Előfizetés

Az MNB elzárja a banki pénzcsapokat

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.09.10. 10:11

Fotó: Népszava
A jegybank az év végéig meghosszabbította a bankok osztalékfizetési tilalmát a koronavírusra hivatkozva.
A magyar bankrendszer minden idők legmagasabb, 698 milliárd forintos nettó eredményét érte el a 2019-ben, ami 8,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, és 13,1 százalékos tőkearányos megtérülést jelent, ám ennek idei kifizetését még márciusban megtiltotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a koronavírus-járvány okozta veszteséget finanszírozása véget. Bár az első félév nem rengette meg a magyar bankokat, sőt száz milliárdos osztalékot termeltek a zárva tartások ellenére, a szakértők szerint a nagy problémák majd a hitelmoratórium lejártát követően jöhetnek; ekkor derül ki, hogy mely háztartások lesznek januártól fizetésképtelenek. Ugyanez a helyzet a cégeknél: ott is sorozatos csődök várhatóak, amely veszteséget okozhat a bankoknak. A bankok a várható veszteségeikre már idén tartalékokat képeznek több, így az osztalékfizetés egyébként sincs napirenden, Az MNB tavasszal szeptember végéig tiltotta meg a tavalyi rekordnyereség utáni osztalékok kifizetést, ma ezt a tilalmat 2020 végéig hosszabbították meg – derül ki az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának közleményéből. A jegybank emellett felszólítja a hitelintézeteket, hogy 2021. január 1-jéig hosszabbítsák meg az osztalékfizetés felfüggesztését, korlátozzák a nem javadalmazási célú részvény-visszavásárlásokat, illetve a változó javadalmazású kifizetéseket a javadalmazási politikájuk hatálya alá tartozó munkatársaiknak. A bankoknak fel kell készülniük a személyes helyett az esetleges újbóli írásbeli panaszügyintézésre és a jelzáloghitelekhez kötődő igazolások, dokumentumok ilyen módon való befogadására is- - közölte az MNB. Ha a járvány ismét erősödne, nem zárható ki, hogy a kormányzat indokoltnak látja majd a bankrendszeren belül az ügyfelek személyes panasztételi lehetőségének átmeneti korlátozását és ehelyett az írásbeli, digitális panaszügyintézés ismételt bevezetését (a járvány első hulláma nyomán erre vonatkozó idén áprilisi kormányrendeletet nyáron hatályon kívül helyezték). Az MNB az e helyzetre való felkészülés részeként részletes tájékoztatást nyújt a pénzpiac szereplőinek az ezzel kapcsolatos – az ügyfelek, intézmények biztonságát szavatoló – elvárásairól. Ez a panaszkezelés mellett egyebek közt a fiókok nyitvatartása, intézményi kommunikáció, ATM-es készpénzfelvétel és -befizetés témáira is kitér. A személyes banki ügyintézés arányának csökkentése, s ezzel együtt a hitelkérelmek gyors elbírálása és az üzletmenet-folytonosság biztosítása érdekében az MNB emellett egy további körlevelet is megjelentetett. Ez a lakó- és kereskedelmi ingatlanok értékbecslésének; a közjegyzői okiratba foglalt hitel- és biztosítéki szerződéseknek; illetve a jelzálogjog bejegyzése iránti kérelem igazolásának írásbeli, digitális benyújtásának részletes szabályait határozza meg a piaci szereplők számára a járvány ismételt erősödése esetén egy esetlegesen elrendelt veszélyhelyzet idejére. 

357,11 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.10. 08:09
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen mozgott a forint a vezető devizákkal szemben a bankközi devizapiacon.
Csütörtök reggelre az euró 357,11 forintra erősödött a szerda kora esti 356,76 forintról.
A frank jegyzése 330,91 forintról 331,38 forintra emelkedett, ugyanakkor a dollár árfolyama 302,24 forintról 302,12 forintra süllyedt.
Az euró erősödött a dollárral szemben, szerda kora este 1,1809 dolláron, csütörtökön reggel 1,1821 dolláron állt.

Megfigyelőkamerákat támogat a kormány

M. I.
Publikálás dátuma
2020.09.10. 08:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A hulladékok szabálytalan elhelyezésének megelőzése, illetve büntetése céljából ingatlanvédelmi, kamera- és sorompórendszerek telepítését támogatná az Orbán-kormány.
Több tízmilliárd forintba kerül a törvénytelen hulladéktelepek felszámolása - közölte Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a Portfolio Sustainable World 2020 elnevezésű tegnapi konferenciáján, amit a sajtó az interneten keresztül követhetett. Annak érdekében, hogy elriasszák a tilosban járókat, támogatni tervezik az ingatlanvédelmi, kamera- és sorompórendszereket. Emellett a büntetési tételeket is szigorítanák. Növelni szeretnék a hulladékudvarok számát. Amióta eldöntötték, hogy jövő júliustól betiltják az egyszer használatos műanyagok zömét, 30 százalékkal bővült a helyettesítő termékek palettája és ugyanennyivel csökkent az áruk. Az italcsomagolók visszaváltása tekintetében az üzleti élet segítségét kérte. A folyókon külföldről hozzánk érkező szeméthalmok tekintetében azt említette, hogy - Áder János köztársasági elnök közbenjárására - Ukrajnában megkezdték a törvénytelen hulladéktelepek felszámolását. Ezen túlmenően megemlítette a már ismert faültetési, energiahatékonysági, elektromosautó-támogatási, napelemes és zöldkötvény-kibocsátási elképzeléseiket. A konferencián alapvetően az energiaipar fenntarthatósági lehetőségeit boncolgatták. A Katalizátor vagy fék a járványhelyzet a zöld energia terjedésében elnevezésű, délutáni panelbeszélgetésen elhangzott, hogy a megújuló alapú termelés egyre kevésbé szorul támogatásra, így most már az iparág elsődlegesen inkább az akadályok - így például a Robin Hood adónak nevezett különadó - eltörlését szorgalmazza. Szécsi Balázs, a megújuló-alapú erőműveket is üzemeltető Alteo befektetői kapcsolattartója emlékeztetett arra, hogy a kormány nem engedélyezi szélerőművek telepítését, pedig ezek ma már a magyarországi viszonyok között is egyre hatékonyabb termelésre lennének képesek. A kormányzatot eközben inkább a parlamenti képviselők szórták meg kérdésekkel. Tóth Bertalan MSZP-elnök - lapunk korábbi tudósítása nyomán - másodszorra is megkérdezte az ITM-től és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől, hogy miért adta át a hazai forrású energiahatékonysági támogatások kezelését az állami NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. a többségben magántulajdonú NFFKÜ Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt.-nek. Fónagy János, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter helyettese érdemben annyit közölt, hogy az NFSI a nála maradó uniós pályázatok hatékonyabb kezelése érdekében adta át a magyar forrású programokat. Arra a kérdésre, hogy mikor várható új energiahatékonysági kiírás, Schanda Tamás ITM-államtitkár - az MSZP-t illető, sokadszorra megismételt politikai lózungokba ágyazva - annyit felelt, hogy a rendelkezésre álló források függvényében folyamatosan vizsgálják a lehetőséget. (Korábbi számításaink szerint évek óta több tízmilliárdos, energiahatékonysági támogatásokra elkölthető keretet nem hirdetnek meg.)