Előfizetés

Elöntheti a Nílus Szudán ősi piramisait

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.09. 11:53

Fotó: Mahmoud Hjaj / AFP
Egyelőre homokzsákokkal és szivattyúzással távol tudják tartani a vizet, de sürgős intézkedésekre is szükség lehet, hogy megvédhessék az idén rendkívüli méreteket öltő áradásoktól a több mint kétezer éves romokat.
Az áradó Nílus fenyegeti Szudán ősi piramisait. A helyi hatóságok homokzsákokkal és a betörő víz kiszivattyúzásával próbálják óvni a több mint kétezer éves romokat. A heves esőzések miatti áradások már csaknem száz ember halálát okozták Szudánban és ezrek váltak hajléktalanná.
A Nílus rendszeresen kilép a medréből, és a gazdálkodóknak szüksége is van az áradó vízre, hogy termékeny legyen a föld, ám idén az áradások rendkívüli méreteket öltöttek – számolt be róla a BBC News kedden. Marc Maillot régész elmondta, hogy a korábbi áradások nem érintették a szudáni piramisok régészeti helyszínét. Jelenleg még képesek a vizet távol tartani a romoktól, de sürgős intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy ha a helyzet rosszabbra fordul, megóvják a történelmi örökséget.
A régészeti helyszínen piramisok, templomok, temetők és más történelmi jelentőségű emlékhelyek vannak. Az UNESCO világörökségi helyszíneinek listáján szereplő Meroé, amely az ősi Kusita királyság központja volt, mintegy 500 méterre fekszik a Nílustól. A régészeti helyszín, amely a fővárostól, Kartumtól 200 kilométerre északkeletre található, több száz történelmi emléket őriz.
A kormány pénteken hirdetett ki három hónapos rendkívüli helyzetet az áradások miatt, amely az ország 18 tartományából 17-et és bennük mintegy félmillió lakost érint. A Kék Nílus vízszintje 17,57 méterre emelkedett, amire több mint száz éve nem volt példa. Az ENSZ humanitárius szervezete, az OCHA arra figyelmeztetett, hogy a következő napokban még súlyosabbra fordulhat a helyzet.

Megőrizték izmaikat az űrben a „kigyúrt” egerek

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.08. 17:10

Fotó: NASA
Bár biztatóak az izmosító kezelés eredményei, a kutatók szerint még sok munkára van szükség, hogy a szert embereken is tesztelhessék.
Egy hónap után sem veszítették el izmaikat a Nemzetközi Űrállomásra (IS) küldött, „kigyúrt”, mutáns egerek. Az ígéretes eredmény segíthet megelőzni az izom- és csontveszteséget a hosszan tartó, például a Marsot megcélzó missziókon az asztronautáknál, valamint az ágyhoz vagy kerekesszékhez kötött embereknél a Földön.
A kutatást vezető Se-Jin Lee, a connecticuti Jackson Laboratórium munkatársa és kollégái 40 fiatal nőstény fekete egeret küldtek fel egy SpaceX rakétán az IS-re decemberben. A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban közölt tanulmányában Lee kifejtette, hogy a 24 átlagos egér mindegyike a súlytalanságban várható módon jelentős mértékben veszített izom- és csonttömegéből, mintegy 18 százalékot. A nyolc genetikailag módosított egér azonban, amelyek kétszer annyi izommal rendelkeztek, megőrizték fizikumukat. Hasonló mennyiségű izommal rendelkeztek, mint azok a kigyúrt egerek, amelyek a NASA Kennedy Űrközpontjában maradtak. A nyolc normál egérnek, amelyek az űrben kapták meg a különleges, izmosító kezelést, drámai módon megnőttek az izmai. A kezelésnél többek között blokkoltak egy proteinpárt, amelynek az izomtömeg limitálásában van szerepe.
Ez a doboz volt az egerek lakhelye az űrállomáson
Fotó: NASA
A SpaceX kapszulája januárban landolt a Csendes-óceánban Kalifornia partjainak közelében, mind a 40 egeret jó állapotban szállítva vissza a Földre. Néhány átlagos egérbe a visszatérés után befecskendezték az izmokért felelős szert, ezt követően gyorsan fel is építették a kezeletlen társaikénál jóval nagyobb izomzatot – mondta Lee.
A tudósok vizsgálataikat a koronavírus-járvány amerikai kitörése előtt fejezték be. Bár eredményeik nagyon biztatóak, a kutatók szerint sok munkára van szükség ahhoz, hogy a szert komoly mellékhatások nélkül embereken tesztelhessék. Mint mondták, még évekre vannak ettől.
Az egerekre a NASA három asztronautája, Christina Koch, Jessica Meir és Andrew Morgan felügyelt az űrben.

Különbözik a férfiak és a nők alvási ritmusa

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.08. 16:00
Cultura Creative
Fotó: Gpointstudio / AFP
A „gyengébb nem” reggel és napközben aktívabb és azt is jobban viseli, ha megzavarják az alvási ritmusát.
Az emberek cirkadián ritmusával foglalkozó tanulmányok elemzése során a Pennsylvaniai Egyetem két kutatója, Sean Anderson és Garret FitzGerald olyan mintázatot fedezett fel, amely alapján megállapítható, hogy különbség van a nemek cirkadián ritmusa között. Eredményeiket a Science című tudományos lapban publikálták.
A több mint 35 ezer embert vizsgáló tanulmányok elemzése alapján arra jutottak, hogy a kor és a nem alapvetően befolyásolja a test óráját. Az eredmények szerint a nők hajlamosabbak a reggeli aktivitásra, míg a férfiakra inkább az esti éberség a jellemzőbb. Azt is megfigyelték, hogy a nők rugalmasabban kezelik természetes cirkadián ritmusuk megzavarását, jellemzőbben aktívabbak napközben, ami egyébként jellemző a gyerekekre is. Ugyanakkor esténként, éjszakánként kevésbé energetikusak. A nők többet alszanak és alvás közben több időt töltenek a lassú hullámú mélyalvás szakaszában, mint a férfiak. Az alvás közbeni zavaró tényezőkkel szemben is jóval ellenállóbbak. A férfiak jellemzően szunyókálnak délutánonként.
A kutatók nem találták okát a nemi különbségeknek, de úgy vélik, köze lehet a hagyományos anyai szerepnek, mivel természetesnek tűnik, hogy cirkadiánjuk összhangban legyen az utódokéval. Hozzátették: egyes kutatások összefüggést találtak a nők cirkadián ritmusa és nemi ciklusa között.
Korábbi vizsgálatok arra jutottak, hogy az embereknek és más állatoknak egynél több biológiai ritmusuk van. Az alvás és ébrenlét szakaszait irányító cirkadián ritmus mellett az emberek rendelkeznek a légzést, a bőr cserélődését, a szívverést szabályozó ritmusokkal. A cirkadián ritmus a legismertebb, hiszen észlelhető hatása van a mindennapi életre: irányítja, mikor fekszünk le és mikor ébredünk fel, részt vesz az anyagcserében is.