Előfizetés

Súlyosabb tüneteket okozhat a koronavírus az elhízott embereknél

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.09. 12:59

Fotó: TIM SLOAN / AFP
A túlsúly több okból is nehezítő körülmény, de annak hátterében is állhat, hogy egyes országokat, közösségeket súlyosan érint a járvány.
A pandémia eddigi tapasztalatai alapján több kutatás foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az elhízottság milyen kapcsolatban lehet a Covid-19-betegség súlyosra fordulásával. Az elméletek szerint a jelentős túlsúly megnöveli számos egészségügyi probléma kialakulásának kockázatát. Ezek pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a koronavírusos páciensnél súlyosra forduljon a Covid-19-betegség.
Egy új tanulmány több mint 5200 fertőzött ember esetét vizsgálta meg. A csoport 35 százaléka elhízott volt. A kutatók megállapították, hogy a nagy testtömegindexű páciensek nagyobb eséllyel kerültek kórházba a Covid-19-betegség miatt, mint a normális testtömegindexűek.
A tudósok továbbra is dolgoznak annak kiderítésén, hogy milyen szerepet játszik az elhízás a betegség súlyosbodásában. Elképzelhető, hogy az elhízás érinti az immunrendszert, de az is, hogy a pandémia a meglevő közegészségügyi problémákat erősíti fel. 
A kutatók szerint az elhízás lehet a hátterében annak, hogy egyes országokat, közösségeket súlyosan érint a koronavírus-járvány. Az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság körében 42 százalék az elhízottak aránya. Ez az arány pedig a fekete és spanyolajkú lakosság körében még magasabb.
Egy 170 cm magas felnőtt embert 86 kilogrammos testsúly fölött, 30-as testtömegindextől tartanak elhízottnak. A Covid-19-betegség súlyosra fordulásának megemelkedett kockázata az extrém elhízottaknál, vagyis a 40-es és afölötti testtömegindexű embereknél jelentkezik. 
A kutatók rámutattak, hogy számos tényező nehezíti meg az elhízottak szervezete számára a tüdőt károsító koronavírus-fertőzéssel való küzdelmet. A jelentős túlsúlyt viselő szervezetben a testzsír kiterjedtsége csökkenti a tüdő kapacitását.
Egy másik probléma lehet az elhízással gyakran együtt járó krónikus gyulladás. A gyulladás természetes védekezési módja testünknek a káros betolakodókkal, köztük a vírusokkal szemben. A hosszan tartó gyulladás azonban nem egészséges, és alááshatja a szervezet védekezését, amikor valódi fenyegetéssel kerül szembe. "Mintha gázolajat öntenénk a parázsló tűzre" – fogalmazott Dariush Mozaffarian, a Boston melletti Tufts Egyetem elhízáskutatója.
A tudósok azt is vizsgálják, hogy esetleg a koronavírusnak lehet-e valamilyen sajátossága, ami miatt az elhízottak érzékenyebbek rá, és jobban megbetegíti őket.
Az elhízottság a kezelést is befolyásolja: a kórházban a légzés megkönnyítésére hasra fektetik a betegeket, de az elhízottaknál ez nehézségbe ütközik, ezért ezek a páciensek gyakrabban szorulnak lélegeztetésre.
Egy további probléma, hogy a koronavírus-fertőzés ellen kifejlesztett vakcina esetleg nem lesz elég hatékony az elhízottak esetében – mutattak rá a szakemberek.

