel a kedd esti szintekhez képest.
Reggel hét órakor az euró 357,33 forintra gyengült a kedd esti 358,82 forintról.
A svájci frank árfolyama 331,95 forintról 330,58 forintra csökkent, a dolláré pedig 304,14 forintról 303,39 forintra süllyedt.
Az euró gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1795 dollárt, szerda reggel 1,1777 dollárt ért.

Felpattanás helyett padló – Az idei év már elment

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.09.09. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A vártnál lassabban tér magához a gazdaság, miközben a vírus újra támad. Az éves visszaesés elérheti akár a hét százalékot is.
Sorra látnak napvilágot a vártnál jóval gyengébb makrogazdasági adatok, s ma már a kormány és Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői is belátják, hogy az idei év elúszott, részint koronavírus válság kapcsán hozott erőtlen és rosszul célzott kormányzati intézkedések következtében. A kormány legfrissebb előrejelzése szerint idén már hét százalékos gazdasági visszaeséssel számol, az államháztartás hiánya pedig 7-9 százalék lehet – mind a két adat történelmi mélypont. A napokban az MNB is feladta hagymázas növekedési álmait, két névtelenül nyilatkozó munkatársa szerint a jegybank is már csak 5-7 százalékos gazdasági visszaesést lát reálisnak, korábban még 0-2 százalékos pozitív növekedést hangoztattak. A Pénzügyminisztérium (PM) szerdán hozza nyilvánosságra a nyolchavi államháztartási hiányadatokat, újabb brutális számokkal: az első hét hónapban a hiány már 2165 milliárd forint volt, ami a legutóbbi PM előrejelzés szerint az év végéig 3600 milliárd forintra emelkedik. Eközben a lakosság egyre inkább szembesül az emelkedő árakkal, ez pedig – a magas hiánnyal, jelentős, az uniós átlagnál lényegesen nagyobb visszaeséssel együtt a forintot gyengíti: az uniós deviza ára az elmúlt napokban átlépte a 360 forintos szintet, egyes elemzők már újra 370 forintos eurót emlegetnek.  A magyar gazdaság a második negyedévben 13,6 százalékkal esett vissza. Az azóta napvilágra került részadatok szerint május-júniusban újra megindult a termelés az üzemekben a tavaszi teljes leállások után, ám elmaradt a korábban várt felpattanás. A KSH kedden nyilvánosságra hozott adatai szerint a turizmus is alig jutott túl a mélyponton: júliusban az idegenforgalmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakát száma 42 százalékkal marad el a tavalyi szinttől. A külföldi vendégek száma 76, a vendégéjszakáké 75 százalékkal visszaesett, miközben a belföldi vendégek száma 12, a vendégéjszakáké 18 százalékkal volt alacsonyabb a tavaly júniusi számoknál. Az augusztus vélhetően jobban sikerült, hisz telt ház volt a Balatonnál, de az elmaradt külföldi turistákat nem tudta a belföldi idegenforgalom pótolni. A szintén tegnap nyilvánosságra hozott külkereskedelmi adatok azt tükrözik, hogy a külföldön sem élénkül oly mértékben a kereslet, ahogy azt korábban remélték: júliusban az export euróban számított értéke 5,6, az importé 7,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Júniusban a visszaesés még csak 3,1 százalék és 5,7 százalék volt – vagyis a hetedik hónapban megtorpant a fellendülés, ami egy újabb adat arra, hogy a vártnál lassabban jön ki a magyar gazdaság a növekedési gödörből. Az idei év minden bizonnyal márt kútba esett, ezen a kormány szeptember közepére ígért újabb gazdaságélénkítő csomagja sem tud segíteni az idő rövidsége miatt. A csomag – aminek sem a mérete, sem szerkezete nem ismert –, már csak a 2021-22-es évekre lehet érdemi hatással. Az sem igazán világos, hogy mekkora mozgástér van az idei költségvetésben, hisz az első hat hónapban a már 2165 milliárd forint volt a hiány, ami az év végéig 3600 milliárdra emelkedhet a kormány legfrissebb előrejelzése szerint, vagyis a kiadások a bevételeken túl még akár 1200-1300 milliárd forinttal is emelkedhetnek, amely akár telhetne is – még az idén – komolyabb keresletnövelő intézkedésekre. Ezektől viszont a kormány elzárkózik, nem hajlandó a szociális jóléti kiadásokat növelni, hanem szinte kizárólag a beruházások támogatásra koncentrál. Banai Péter Benő, a PM államháztartásért felelős államtitkára egy korábbi nyilatkozatában még azt mondta, hogy a második félévben a gazdaságvédelmi intézkedésekre 500 milliárd forint körüli összeget szán a kormány. Az első hét hónapban a költségvetés bevételi oldala „hozta a formáját”, a tíz százalékot meghaladó gazdasági visszaesés dacára a bevételek 2019-hez képest még nőttek is, ugyanis a 12 505 milliárd forintnyi bevétel 0,7 százalékkal magasabb volt annál. Ugyanakkor a kiadások erőteljesebben nőttek, a 14 668 milliárd forint 19 százalékkal volt magasabb, mint a 2019-es költés. A cégek által fizetett adók 9,5 százalékkal, a lakossági (jövedelem) adóbefizetések pedig 4,4 százalékkal voltak magasabbak az első hét hónapban, mit egy évvel korábban. Az áfabevételek viszont már csökkentek, a Pénzügyminisztérium a 3,3 százalékos elmaradásról adott számot. A kiadások 20 százalékkal nőttek, ennek tetemes része volt a horribilis áron vásárolt mintegy 20 ezer lélegeztető gép, amelyekéből egyre sem volt szüksége eddig az egészségügynek. Erre, és egyéb eszközbeszerzésekre 420 milliárdot költöttek el. A PM adatai szerint a kormány az első hét hónapban alig 173 milliárd forintot költött a gazdaságvédelmi kiadásokra. Jutott viszont sok minden másra, aminek nincs köze a gazdaságvédelemhez: több száz milliárdot költöttek el stadion-, út- és egyházi beruházásokra, illetve a Budapest-Belgrád vasútra.  

Újabb pofont kaphat a forint

Öthavi mélypontra gyengül a keddi kereskedésben a forint, az euró ára 361,1 forintig emelkedett. A KSH ma közli az augusztusi inflációs adatokat, és a Portfolio.hu elemzői felmérése szerint az árindex még a júliusban mért 3,8 százaléknál is magasabb lehet – pedig már az is vaskos meglepetést okozott. Az elemzők augusztusra 4,1-3,8 százalékos sávban adtak inflációs előjelzést, a a prognózisok középértéke 3,9 százalék volt. Ugyanezen elemzők szerint az inflációs idén decemberben is csak 3,5 százalékra csökken, sőt 2021 végére is 3,1 százalékos pénzromlást várnak. Szerdán napvilágra kerülő adat jelentős hatással lehet az a forint árfolyamára, akár pró, akár kontra, de ha bejönnek az elemzői várakozások az inflációval kapcsolatban akkor akár jelentősebb forintgyengülés is jöhet. A Raiffeisen Bank elemzői szerint a további forintgyengülés veszélye nem múlt el, a piac egyelőre kivár, mert az augusztusi inflációs adattól is függ, hogy az árfolyam, illetve a jegybank kamatpolitikája merre indul el.