Elöntheti a Nílus Szudán ősi piramisait

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.09. 11:53

Fotó: Mahmoud Hjaj / AFP
Egyelőre homokzsákokkal és szivattyúzással távol tudják tartani a vizet, de sürgős intézkedésekre is szükség lehet, hogy megvédhessék az idén rendkívüli méreteket öltő áradásoktól a több mint kétezer éves romokat.
Az áradó Nílus fenyegeti Szudán ősi piramisait. A helyi hatóságok homokzsákokkal és a betörő víz kiszivattyúzásával próbálják óvni a több mint kétezer éves romokat. A heves esőzések miatti áradások már csaknem száz ember halálát okozták Szudánban és ezrek váltak hajléktalanná.
A Nílus rendszeresen kilép a medréből, és a gazdálkodóknak szüksége is van az áradó vízre, hogy termékeny legyen a föld, ám idén az áradások rendkívüli méreteket öltöttek – számolt be róla a BBC News kedden. Marc Maillot régész elmondta, hogy a korábbi áradások nem érintették a szudáni piramisok régészeti helyszínét. Jelenleg még képesek a vizet távol tartani a romoktól, de sürgős intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy ha a helyzet rosszabbra fordul, megóvják a történelmi örökséget.
A régészeti helyszínen piramisok, templomok, temetők és más történelmi jelentőségű emlékhelyek vannak. Az UNESCO világörökségi helyszíneinek listáján szereplő Meroé, amely az ősi Kusita királyság központja volt, mintegy 500 méterre fekszik a Nílustól. A régészeti helyszín, amely a fővárostól, Kartumtól 200 kilométerre északkeletre található, több száz történelmi emléket őriz.
A kormány pénteken hirdetett ki három hónapos rendkívüli helyzetet az áradások miatt, amely az ország 18 tartományából 17-et és bennük mintegy félmillió lakost érint. A Kék Nílus vízszintje 17,57 méterre emelkedett, amire több mint száz éve nem volt példa. Az ENSZ humanitárius szervezete, az OCHA arra figyelmeztetett, hogy a következő napokban még súlyosabbra fordulhat a helyzet.

Megőrizték izmaikat az űrben a „kigyúrt” egerek

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.08. 17:10

Fotó: NASA
Bár biztatóak az izmosító kezelés eredményei, a kutatók szerint még sok munkára van szükség, hogy a szert embereken is tesztelhessék.
Egy hónap után sem veszítették el izmaikat a Nemzetközi Űrállomásra (IS) küldött, „kigyúrt”, mutáns egerek. Az ígéretes eredmény segíthet megelőzni az izom- és csontveszteséget a hosszan tartó, például a Marsot megcélzó missziókon az asztronautáknál, valamint az ágyhoz vagy kerekesszékhez kötött embereknél a Földön.
A kutatást vezető Se-Jin Lee, a connecticuti Jackson Laboratórium munkatársa és kollégái 40 fiatal nőstény fekete egeret küldtek fel egy SpaceX rakétán az IS-re decemberben. A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban közölt tanulmányában Lee kifejtette, hogy a 24 átlagos egér mindegyike a súlytalanságban várható módon jelentős mértékben veszített izom- és csonttömegéből, mintegy 18 százalékot. A nyolc genetikailag módosított egér azonban, amelyek kétszer annyi izommal rendelkeztek, megőrizték fizikumukat. Hasonló mennyiségű izommal rendelkeztek, mint azok a kigyúrt egerek, amelyek a NASA Kennedy Űrközpontjában maradtak. A nyolc normál egérnek, amelyek az űrben kapták meg a különleges, izmosító kezelést, drámai módon megnőttek az izmai. A kezelésnél többek között blokkoltak egy proteinpárt, amelynek az izomtömeg limitálásában van szerepe.
Ez a doboz volt az egerek lakhelye az űrállomáson
Fotó: NASA
A SpaceX kapszulája januárban landolt a Csendes-óceánban Kalifornia partjainak közelében, mind a 40 egeret jó állapotban szállítva vissza a Földre. Néhány átlagos egérbe a visszatérés után befecskendezték az izmokért felelős szert, ezt követően gyorsan fel is építették a kezeletlen társaikénál jóval nagyobb izomzatot – mondta Lee.
A tudósok vizsgálataikat a koronavírus-járvány amerikai kitörése előtt fejezték be. Bár eredményeik nagyon biztatóak, a kutatók szerint sok munkára van szükség ahhoz, hogy a szert komoly mellékhatások nélkül embereken tesztelhessék. Mint mondták, még évekre vannak ettől.
Az egerekre a NASA három asztronautája, Christina Koch, Jessica Meir és Andrew Morgan felügyelt az űrben.